1-500 | 501-1000 | 1001-1061
Fejezet
1 1 | Tojások közt kellett táncolni, de a hibás lépésekre emberi
2 1 | tekintélyben áll a Szepességen, de már mégsem az, ami volt
3 1 | a néptelen Szepességre, de nem úgy, mint az erdélyi
4 1 | folydogált, ahol azelőtt, de közte a földek már nem voltak
5 1 | nádasokban keresve menedéket, de ez úgyszólván mindegy, egy
6 1 | inkább ne volna semmijök, de az a baj, hogy a nagy dinaszta-családok
7 1 | birtokaikból ugyan keveset, de a kevélységük egészen rámaradt.
8 1 | Rút gurgulya arca volt, de ha egy megyegyűlésen szónokolt,
9 1 | tömött bajusz lógott le, de már a szakállra nem telt,
10 1 | a szomszédja nekiugrik. De hát ezt halálugrásnak gondolták.
11 1 | Nekem ugyan nem kell, de a többiek szeretik, majd
12 1 | viszi, ha szeretik bár, de nem látszik, hogy szeretik.
13 1 | bizonyára erõs gránitkövek, de a legnagyobb karrierek mégis
14 1 | szó, a kutya se szerette, de annyira rajta volt száradva
15 1 | Ilyenkor szinte rabiátus, de ha kihûl, rendesen magába
16 1 | András úr, derûre-borúra, de csak rázta a hideg eszeveszetten,
17 1 | ujjasát. El is hozta a huszár, de amint felhúzná, akkor veszi
18 1 | Az éjjelit az isten adja, de a délutánit a megyétõl lopja
19 1 | Bizony közel jártunk hozzá, de most már vége van - Thököly
20 1 | vagy halva kerítsétek elõ, de mindjárt.~Fogait csikorgatta
21 1 | felelt, pedig mindenki tudta, de a cselédség szerette Apróékat
22 1 | mikor a nyájasat adta) -, de ha egy fél óra alatt ide
23 1 | megkeresni, nem a fejét, de az olvasóját, s mint jó
24 1 | Marjákné miskulanciáját (de iszen hosszú ennek az esze
25 1 | hogy szeretne megszökni, de Marjákné görcsösen fogta
26 1 | volt a kiszámíthatlanság. De akármit tett, neki nem vették
27 1 | hitték, nem olyan ember az, de akik a görgõi parasztmenyecskéket
28 1 | tréfával:~- Nem hiszem ugyan, de ha teszi, se bûn. Tíz esztendeje
29 1 | felesége, Jánoki Mária, de a sógor dolga ezzel lekerült
30 1 | talentum, mint Pál öccse, de jó hazafi, nagy kuruc és
31 1 | van most is a szívében, de a felesége elvesztése óta
32 1 | mezbe volt bújtatva a szó, de lehetett annak komoly magja
33 1 | arra vigyázzon õfelsége, de a feleségem az enyém, arra
34 1 | az atyafiak restellték, de nem bírták észretéríteni;
35 2 | nem történt semmi különös, de mikor aztán pünkösd táján
36 2 | kedves volt a gyermek, de mégsem az. Oh, nem az. Néha
37 2 | Karolina õzikenézésébõl volna, de ez hamar kialudt, talán
38 2 | patvaristák gáncsolásait szõné, de ez a gondolat annyira az
39 2 | egypárszor szóba hozta, de alig borult el a homlokuk.
40 2 | egy kicsit az apádra is.~De Rózsika bizony nem nevetett,
41 2 | György úrfi kevélyen.~- Úgy, de a katonának engedelmeskedni
42 2 | Engedelmeskedni tudok, de kérni nem. Akkor jövök haza,
43 2 | teljes határozottsággal.~- De hiszen látnod kellett õt
44 2 | karácsonykor.~- Iszen láttam, de…~- Ennélfogva tudod, milyen
45 2 | az együgyû beszélgetés, de némileg felizgatta és mikor
46 2 | lehetséges-e ez? Fölszisszent, de azért keresni kezdte, hogy
47 2 | gondoltam, a gyermek meghalt, de Pált kímélni kellene. Ez
48 2 | elköltözött az anyjához, de a Pál lelke, ha most megtudja,
49 2 | eddig mindenki meggyógyult. De nézzük, mit nyer õ. Mindent.
50 2 | hogy már férjnél vannak, de hiszen ez is férjhez fog
51 2 | szaladgálni a kertünkben; de õneki, Pálnak, nincs senkije.«~
52 2 | valami bizonyosat megtudni, de a dolog csak egyre homályosabb
53 2 | oldaláról. Oh, istenem, de bolond vagyok, ezek a szegény
54 2 | a tavalyi nagy almához? De nem fog-e hasonlítani a
55 2 | vadászott, néha rogyásig, de nem ért semmit. Közbe az
56 2 | maga is, nemcsak mások. De éppen mert eszes megfigyelõ
57 2 | legerõsebb egy-egy rögeszmébe.~De kivel közölje gyanúját?
