Fejezet
1 1 | ruháit, kirohant és a huszár künn kapálózó lovára ülve, elvágtatott.~-
2 3 | szél megfújta arcát ott künn, ziháló melle is áttért
3 3 | annyi bátorság, csak ott künn duzzogott, fel s alá járva,
4 6 | feje közt. Igaz ugyan, hogy künn a vadászterületen a bíró
5 6 | befejezése, amint azt ott künn a mezõn is említettem, kiszivárgó
6 6 | indult az ajtó felé, hogy ott künn várja be a szentenciát.
7 6 | elõtt. Minthogy mindenki künn volt, következésképp mindenki
8 6 | mint drezdai diák, ott künn jó mesterektõl tanulta a
9 8 | Hát nem tudják, mi történt künn a vadászaton újév napján? -
10 8 | hazasietett, miután ott künn a sárga földig leszólta
11 8 | Sõt, ha nem csalódom a künn hallatszó csoszogásokban,
12 8 | bíróválasztás folyt, a nép künn volt az utcákon gyászköntösökben.~-
13 9 | valahol rájuk, mert tudom, ott künn hancúroznak a szemérmetlenek
14 9 | is bejött velök, a másik künn csoszogott az ambituson,
15 9 | mód, míg az egyik nemes künn tartózkodik. Most azonban
16 10| fürödni szoktak az odaliszkjai künn a kertben, a tóban, ezeknek
17 10| bebocsássam?~- Nem, nem; várja meg künn. Csak abban az esetben lehet
18 11| eredményeket hozott a köznek, mert künn az õröltetõk közt egy öreg
19 11| Fabriciusé és Rozálié is. Ott künn a csillagok ragyogtak s
20 12| csak Kárász uram ült még künn egy félreesõ asztalkánál
21 12| célra kihozott puttonyba.~Künn csöndes éj volt, a nyári
22 12| óvatosan a lába elé nézegetett künn, hogy hova lép az ismeretlen
23 12| Azzal kilépett a kertbõl és künn a lovára pattant:~- Keressétek
24 12| már akkorra átöltözve, künn az udvaron fogadta Nustkorbot.~-
25 14| utcaajtó csikorgását hallja ott künn, egyet mordult, meg elhallgatott.
26 14| megyek a rózsával, többnyire künn voltak a növendéklányok
27 14| játékok következtek, a »künn a farkas, bent a bárány«,
28 15| hálahimnusz elfújásába fogott ott künn a Stadtpfeifer.~Trück Sebestyén
|