1-500 | 501-849
Fejezet
501 11| Ejnye a szemtelen! Magyarázd meg neki - veté oda fejedelmi
502 11| gally a hajfonatát rántotta meg, a tövisbokor elterpeszkedõ
503 11| Fabriciushoz.~- Mi az? Mért állott meg a kisasszony?~Rozáli ráemeli
504 11| csak azért mondtam - jegyzé meg Fabricius kérlelõ hangon -,
505 11| megvan a maga mestersége és meg van vele elégedve. Meglehet,
506 11| Meglehet, hogy a király is meg van elégedve az övével,
507 11| utasok.~- Átment és nem evett meg - felelte Klebe úr egyszerûen.~-
508 11| kántor.~- Hát én se ettem meg õtet.~- Ah. Oh. (Minden
509 11| körmödre koppintok - fenyegette meg Fabriciust Quendel, pipáját
510 11| hívják?~- Nem mondhatom meg - szólt egyszerre szomorú
511 11| fejét rázva.~- Nem mondhatja meg? Különös. Miért?~- Mert
512 11| Nem fogja megtartani.~- Meg fogom tartani - felelte
513 11| szabad, de én nem mondom meg.~- Azt se, hogy hova való,
514 11| kicsoda.~- Nos, és nincs meg ahhoz a jogom? - szólt és
515 11| szomorúan szólt hozzá:~- Mondja meg, miért akar nekem bánatot
516 11| félig-meddig jelen van, s nem érti meg teljesen, mit jelent a nénike
517 11| mondja: »amit fogadtam, meg fogom tartani«. Kigyúl az
518 11| jogom?« De jobban hatotta meg Fabriciust a jellemerõ megvillanásánál
519 11| zordonságában szép panoráma nyílt meg alul. A travniki völgykatlan
520 11| titkos jelre hûs szél rázza meg a fákat, a kavargó felhõrajt
521 11| egy kis kertet pillantott meg a malom háta mögött, egy-két
522 11| Leányok is vannak«, jegyezte meg. Az udvarra érve, egy öregasszony
523 11| pótkocsiról is leugrik egy leány meg egy öregúr, rémülten futott
524 11| fiúgyermekkel ajándékozta meg ma hajnalban a felesége.
525 11| csak a kápráztató (de talán meg sem mondom, miért). Ehelyett
526 11| arca.~- Mily kár - jegyzé meg a plébános ájtatosan -,
527 11| a vak is láthatja. Nézze meg asszonyság a kis Gyurgyikot,
528 11| a kis Gyurgyikot, nézze meg. Vagyis hozzuk el együtt.
529 11| megrecsegtette a malomtetõt, meg a körülötte levõ ólakat.
530 11| felütötte a fejét Gyurgyik uram meg a tisztelendõ atya. Micsoda?
531 11| tiszteletbõl a tenyerével törölte meg tányérját.~- Hát ez mégis
532 11| töltött káposzta délrõl, meg egy kis kocsonya a pincében,
533 11| töltöttek elõször, mert meg lehetett ismerni, hogy õ
534 11| történetét, hogyan született meg hajnalban a Bálint gyerek,
535 11| akinek az úristen adja meg, amit magának kíván, itt
536 11| Elég lesz, ha csak itt adja meg - szólt közbe a megtisztelt,
537 11| inni akarná, az nem érdemli meg.~- Molnár uram - így kezdé -,
538 11| pokoli vigyorgás ragyogtatta meg szemeit). Gyurgyik uramat
539 11| Hagyjuk pokolba a pejkókat, meg a gondokat. Punktum. Porzót
540 11| azt a tálat - taszította meg a vándorórás könyökét a
541 11| pajtaszerût pillantottam meg a pince mellett…~Gyurgyik
542 11| Gyurgyikét szélesítette meg egy kis vidám bonhomia.~-
543 11| kegyelmed, mert õk ugyancsak meg nem találták volna kegyelmedet,
544 11| méltatlankodva - hiszen egész nap meg nem mozdultam otthonról.
545 11| mozdultam otthonról. Becsülje meg magát Quendel úr, azt mondom,
546 11| Quendel úr dacosan rázta meg fejét.~- Egy lókötõvel vagy
547 11| öregasszony beszaladt a lármára, meg kiszaladt, mire molnárlegények
548 11| két vaspánttal, úgy, hogy meg se moccanhatott.~- Mit?