58 2 | Marjákné vállat vont.~- Semmit, de semmit - panaszolta Görgey
59 2 | kipiszkálhatott és terjeszthetett, de olyan ártatlan, jóságos
60 2 | csókafészekbe mindenféle.~- De ezek az esetek mind jól
61 2 | tudatlan özvegye vagyok. De hogy is beszélhetnék én
62 2 | lenni - mondá féltréfásan, de voltaképpen jól esett neki,
63 2 | rossz az? Senkinek se rossz, de neki jó, mert õ örökli Görgõt
64 2 | valóságos Rozáliának jut. De mit beszélek én valóságos
65 2 | ha jobban nem lehetne, de odajutna-e minden esetben
66 2 | a lecsuszamló abroszon, de megindult Marjákné is, nem
67 2 | kereste a »rejtély« nyitját. De szabad-e Jánosékról ilyen
68 2 | jót tehetnek vele. Úgy ám, de ha az, amivel jót tehetnek,
69 2 | titkos utasításokkal ellátva. De se új nyomok nem kerültek
70 2 | utódjául, »mert nehéz keze van, de erõs elméje és erõsek az
71 2 | politikai élet élénksége, de azért a lelki egyensúlya
72 2 | helyezi el a kicsikét.~- De hiszen a testemmel védeném -
73 2 | maga teste elég testnek, de kõfalnak roppant csekélység.~
74 2 | volt, kár innen elvinni, de ha az apja így kívánja,
75 2 | egyéves), gagyogni már tudott, de járni nem. (Hja, a lánygyerekeknek
76 2 | odapillantott a mutatott irányba, de nem talált semmi feltûnõt
77 2 | éppen hozzád nem hasonlít, de azt jól teszi, mert különben
78 2 | nyomozó megjegyzés volt, de kútba esett, mert amikor
79 2 | parancsolta a gyermek a macskának.~De annak esze ágában sem volt
80 2 | mellett foglalt helyet, de egyszer-másszor hátrahajolt,
81 2 | hasonlítani.~Még dohogott valamit, de a kocsikerekek zörgése s
82 3 | nagylelkû megtévesztésre, de mibõl táplálkozik ez a regényes
83 3 | elhalt leánykájukat. Úgy, de ha a te leánykád halt volna
84 3 | leszámol a bevégzett dolgokkal, de éppen azért volt benne ebben
85 3 | járó özvegyasszony volt, de hát a szerelem hatalmáról
86 3 | kezelésébe, az õ metódusával, de nem sikerült. Nem is tud
87 3 | rémlett, hogy tud valamit, de amit elcsevegett, az mind
88 3 | teszek.~- Jó, jó, öreg szüle, de olyan valamit is tud, amit
89 3 | Nem ügyeltem.~- Ejnye, de mafla vagy, ha még ennyit
90 3 | igaz, kínozta a homály is, de mégis jó volt. Inkább hagyta
91 3 | morzsolgatta a remegõ ujjaival, de a szava nem árult el félelmet.~-
92 3 | félelmet.~- Én semmit se tudok, de ha tudnék is, inkább a nyelvemet
93 3 | el a fejemet pallossal, de én semmit se mondhatok.~
94 3 | barkával kifüstölte a szobáját, de amint az este közelgett,
95 3 | nem, az ilyet nem szabad, de valamit mégis tennie kell.
96 3 | kamrákhoz volt ragasztva. De amint keresztülmentek a
97 3 | Mindég is mondom én, hogy - de ne tessék rossz néven venni
98 3 | patkók voltak a szemei alatt, de a szemek is kékek voltak
99 3 | lándzsást szólítson be, de senki sem volt se az elõszobában,
100 3 | hogy nem igaz, amit mond, de az ilyen bárgyú teremtés
101 3 | bátran, ami a lelkén van, de lássa, felháborított az
102 3 | kiáltott fel felháborodva, de csak egy percre villant
103 3 | Beszélje el, miképp volt, de ne hagyjon ki semmit sem.
104 3 | legénnyel, azt mondják, de úgyis kell lenni. Mi szó
105 3 | jó istenke tudja, meg õk, de bizonyos, hogy a nagyasszony
106 3 | az legalább valaki volna, de egy ilyen semmi embert.~
107 3 | nemesember háborgott benne, de leküzdötte indulatát, keresztbefonván
108 3 | nemcsak a mi jobbágyaink, de a Budaméryé is, különösen
109 3 | vezette át a szobájába, de így is megropogott vagy
110 3 | rohantam el az ispánékhoz, de olyan sápadt voltam, hogy
111 3 | Várta, mit mond az alispán, de az egy szót se szólt. Ott
112 3 | tetszett neki, hogy nem is él. De mégis. Hiszen az ádámcsutka
113 3 | figyelmeztesse jelenlétére, de az most se vett róla tudomást.
114 3 | biccentett, hogy elmehet, de az ajtótól visszaszólította.~-
115 3 | tegnap, mirõl lehet szó, de most már minden világos.
116 3 | Elõttem lehet könyörögni, de nekem üzenni nem lehet.
117 3 | idõ kerekedett, hó, szél, de olyan, hogy a fákat csavarta
118 3 | megsuhognak a szoknyái, de csak írt izgatottan, mérgesen
119 3 | elmerültet.~- Én vagyok, sógor.~De még erre se fordult meg
120 3 | vezeklésül szabtam most magamra, de amire nem vagyok érdemes. (
121 3 | feltûnt a különös viselkedése, de most már bizonyos.~Görgey
122 3 | hiszi, hogy megõrültem, de én nem vagyok bolond, csak
123 3 | bajuszát leborotválta és… de hiszen látta õt, mennyire
124 3 | függesztette rá a szemeit, de Görgey nem felelhetett,
125 3 | van szokva a böjtökhöz, de a lutheránusokért nem mernék
126 3 | bemegyek.~- Ahogy tetszik. De igazán nincsen semmi ok
127 3 | nézegettek egymásra.~- Jó, de én mégis elkísérem, legalább
128 3 | takaróra, a szél elállt már, de a hó még pilinkélt, mintha
129 3 | abban az idõben a hírek, de csigaháton. Utasok hozták.
