Fejezet
1 2 | pattant rá a nagybácsi.~- Úgy értem, Pali bácsi, hogy a kisgyerekek
2 3 | férfit emleget itt maga, nem értem!~- Azt a gézengúz molnárlegényt,
3 6 | süvít a búzák fölött.~- Nem értem ezt a dolgot - zavarta meg
4 6 | arccal ült székében.~- Én értem a rókát - vágott közbe jelentõs
5 6 | és bevégzett ember.~- Nem értem.~- Persze hogy nem érted
6 8 | Igen, Görgey alispán bõrét értem.~- Pedig hej, nem utolsó
7 8 | kösse ki magának írásban. Értem, hogy jobban szeretne ifjú
8 8 | tapadt az alispánra.~- Nem értem, mirõl beszél! - hebegte
9 8 | hogy mentsem meg az urától. Értem Bibók Zsigmondot.~- Mit
10 9 | sorsuk elé. Ért engem?~- Értem, hm, mi volna benne, amit
11 9 | akit már meginni rá nem értem, ebben vagyon erõs vörösbor
12 10| jöttem és mikor távoztam.~- Értem - szólt a gazda szívélyesen -,
13 10| moslékos dézsába.~- Nem értem - hebegte fázékonyan s szemeit
14 10| Kegyelmed pedig olyat tesz értem, hogy sohasem felejthetem
15 11| hanem a lányka felkarolását értem.~- Azt mondom, hogy jó lesz.~
16 11| a lányka mellett.~- Nem értem az egész dolgot - kezdé
17 11| erjed és csírázik.~- Nem értem - hebegte.~- Én vagyok az,
18 11| Én vagyok az, aki nem értem a kisasszonyt. A kisasszony
19 11| pártomat fogta, kész volt értem ujjat húzni a társasággal.
20 11| fiamat, aki talyigával jön értem, itt nem hagyhatom a zsákomat
21 12| megölõ méreg másnak.~- Nem értem az egészet világosan.~-
22 12| valamit.~- Nem annyira magamat értem, mint az ügyet. Arról fog
23 12| vigyorgott Bibók.~- Hm, értem kegyelmedet.~Ezzel aztán
24 12| humorizált a korcsmáros.~- Nem értem, Kárász uram.~- Kétszer
25 13| láttam, mikor tömik.~- Úgy értem, hogy nem mint Görgey barátja
26 14| tetejét nem látom.~- Nem értem - mondá Fabricius, aki akárhogy
27 14| jó szász népem, ne légy értem síró,~Bíró elé megyen a
28 15| miatt - mondá Quendel.~- Nem értem.~- Úgy van az, hogy az övé
29 15| utol leghamarább.~- Most értem már - mondá az alispán vidáman -,
30 15| elkomolyodott.~- De most már én nem értem - mondá zavartan.~- Hogyhogy?~-
|