549 11| a gyáva? Tessék, ítéljék meg az urak, hogy lovagias ügy-e
550 11| istenem, a szégyen ölne meg, ha híre menne, hogy a Molitorisz
551 11| se lovagias ügy. Mondja meg a szenátor úr õkigyelme.~-
552 11| magát rángatni, hogy így meg amúgy, eressze õt a tisztelendõ
553 11| nyújtani (jól jegyezzük meg, Quendel nyújtja elõször
554 11| Bélán legyen az udvaromban, meg egy új hám a két lóra, a
555 11| béke, ami pedig ág, azt meg kell locsolni. Elõ azokkal
556 11| úr kívánsága (mégiscsak meg kellett volna agyabugyálni,
557 11| mondá -, azt csinálja meg valamelyikük, hogy aláhajolva
558 11| kenyérgalacsinnal dobta meg, mire az szeretetreméltóan
559 11| prüszkölve, köpködve rázta meg magát, hát uramfia, a fekete
560 11| szakálla, bajusza, szemöldöke, meg a haja csupa liszt volt.
561 11| jó szakáll az - jegyezte meg a korponai kereskedõ. -
562 11| Azt magam is látom, de meg kell várnom a fiamat, aki
563 11| kötélnek állt; nem tagadhatja meg, úgymond, mert Molicska
564 11| keszkenõt összetiporták a kántor meg a rézöntõ, a nagy csizmák
565 11| lelket, de Gyurgyik már meg volt vadulva és csak rezegtette
566 11| kis Eszterke elõtt hajlott meg s vitte táncba.~Mindenki
567 11| csók!«~Sikongás támadt, meg hahota. Fabricius észrevette
568 11| felõlem. Azt gondolta, hogy meg fogom csókolni.~- Bocsássa
569 11| eltört leányokat. Vallja meg elõbb, hogy azt gondolta.
570 11| Ezt megint nem érdemeltem meg - kezdé Fabricius szemrehányón.~-
571 11| akkor inkább maga sértett meg engem.~- Szeretném tudni,
572 11| Megmondom, de elõbb várjuk meg, míg újra kigyúlnak a mécsek.~
573 11| megmondom. Azzal sértett meg, hogy nem volt szándékában
574 11| Haragszom, szenátor úr. Meg vagyok sértve, szenátor
575 11| csillagot az égen, nem az övé, meg nem szerezheti, utol nem
576 11| örökös idegen. Higgye meg hát, nem tolakodás vagy
577 11| önmaga volt csak néma, most meg már az én szólási szabadságomat
578 11| legérdekesebb helyen zavarta meg a beszélgetést), kedvetlenül
579 11| sajnos, nem történhetett meg egészen simán.~Klebe úr
580 11| gunyoros nevetgéléssel meg azért, mert rosszabbul volt
581 11| másik papírokat vagdal szét, meg összevarr, hogy majd azok
582 11| legyen díszítve a szoknya meg a kötényke. Valóságos fölfordulás
583 11| négyszer is megkérdezte:~- Meg vagy-e elégedve? Nem óhajtasz-e
584 11| lesznek. Pedig nem halt meg senkim. (Úgy látszik, Darvasné
585 11| Persze, persze - jegyezte meg Klöster kisasszony vállát
586 11| pedig szintén nem halt meg senkink. De megfordítva,
587 11| megfordítva, úgy látszik, meg kell halnia valakinek, hogy
588 12| Habsburgok jármába hajtott, is meg tudta indokolni.~»Mindekkoráig
589 12| dugta és csak azután fordult meg.~- Hol van?~- Egy Bibók
590 12| füle hallatára eskettek meg a Rákóczi hûségére, csatlakozás
591 12| Canis mater! - jegyzé meg a nádor - nem lesz ez felültetés?~-
592 12| egyszersmind azzal bízva meg, hogy a följelentõnek a
593 12| ha nem jelenti - jegyzé meg a kancellár bágyadt mosollyal. -
594 12| ha úgyse akadályozhatjuk meg? De ha ön ahelyett elfogja
595 12| hasonlatossá), az pedig meg volt mondva Bibóknak az
596 12| a testrészt ütötte volt meg annak idején a guta, hanem
597 12| hónapban egyszer itt hált meg »A holdvilágra ugató kutyá«-
598 12| Mi újság Lõcsén? Ki halt meg? Ki ment férjhez? Kivel
599 12| hajaszála se görbült még meg?~- Kutya baja.~- Tehát még
600 12| Hát a sírt nem nézték meg?~- Dehogynem. Természetesen
601 12| hogy ott zsizsikesedjék meg. Ökrei, tehenei, juhai úgyszólván
602 12| különös gazdálkodás indul meg itt Magyarországon, a nemzeti
603 12| kellemesen csiklandoztatta meg a hír a bélai tele magazinokról,