130 3 | erdélyi utas a Szepességen. De ha volt is, esetleg nem
131 3 | ment be a kovácsmûhelybe. De ha bement is, hát nem mondott
132 3 | hát nem mondott igazat. De ha igazat mondott is, azt
133 3 | szabadság oltárán gyúl ki, de mint a lidércfény, csak
134 3 | vallattam, hogy hol volt, de ne adj isten, hogy megmondaná.
135 3 | töredelmesen bevalljad«. De az én Grodkovszkym csak
136 3 | megkobozása, annyit mondhatok, de egy csöppet se árt, ha egy
137 3 | bátorsága.~Sokat kibírt Görgey, de ezt nem, behúzódott mélyen
138 3 | már utána a másvilágra.« »De nem addig az - feleltem -,
139 3 | Sokat kiáll az ember, hm. De te hol veszed itt magadat,
140 3 | bizonyosodott meg a bátyja felõl, de ezzel aztán helyre is zökkent
141 3 | amit kegyelmed mulasztott, de azt nem köszönné meg (s
142 3 | legnagyobb ravaszság.~No, de egyelõre az a legsürgõsebb
143 3 | öcsém - mondá Vlaszinkó -, de én be nem megyek ebbe a
144 3 | békességes álmából felszakítom, de miután becsületes hívõ léleknek
145 4 | fogoly által még a nyáron (de már akkor gyengén ment a
146 4 | sőt ahova vágyunk is - de nem mindjárt és nem a császár
147 4 | csak gondolta a szavakat, de nem rakta hangokba:~»Látod,
148 4 | nálad van-e, vagy itt van. De nem is akarom tudni többé.
149 4 | mondotta mélabúsan -, de csak olyanforma, mintha
150 4 | szabad magyar nemes volnék, de nem tudom, mi vagyok és
151 4 | kölcsön valami habitust.~- De már azt én nem engedem -
152 4 | ruhát tehát nem adok, bátya, de adok neked egy tanácsot,
153 4 | vele kezdeni nagy dolgokat, de nem lehet bevégezni. Hasztalan
154 4 | már gyengültek a szemei.~- De hisz ez gróf Csáky fõispánnak
155 4 | Köszönöm szépen, öcsémuram, de én nem avatkozom ennek a
156 4 | hálásan és kenetesen.~- De mit fogsz Toporcon csinálni? -
157 4 | hárítá el János úr haragosan, de csakhogy az elérzékenyülését
158 4 | add vissza, amit odaadtam, de add vissza, amit elvettél,
159 4 | Hát a mi kis Rozáliánkat. De majd beszélünk még errõl.~-
160 4 | vele végsõ búcsút intsen, de amelyet dacára a csikorgó
161 4 | test a beletört tövist.« De amit az egészséges test
162 4 | igaz, még akkor nem voltak, de voltak szomszédok a közeli
163 4 | mondom, jó a török a háznál), de alighogy megmelegedett otthon
164 4 | Tudja Leopoldus, mit csinál. De hogy mi mit csinálunk ezentúl,
165 4 | megosztozkodtak, amin lehetett, de Thökölyrõl szó sincs benne.
166 4 | magyarázták elszomorodva -, de bizony szól a szegény magyaroknak,
167 4 | templomokat ugyan nekik adták, de végre is a templomokat nem
168 4 | a nádor is fölszisszent, de hirtelen betapasztották
169 4 | ha megfizetik a bírót, de ha aztán jól megfizették,
170 4 | Felhõkbõl születnek a villámok. De ezekbõl legfeljebb cseppfolyós
171 4 | legalább nekünk fejeztettek, de nem maguknak vagy az aerariumnak.
172 4 | gravameneket végtelen sorozatban, de e sorok írójának csak addig
173 4 | forróvérû nemesek orakuluma, de Görgey János inkább csendesítette
174 4 | jutottak immár többségbe, de még mindég szép asszony.
