Fejezet
1 1 | szultán sokszor behunyta a szemeit, mikor nem kellett volna,
2 1 | életet, örökre behunyta a szemeit, miután gyenge, elhaló hangon
3 1 | lelkész szelíden emelte égre szemeit: »Bocsásd meg neki, uram,
4 2 | közömbösen vette le róla a szemeit.~Görgey Pál sóhajtott.~-
5 3 | leült, karjait leeresztette, szemeit lehunyta -, no semmi, minden
6 3 | fejét és tágra nyitotta a szemeit.~- Bizony búsult.~- És miért
7 3 | szemérmetesen lesütötte a szemeit). Oh, kell is már nekünk!
8 3 | Nyugtalanul függesztette rá a szemeit, de Görgey nem felelhetett,
9 3 | egyszerre felnyitotta a szemeit és elmondta a dolgot értelmesen.
10 3 | emelte egy kicsit örömében, szemeit élénken jártatta körül,
11 6 | elnöklõ aggastyán, szép kék szemeit Nustkorb felé fordítva,
12 6 | biccentett és behunyta apró szemeit, ami azt jelentette, hogy
13 6 | zavarodottan meresztvén a szemeit a rémületes tárgyra, rekedten
14 6 | tudja - felelte a villikus, szemeit az ég felé, vagyis a pinceboltozat
15 8 | az orrát, hol a könnyes szemeit törülte. Legutolsónak következett
16 8 | anélkül, hogy ráemelné a szemeit.~Az alispán bosszúsan morzsolgatta
17 8 | reszketve, mint a nyárfalevél, szemeit lesütötte s mereven nézte
18 8 | emelte rá lázban villogó szemeit.~- Nem merem megmondani -
19 8 | sóhajtott, az égre emelve szemeit.~- Pedig hogy szeretem ezt
20 8 | csodálkozás nélkül emelte szemeit a szólóra.~- Vagyis hagyni
21 8 | pislogott erre a kitüntetésre, a szemeit is behunyta, mintha rózsavízzel
22 10| értem - hebegte fázékonyan s szemeit lesütötte.~- Az ok igen
23 11| kisasszony?~Rozáli ráemeli szemeit, a rémület ül azokban.~-
24 11| gondolom vakarózott és ásított, szemeit rám vetette, most már elállt
25 11| izgatottan függeszté rá szemeit.~- Lutheránus - felelte
26 11| vigyorgás ragyogtatta meg szemeit). Gyurgyik uramat szeretik
27 11| elhalón, miközben behunyta a szemeit.~Egy kart érzett a vállára
28 12| szeretem õfelségét - felelte, szemeit a szép freskókkal ellátott
29 14| öreg Quendel behunyta a szemeit, úgy élvezte.~- Ez a borravaló,
|