604 12| a felsõ tövénél, mintha meg volna billogozva… Hiszen
605 12| tiszta helyzet - jegyzé meg Mostel. - Mint öreg ember,
606 12| vitatkozott a báró -, csakhogy én meg olyan öreg ember vagyok,
607 12| aki nemcsak a jót tanultam meg a rómaiaktól és saját felebarátaimtól,
608 12| legelsõnek a józan ész betegszik meg, legutolsónak a pénz.~»A
609 12| Görgey-üggyel mi történt?~- Nem halt meg a leányzó, csak alszik.~-
610 12| vállvonogatásaikból értett meg egyet-mást), a búzaszállító
611 12| egy szamár, de ne mondja meg kérem senkinek, mert nem
612 12| No, de nem azért szólom meg, hogy egy és más, hanem
613 12| a világot, ha nem javul meg s nem az õ tanácsa nyomán
614 12| beszélgetünk - jegyezte meg Bibók kedélyesen. - Az ember
615 12| felül. Úgy, de valaki más meg ugyanakkor a Görgey uram
616 12| eltolva -, hogy nem mond meg semmit. Gyerünk aludni.
617 12| jobb az álom - jegyezte meg Klebe.~- Korai álomnál jobb
618 12| mindenképp kísértetbe visz… Te meg, málészájú, még mindig itt
619 12| becsületes, ámuló képébe.~- Meg kellene venni, úgy, ahogy
620 12| szükség. Most a halált vennék meg attól, aki egy skatulyában
621 12| kellett kölcsön.~No itt meg három városra való asszony
622 12| valamit, hát Bibókot kente meg elõbb. Elannyira beleedzette
623 12| hogy gúnykép is jelent meg Krakkóban, mely Ljubomirsky
624 12| harang a városház tornyán meg fog szólalni e napokban.~-
625 12| harapdálta az ajkait.~- Mondd meg neki, anyácska, hogy Lõcse
626 12| hangulatban volt, epésen jegyezte meg:~- Bibók, Bibók, te valami
627 12| venni, mert ha õt keféli meg a gróf, hát nem tudta volna
628 12| volna megfizetni. A gróf meg is neheztelt ezért, amit
629 12| nem a pénztárt vizsgálta meg, ahol rendszerint sohase
630 12| megy? Mert a kapun innen meg Görgey Pálé a hatalom, tehát
631 12| ebben igaza van - jegyzé meg Kárász és most elõször kezdett
632 12| ha egy kis fölöstökömet meg nem vet, tartson velem kegyelmed.
633 12| Alszik a szakácsném, meg az egész személyzet - mondá. -
634 12| gonosz ember szeme verte meg.~- És nem tesznek ellene
635 12| javasasszonyokat szállítja ide, meg innen haza a Szepesség minden
636 12| rozmaringlevélnek - jegyzé meg.~- Bárcsak a mennyei orakulum
637 12| levél, amelyen él. Nézze meg ked például a nemes mészáros
638 12| reng rajta a hús, a képe meg süt a meleg vértõl, mint
639 12| mindjárt felkelnek, állapítsa meg, melyik lesz jobb. De mit
640 12| Kárász Péter - nevezte meg magát a korcsmáros, mire
641 12| Mostel egy bölcs szavával meg nem menti, mondván: »Ennélfogva
642 12| házait lerombolják. Viszont meg kell adni, hogy a kerti
643 12| Szép is annak a szava, meg kell adni - mondá az öregasszony,
644 12| olyan harangot rendeltek meg nála Bécsbe a Szent István
645 12| akarja hallani. Hanem most meg már attól ijedt meg, hogy
646 12| most meg már attól ijedt meg, hogy megkonfundálja az
647 12| üzenetet, hát abban állapodtak meg, hogy miután Klebével beszélt,
648 12| jelenteni és akkor kapja meg a kialkudott pénz másik
649 12| másik fele már nem volt meg, úgy, hogy Bibókot hovatovább
650 12| foglalkoztatni, hol és min ebédel meg. A kertvendéglõben nem szabad
651 12| fürge, sovány asszony még meg is szaporította hirtelenesen
652 12| Kárász nyugtalanul mozdult meg.~- Talán ismerõs Görgõn? -
653 12| megszökött otthonról - jegyezte meg Kárász közömbösen.~- S most
654 12| követhetett el - jegyzé meg elcsukló hangon, mintha
655 12| uram.~- Kétszer házasodott meg az imposztor, s minthogy
656 12| Bibók jókedve már nem jött meg, fejfájásról panaszkodott
657 12| kissé több óvatosság nem árt meg. Nem jó volna, ha felismernék.