175 4 | lehet virágos, iszen lehet, de azok csak olyan ázsiai virágok,
176 4 | magát Szentiványi Ádám -, de nem látott-e már kegyelmed
177 4 | sûrûbben jöttek a gravamenek, de jöttek az esztendõk is,
178 5 | daru, túzok a síkságot, de a telhetetlen ember nem
179 5 | a repce, búza és egyéb, de még többet ér, amit visszatart,
180 5 | ez epidémikus levegõben, de õk is fokhagymát tartanak
181 5 | dolgában jeleskedik a föld. De hát ez mind kismiska a lõcsei
182 5 | ember egy félnap körüljár. De egy sánta emberébe is bele
183 5 | új század elsõ napja is. De minthogy ez a nevezetes
184 5 | Nyomokat ugyan láttak, de vadat nem. Meg lehetett
185 5 | Megrezzent. Mi lehet ez? De csak ment a szarvasnyomok
186 5 | répaföldjeitõl, a Durst-patak mentén, de már az õ határukban. Noha
187 5 | füttyentett a vizslának, de az föl se vette, valamely
188 5 | urak rögtön odaszaladtak, de ami különös eset s annálékban
189 5 | hagyják meghalni, ne kínozzák, de õk csak mentek vele, ahogy
190 5 | városomért, amit lehet, de ez már kegyetlenség volna.~-
191 5 | darab, megvan egy laneus.[3] De ha nincs is meg, többet
192 5 | máig is bírja Lõcse város, de ha visszamegyünk a történelemben,
193 5 | megvolt a határnagyobbítás, de a király széljegyzete is
194 6 | bántani, lehetetlenség az. De íme, egy szán vág magának
195 6 | Kadulikot, hogy beszéljen, de Kadulik már akkor annyira
196 6 | metszõ szél kezdett fújni. De azért a tömeg nem akart
197 6 | ebben a szokatlan órában, de ott se tudtak semmi bizonyosat.~
198 6 | lépegessen a városháza felé.~De ebben a szempillanatban
199 6 | sohase látta ezt az arcot, de úrfi volta nyilvánvaló volt.~-
200 6 | polgár fia, Fabricius vagyok, de azért összemérhetjük a kardunkat,
201 6 | megbillentve, továbblépdelt, de nem mehetett messzire, valóságos
202 6 | Grodkovszky bezáratta a kaput, de eközben két kölyök ágyút,
203 6 | kõzápor volt a válasz alulról, de nevette azt Baltazár a páncélban,
204 6 | volna még a szobában is, de egyik a másiknak tovább
205 6 | városunkon sérelem esett, de még nem tudjuk, mekkora
206 6 | Hulik István eleibe szaladt, de Mostel visszaintette.~-
207 6 | úgy, amint neki tetszik, de a szenátor csak annyira
208 6 | magához a hatalom gyeplõit -, de ez rendkívüli eset. Mikor
209 6 | a fejeikkel bólingattak. De iszen tudja Mostel uram
210 6 | rontja nemcsak a népet, de az alkalomhoz kívántató
211 6 | csakugyan elértek némi csöndet, de még jobban azzal, hogy odalent
212 6 | csak a villikus jött be (de milyen hamar kijózanodott
213 6 | fehér lúdtollhoz nyúlt, de aztán, mintha meggondolta
214 6 | itt össze ebben az órában, de csak testileg teljesen,
215 6 | a lõcsei bíró jelen van, de a lelke nincs jelen, minélfogva,
216 6 | kutyájára, tehát õ kezdte, de ez lehetett elhirtelenkedés,
217 6 | kezével, hogy õ akar szólani. De ez nem történhetett meg
218 6 | a felhõket érné a feje, de arra már nem elég Lõcse
219 6 | már nem elég Lõcse városa, de semmi földi hatalom se,
220 6 | tájékozódást szerezhessek, de annyi már világosan áll
221 6 | köhögés Gosznovitzerre, de most már hagyta Trück Sebestyén (
222 6 | ez formális gyilkosság!~- De halljuk hát körülményesen!~-
223 6 | legyen úgy, legyek én a róka. De nem az az igazi róka, tisztelt
224 6 | mordult bele Kripélyi.~De a karzaton értették, mindjárt
225 6 | királyi szavak…~- Istenem, de szépen tud beszélni - szaladt
226 6 | közt.~- Megkérdeztem volna, de már akkor nem volt szavánál,
227 6 | Igen, az utolsó csöppet, de nem az utolsó csöpp elõtti
228 6 | nemcsak lélekjelenlétét, de teljes éberségét. (Ez ám
229 6 | Majd az asztalhoz járult, de nem ült le, hanem csak megállt
230 6 | a tanácsnokok többsége. (De szó ami szó, helyesen járt
231 6 | csak a fejével bólintott, de nem felelt.~- És miért?~-
232 6 | indítványozta Gosznovitzer, de milyen szerényen, mintha
233 6 | összejövetel tárgya ki is merült…~De Bibera uram hirtelen visszarántotta
234 6 | intézkedéseink nélkül is, de az élõk nyugalma fõbenjáró
235 6 | Kommt Zeit, kommt Rat. De ha kegyelmetek tudnak valami
236 6 | Görgeyre nézve határoznak.~- De mit csinálhatnak vele?~-
237 6 | faragnak õkegyelmeik odafönn, de a pecsenye még szabadon
238 6 | kinin a láz lenyomásánál. De csak nem tudtak az emberek
239 6 | végeztek? Öreg legény vagyok, de isten engem úgy segéljen,
240 6 | Ha lutheránus nem volna, de lutheránus emberre nem teszem
241 6 | szinte térdig ért a hó, de az árkádok alól el volt
242 6 | egy rendes szoba jutott, de Révay uram a koronával már
243 6 | egy kis kamrába szorult.~De ezek a kis házacskák igen
244 6 | leány- vagy menyecskefej, de persze ezt csak nappal lehet
245 6 | maguk kedvelt szórakozását, de úgyszólván mindenki. A mesterinasok
246 6 | Azaz csak szomorú volt, de hol szalad az már - mindenki
