Fejezet
1 1 | már elfújta szívébõl az idõ, a rossz tulajdonságait
2 2 | rokonok s mivel hófúvásos téli idõ volt, nem is igen mentek
3 2 | eddigiek. Minden állt. Még az idõ is mintha állt volna. Csak
4 3 | észrevétlenül múljék az idõ, és ilyenkor az alispán
5 3 | akarják megvenni. Másnap cudar idõ kerekedett, hó, szél, de
6 3 | a pap messze lakik és az idõ utálatos volt, fölvetette
7 6 | folytatá Gosznovitzer -, az idõ rövidsége és ezeknek az
8 6 | Milyen hamar. Hogy elsiet az idõ.~A kis kotnyeles Bierglocke
9 8 | kolostorban élt volna azon idõ alatt, míg szabad volt,
10 8 | benne, hogy a legrégibb idõ óta tartózkodom itt ezen
11 9 | dolgaiból, hát csak elmúlt az idõ az egyik korcsmától a másikig,
12 10| minél késõbbre, mert minden idõ nyert idõ, amelybõl a gondokat
13 10| késõbbre, mert minden idõ nyert idõ, amelybõl a gondokat ki
14 10| napról napra apad, mert az idõ nyomokat hagy e finom testeken,
15 11| olyan nevezetes férfiú az idõ viszontagsága elõl nem kímélné
16 11| azóta megszáradhattak, az idõ pedig kitisztult. A tisztelendõ
17 12| záradékán rég átszaladt az idõ. Azaz, hogy mégse ment hiába
18 12| borocska megoldja a nyelvet, az idõ pedig szalad; csak a dolgok
19 12| fizetek.~- Fiatal még az idõ - fordult hátra Ferencsik.~-
20 12| Lengyel.~- Csak?~- Ez idõ szerint semmi egyéb.~- Hát
21 12| szívfájdalmam, a gyermek egy idõ óta szemlátomást senyved,
22 12| ágyba. Már délre járt az idõ, mikor felkelt, a kert még
23 12| gyúrja a történendõket. Az idõ már késõn lehetett, a vendégek
24 12| Innen-onnan hajnalra járt az idõ, mikor a Nustkorb szemei
25 13| sokáig tart, közel van már az idõ, mikor hazajöhetsz.~Mindennek
26 13| hogy érje Görgeyt, csak idõ kérdése az egész. Annál
27 13| estefelé lévén s szép enyhe idõ, nagy fekete tömegek hullámzottak
28 14| nem telt olyan lassan az idõ; a raj csakugyan kijött,
29 15| azért aztán olyan semmilyen idõ volt, se borús, se derûs,
|