247 6 | mert zárt ajtóknál folyik.~De ezekre rácáfol a Hulik szenátor
248 6 | Gosznovitzer-családdal. De mondja már, mit végeztek?~-
249 6 | lakatot, csak a száját.~- No, de valamit mégiscsak mondhat -
250 6 | szól a tanács parancsa.~- De hisz a bíró meghalt. Abba
251 6 | Talán föl fogják boncolni? De minek? Hiszen tudnivaló,
252 6 | csak haza lehet vitetni, de azt is csak a második csengetésig -
253 6 | tanács. Bolond dolog biz ez, de hát a városok munkából élnek,
254 6 | alvásába is beleszól a tanács, de ami aztán az álmait illeti,
255 6 | városban megvilágosodtak, de az se tartott sokáig, tíz
256 6 | mert ott a kutyák ugatnak. De Lõcsén nincsen se fa, se
257 6 | parókát. Franciának látszott, de drezdai szász volt. Blom
258 6 | látok. Ez már nem is köd, de mártás.~Egy darabig fel
259 6 | kuzin - magyarázta Blom -, de hogy a párbajnál meg ne
260 6 | bolha átugrik kétszerre.~De már erre dühbe gurult Koppen
261 6 | Fabricius nagy lendülettel. - De itt jönnek már.~Görgey György
262 6 | az ügyet simán elintézni, de a bocsánatkéréshez nincs
263 6 | szabálytalan vágás jogosult a Coup de Jarnac (a szúrás) kivételével,
264 6 | karcolással megelégedni, de ahogy evés közben jön meg
265 6 | ismét, csupa elevenség, de ez nem sokat látszott használni
266 6 | neked megérthetõvé tenni. De nini, dobolnak. Menjünk
267 6 | kalandot, mely nem történt meg, de beszélnek róla, mint három
268 6 | amelyrõl nem beszélnek, de megtörtént. Sõt alapjában
269 6 | elköltözzünk valamerre, de hova?~- Menjünk talán Bélára,
270 7 | és a tanács tekintélyét, de meglehetõsen a zsebek ellen
271 7 | voltak néha jó törvényeink, de azokat néha se tartottuk
272 7 | kettõjüket számûzi a városból. De ha tartott volna is szeretõt (
273 7 | stamelinre voltak kárhoztatva[9] (de szerettek is elmenekülni
274 7 | mivel nem kerül pénzbe), de amellyel nem igen éltek
275 7 | hogy »szegények vagyunk, de jól élünk«, teljesen meg
276 7 | városokban: »Gazdagok vagyunk, de rosszul élünk«.~S mégis
277 7 | kereskedelem hiszen nagy faktor, de ezeket csak azok a histórikusok
278 7 | szintén megtette a magáét, de nagy vagyonokat semmikor
279 7 | török maga evett sokat, de nem tudott semmi magyar
280 7 | komaasszonynak ajándékba, de a többivel csakugyan nem
281 7 | mentek bele az üzletbe, de hát végre is jobb, ha Quendel
282 7 | Aljas dolog volt biz az, de csak az a része, amit Blomék
283 7 | fogadnak el értök, való dolog, de hát miért ne fogadnák el
284 7 | a maguk módja szerint - de ez már más, ez már csúf
285 7 | eladott szarvasmarhákból, de a marhákat és juhokat rendesen
286 7 | pénzt.) Fájuk elég volt, de még akkor nem virágzottak
287 7 | faüzletek, földjük is elég volt, de nem voltak még földhitelintézetek.
288 7 | tartozását kiegyenlítse.)~De hát valahol csak megvan
289 7 | például Prónaynak hívják, de Tótpróna, vagy Jekelfalussynak,
290 7 | Tótpróna, vagy Jekelfalussynak, de eadem, habár csak leányágon.
291 7 | hogy ilyen világot érnek!~De ha lettek volna is szállodák,
292 7 | dínomdánomok bõven estek, de a gazdag patríciusok lányai
293 7 | egyéb ártatlan játékokra, de az idegenektõl hermetice
294 7 | házasság-összeboronáló). De nem azzal a durva ábrázatával
295 7 | beszélték a Klári hozományát, de Quendel apó, akit nagy különcnek
296 7 | kiveri. Elmentek hát Lõcsére, de micsoda csalódás várta ott
297 7 | Mit tehetek én ez ellen?~- De tehetek én és teszek is -
298 7 | és az utcán is kacagott, de ott már a mellét is verte,
299 7 | s alázatos instanciában, de amellett élõszóval is megtette
300 7 | mint eddig Lengyelország, de azzal a különbséggel, hogy
301 7 | vörös posztó a szemükben. De akármiért ellenzik, csak
302 7 | bírót megölték, az igaz, de miért kellene vele eltemetni
303 7 | legsúlyosabb halacskákat kihúzták, de mert semmi regulaellenes
304 7 | csak a ravatalhoz való.~…De iszen van a lõcsei tanácsban
305 8 | építkezni. Nemcsak én mondom, de mondták ezt a Bibókoknak
306 8 | lovat, aki meghódoltatja, de a Horka (ez volt a kanca
307 8 | is ilyenfélét a faluban.) De az idegen azt is mondta: »
308 8 | Bibók uram a bikacsekkel. De bizony nem jött az ki, hiába
309 8 | Thököly-csatákban elesett.~- De ha elesett, akkor nem lehet
310 8 | érintette a két nõ látogatása. De csak meg kellett erõsítenie
311 8 | asszonyéknak.~S egy fürkészõ, de mosollyal vegyített pillantást
312 8 | dió - gondolta Marjákné, de azért még nem adta fel a
313 8 | nemigen lehetett érteni, de ahelyett váratlan helyrõl
314 8 | Olyan nagyon haragusznak rá? De hát miért, istenem, miért?~-
315 8 | azon búsulni, hogy én élek.~De Marjákné nem hagyhatta a
316 8 | jó uram, hogyne tudnánk. De amit kegyelmed mond…~- Én
317 8 | odanyújtanám a nyakamat õhelyette. De hát csakugyan fenekednek?
318 8 | Jánosikot láttam egyszer, de jóval becsületesebb arca
319 8 | Zsiga úr Lõcsérõl hozott, de már elkésett, legalább részben,
320 8 | szász nehezen bolondul meg, de ha egyszer megbolondul,
321 8 | bevallom neked, hogy félek, de nem Lõcse városától. Ezek
322 8 | halálomat sem - végzé -, de így kénytelen vagyok instanciázni
323 8 | eltitkolta Gyuri elõtt, de látszott, hogy gondolatokba
324 8 | nagyon tudnak hallgatni. De ha közlékenyek volnának,
325 8 | Elpirultál, imposztor, de én azért mégis elhiszem.
326 8 | rögtön.~- Mondtam neki, de most nem jöhet be, mert
327 8 | húsvétkor, a Rózát meglátogatni. De milyen nagy már. És milyen
328 8 | mindenki szamár, tehát mégis…~- De én a mások ügyében is szamár
329 8 | amelyért nem boldogulhatott, de õ azt nem sejtette, mert
330 8 | voltam ott, ahol meghalt, de azt bizonyosan tudom, hogy
331 8 | alispánsága alatt.~- Ne beszélj! De már arra persze nem emlékszel,
332 8 | kérdezte az alispán.~- De bizony emlegettem egyszer,
333 8 | tõled hallottam valamit. De hisz ez, ha így van…~- Egy
334 8 | Ezt mindjárt akkor láttam, de mit kezdjünk a holttal patvart?
335 8 | Hogy él? Lehetetlen!~- De nemcsak él, hanem ma meg
336 8 | morogta az alispán -, de minthogy az ifiasszonyról
337 8 | behatolt ugyan Erdélybe, de szerencsétlenül a kurucok
338 8 | nem vétkesek. Dixi.~- Úgy, de atyámuram azt akarja - szólt
339 8 | talán tehetnek változást, de csak más okból. Ebbõl nem.
340 8 | Vigasztalódjék, bátyámuram, de lássa, ami törvény, az törvény…~-
341 8 | fiam elveszti feleségét, de õ még java férfi, könnyen
342 8 | reménye. Nekem az se marad.~- De én is szeretem ám a feleségemet,
343 8 | Az én szívem sincs kõbõl. De mert atyámuramnak is engedelmes
344 8 | keresni - mond az alispán -, de ezt nem a szepesi alispán
345 8 | szeretem ezt az asszonyt.~- De hallod, hogy velem akar
346 8 | kegyelmedtõl, uramatyám, de a jóslásokból meg nem élek.
347 8 | lenni, mint öreg szász, de ha már a fia ilyen áldozatot
348 8 | szeretem, nem élhetek nélküle, de…~- De nem adok érte semmit -
349 8 | nem élhetek nélküle, de…~- De nem adok érte semmit - vágott
350 8 | apróra szerette volna tudni, de az alispán másképp parancsolta.~-
351 8 | úgy lesz, amint akarta, de azt elõbb írásba kell tenni.~
352 8 | kapitány konfidens modora.~- De éppen hogy arról beszélek,
353 8 | Semmit se hallottam, de mindent hihetõnek tartok,
354 8 | embert nem teszi a ruha, de a katonát bizony teszi.~-
355 8 | gyanús kinézésû óbestert (de ugyan melyik királynak az
356 8 | is négynek kellene lenni, de elkallódtak. Darvasné vitt
357 8 | engedje meg a vitéz úr, de azt nem tehetem, ám ha tetszik,
358 8 | tetszik, öltözködjék fel, de csak az én jelenlétemben.~
359 8 | küszködött hosszabb ideig, de végre ez is sikerült a szokásos
360 8 | azt - felelte negédesen -, de hátha még a sok mindenféle
361 8 | kinek nyers modora bántotta, de egyszersmind gondolkodóba
362 8 | szólt - azaz aláírták volna, de minthogy a szerzõdésbe az
363 8 | és minden megváltozott. De ezen a napon még azt hitte
364 8 | Vállayék özvegy menyecskéjével, de egyszer a saját feleségét
365 8 | Küldd be.~Bibókné belépett, de mennyivel más asszony volt
366 8 | zavaros, hisztériát eláruló, de okos szeme, mely csontos
367 8 | mert az apjáé volt.~- Úgy, de egyetlen fia volt az apjának -
368 8 | a lehetetlen helyzet -, de ne feledje el, hogy a másik
369 8 | van, én nem vagyok az oka, de bolond se vagyok, hogy ne
370 8 | Zsigmondnál van a birtok, de ha az ifiasszony Zsigmondhoz
371 8 | engedte át az apja.~- Persze, de az ifiasszony nála való
372 8 | kellemetlenül érintette Görgeyt.~- De tudok én - felelte nyomatékkal,
373 8 | gyámoltalan aggastyánt, de még gazdai mivoltából is
374 8 | elhalványodott, szólni akart, de Görgey leintette, a durva,
375 8 | kulcslyuknál hallgatózott, de csak annyit bírt összefogdosni
376 8 | öltözöttek, nemcsak az idevalók, de a szomszédos majorokból:
377 8 | kastélyban szállásoltattak el, de huszárokat, kocsisokat is
378 8 | minden nemesi háznál akad. De minthogy nem volt elegendõ,
379 8 | meg egy-egy új játékot. De hol lehet most?~Másodnap
380 8 | Quendelt nem hívta meg, de ha már itt van, olyan vendége,
381 8 | Értesítést ugyan nem kaptam, de mint új nemesembernek, úgy
382 8 | Görgey.~Egy szó nem sok, de ezenkívül egy mukkot se
383 8 | megcsapolhassák egy kicsit, de nem állt kötélnek, hogy
384 8 | elõhozta a kért összegeket. De minthogy sokat kellett kiszaladgálnia,
385 8 | én már öreg ember vagyok, de nehogy felköltsön valaki
386 8 | a bátyját, Jánost várta, de miután ekkoráig sem jött,
387 8 | érzeteket keltett.~- Megengedem, de éppen azért kezdjünk a dologhoz
388 8 | itt ezen a rossz planétán. De ha mégis így parancsolja
389 8 | hegyû lándzsa nyúlt ki, de nem lett volna magyar ember
390 8 | a mai értekezlet tárgya, de gondolom, hogy viceispány
391 8 | nem érdemeim szereztek, de csupán öregségem.~Egyetlen
392 8 | kardját, meg egy kis fadobozt, de csak a dobozt vette át s
393 8 | ez csak két család volt! De mi lesz, ha egy vármegye
394 8 | Draveczky Imre, kevés szavú, de nagy tekintélyû primipilus
395 8 | elhirtelenkedve cselekszik, de miérettünk háborog fel akkora
396 8 | jöjjön, aminek jönnie kell, de én ezt a lemondást nem fogadom
397 8 | örökös büszkeségem ez, de tegyenek le kérem errõl
398 8 | negyedik padban a kis Quendel. De bizony nem lehetett volna
399 8 | moraja kezdett jelentkezni, de ez csak annyiban hozta zavarba
400 8 | ebédelni. Én Quendel Gáspár de Paszta et Alsókend (és itt
401 8 | vármegyének. Dixi, punctum.~De iszen nem volt már ez nevetséges
402 8 | Nagy dolog az ékesszólás, de a pénz se bolondság, annak
403 8 | közbeszólásra. Nem tudja, ki mondta, de nem is akarja tudni, mert
404 8 | amiért nem gáncs illeti, de koszorú. (Felkiáltások:
405 8 | folytatá:~- Megmaradok, de kívánom, hogy errõl a mai
406 8 | jelenlevõ aláírja. Megmaradok, de csak azon föltétel alatt,
407 8 | Körülnézett a sas-szemeivel, de bizony nem volt itt olyan
408 8 | szellõztetni s aztán megteríteni, de ez olyan sebesen ment, hogy
409 8 | férnek el mind a kastélyban, de mit is keresnének ott, kivált
410 9 | megidéztetett a bíróság színe elé, de célszerűnek tartotta meg
411 9 | meg a városház pincéjében, de ez a kis falat még csak
412 9 | pirosló virágokat hozott, de egyéb piros színt nem igen
413 9 | egyet-egyet a fehérnépből, de hát nem lett abból nagyobb
414 9 | hasában vittek be katonákat, de úgy rémlik neki, hogy a
415 9 | vendégek az urak, az meglehet, de én meg nemesember vagyok,
416 9 | Én Bibók ezredes vagyok. De inkább nekem kell kérdezni.~
417 9 | feleleteket kapott ugyan, de ez egy csöppet sem gátolta,
418 9 | kalandor és nagy kalefaktor, de azt hiszem, nem fél az ördögtõl
419 9 | nincsen hozzá készülve.~- De hiszen most békében vagyunk
420 9 | császárral.~- Azt gondolod? De mit is akarok kérdezni.
421 9 | valami politikában járnak, de a végén is ártatlan mulatság,
422 9 | kocsikerekek, abban a nyomban, de soha õket utol nem érve.
423 9 | gyanakodott egy cseppet sem, de miért is gyanakodott volna?
424 9 | királyosdi kivált Tamás úrnak, de Görgey János is kedvét lelte
425 9 | mozdulat okozza vesztét, de a birkózásnál szuverén az
426 9 | Azért a másikért nem kár. De hogy is mer a szemtelen
427 9 | hihetik, hogy Bibók az anyjuk, de ha az igazi kutya találna
428 9 | Bibók uram egy országért, de egy értékes titokért mégiscsak
429 9 | ebédjeivel azt a Marjáknét.~De végre, tip-top, jöttek az
430 9 | szívesen vonult volna vissza, de nem volt rá mód, míg az
431 9 | valamit, holott õ tud valamit, de nem mondhatja el a falomboknak.
432 9 | Sõt bizonyára sokat ér, de csak addig, míg másnak el
433 9 | Bibók -, el kell beszélnem, de kinek? Mert ha az apámnak
434 9 | egy embernek érne sokat, de az messze van innen, és
435 9 | Görgõ körül minden csendes, de nem állhatta meg, hogy hozzá
436 9 | akaratlanul csúszott ki a száján, de az alispán meghökkenve emelte
437 9 | valami okos visszavonulást, de nem talált, hát végre is
438 9 | akarja talán mondani…~- De igenis, az õ stafírungját
439 9 | lehetnek nagyon messze!~De bizony csak azért is megvakarta
440 9 | karabély is csak elfér,~De ha lehet, hozzátok el~A
441 9 | értenék? - felelte Bibók, de látszott az elkényszeredett,
442 9 | eltűr az emberektől is, de hogy az egész gyeplőt kivegyék
443 9 | Zsigmondnak gyerekjáték, de ha nekem mindenáron élve
444 9 | megkönnyebbülten tért hálószobájába, de amint vetkőződni kezdett,
445 9 | most, most halva fekszik. De még a fájdalomnál is előbbre
446 9 | hörögte.~Preszton leszaladt, de már félúton a lépcsõkön
447 9 | hogy az úr kézbe fogja. De melyiket költse fel? Hm.
448 9 | erdõmester hites felesége, de annyira szereti Rozáliát,
449 9 | talán fölírta valahova, de itt lent vajmi kevés hasznát
450 9 | az már útban van valahol, de ha találkoznál vele, mondd
451 9 | Mindenszentekig tartott. De már abból én nem iszok.
452 9 | indul az éj leple alatt, de mi történik akkor Görgey
453 9 | viszi Marjáknét is. Úgy, de hol helyezi el Rozálit?
454 9 | fetrengett a gyanú karmaiban. De Toporcon nincs is biztonság.
455 9 | egyenesen egy késbe lökné. De hát akkor mit csináljon
456 9 | kanál vízbe megfojtanák. De éppen azért. Olyan egyszerû
457 9 | a nap aranytányérja is, de még se híre, se hamva Bibókéknak.
458 9 | jöttünk ott hajnal táján, de az öregebb Bibók elmaradt,
459 9 | alispán szemei villámlottak, de magába fojtotta a kitörni
460 9 | Cifra dolgok ezek! No, de legalább tõled szép, hogy
461 9 | katlanában a káposztájukba. De talán azok is kiköpik.~-
462 9 | nincs sereg.~- Nem kell.~- De hátha megtámadják útközben
463 9 | Nemhogy csatlósokat nem vitt, de még kocsist sem, az egyetlen
464 9 | minden évben kifosztják, de nem bírnak vele, mert minden
465 9 | sikerült már innen elkergetni, de a házait meghagyták - míg
466 9 | keresztényt, meghagyták ugyan, de a házai felett váltig civakodnak;
467 9 | a fekete halál dühöng?~- De tudom.~- Hm. És mégis oda
468 9 | nem hallotta jól a szót, de kíváncsi volt, odakiáltott
469 9 | földelték el, ma az urát. De nyugodjék meg kegyelmed,
470 9 | bemenni, hát nem megyünk, de a szabadkai erdõben is van
471 9 | Nincsen annak más orvossága.~- De hisz már nem Osgyánba szándékozom,
472 9 | nem mondhatja mindenki, de nem is tartozik elhinni
473 9 | csúsztatott a markába.~- De én elhiszem, mert látom -
474 9 | kellene okvetlenül meghalni, de éppen ez a baj…~- Hogyhogy? -
475 9 | hozhatja a pestist visszafelé, de aki meg nem hal, azt többé
476 9 | van - felelte Görgey -, de talán lehetne valami módot
477 9 | úr embere és Budára megy, de egyszersmind azt is hozzátette,
478 9 | leírta az alakját, ruháját, de legjobban emlékezett a lovára,
479 9 | szertelen indulatba hozta, de hidegen hagyta a legnagyobb
480 9 | maga bíró uram adhatna, de az nincs itt.~- Ki most
481 9 | kicsit biceg a bal lábával.~- De azért egyenes úton jár.~-
482 9 | lakik?~- A Rima-soron.~- De nem szeretnék visszafordulni.
483 9 | úr -, akinek az jólesik. De énnekem sokkal könnyebb
484 9 | nagyon szép írásom volt, de most már nehéz a kezem.
485 9 | amely alatt születtek, de minthogy az egyik lap immár
486 9 | sem meghalni nem szabad. De, amit az esetleg születendõ
487 9 | bíró uram!~Én Paulus Görgey de eadem, Szepes vármegye viceispánja
488 9 | életemben és tizenhárom vadkant, de mind odaadnám, ha egy lõcsei
489 9 | lábán állani a sok bortól, de amint a lóra feltették,
490 9 | volt Lõcsén fiatal korában, de kitiltották a városból és
491 10| érsekes, kevély ember ugyan, de a szíve neki is jó, s tekintetbe
492 10| könnyei erőt vettenek rajta.~De ha a mások gyengesége meghatotta,
493 10| azt át lehet ereszteni, de neve, állása és az áteresztés
494 10| kérek, nem is az én nézetem, de a szent zsoltárok szerint,
495 10| nem is vagyunk a halálé, de ott állunk mindnyájan az
496 10| Kátay uram egyszerûen.~- De hisz a törököket már régen
497 10| basa ez. Azóta jött ez ide, de nem haddal. Idevaló birtokos,
498 10| elõ egy elrettentõ eset, de el se mondom, mert megutálná
499 10| kastélyában vacsorához kongatnak? De hisz a kastély a leírás
500 10| török hercegnek emeltek, de így könyv nélkül nem tudom.
1-500 | 501-1000 | 1001-1061 |