658 12| vendégekbõl. Kárász uram, meg a csaposlegények egy ingre
659 12| kert látogatottságát, amire meg is szavazott a város negyven
660 12| nem ér semmit. Magától jön meg az ilyesmi. Meg kell várni
661 12| Magától jön meg az ilyesmi. Meg kell várni az idõt, mikor
662 12| érthetetlenségnek látszott, s íme, most meg van magyarázva. De iszen
663 12| nagyitalúak. Thököly Imrérõl meg van írva, hogy egy gönci
664 12| egy gönci hordó bort ivott meg egy-egy ünnepi alkalommal.
665 12| Lengyelül szólította hát meg:~- Miért nem mesélsz inkább
666 12| legalább a nevét kérdezte volna meg), de valahányszor már-már
667 12| próbált kezdeni. Nem állt meg annak a szája sohasem, összehordott
668 12| nincs fekete ruhában. No, meg vagyunk mi azzal verve.
669 12| semmi az ilyesmi. Ki bámulna meg például egy szép paripát?
670 12| paripát? De ki ne bámulna meg szép egyforma négy lovat,
671 12| megvizsgálta. »Bomoljak meg, ha nem szebb ennél is« -
672 12| tõkéje. Azért választottuk meg szenátornak, mert az õ gyûlölete
673 12| Ejnye, hát ne fojtson meg. Huh, minden csontom ropog.
674 12| útjokat.~Klebe úr törte meg a csendet.~- Nos, rágondolta
675 12| ütött.)~- Nem mutathatná meg?~- Dehogy nem.~Kihúzott
676 12| közönséges tök - jegyzé meg Bibók. - Nem adom olcsóbban.
677 12| ezredessé tett. Az ilyen embert meg kell becsülni. Nem adhatom
678 12| tallért se, isten áldja meg…~- Engedek - hörögte Bibók.~-
679 12| újból száz aranyat mentett meg a városnak. Ennyivel is
680 12| holnapra.~- Miképpen tudhatom meg az eredményt? - kérdé Bibók.~-
681 12| rá egy kortyot. No, azt meg is cselekedte a butykosból,
682 12| aranyért? Soha! Inkább dögölj meg éhen, Bibók Zsigmond! (Haját
683 12| azon a nézeten voltak, hogy meg kell venni az okmányt. Az
684 12| mit bánom én… Mondja meg már egyszer, mit végeztek?~-
685 12| ragyogott az örömtõl.~- Az a jó, meg a dió - mondá tréfásan,
686 12| nyújtogatta piros nyelvét.~Éppen meg akart fordulni nagy bosszúsan,
687 12| halk, rozsdás hang törte meg a csendet:~- Csak lassan
688 12| éhes oroszlán; pukkadjon meg a nevenapján.~Még egy pillantás
689 12| jobb, hogy a világ romlott meg, mintsem az õ kis üzletét
690 12| megígéri, hogy nem bünteti meg, mert gyönyörû, sajnálnám.~-
691 12| eshetett itt az éjjel - jegyzé meg gúnyosan -, hogy úgy megnõtt
692 12| csakugyan nem cselekedte meg soha, de nem is lett volna
693 12| kezét a vállára.) Gondolja meg kérem a dolgot. Háromszáz
694 12| aranyért…~Nagy huzavona indult meg, valóságos párbaj a két
695 12| tíz-tíz arannyal toldta meg az ajánlatát, végre aztán
696 12| különös tárgyat pillantott meg a fûben, olyanformát, mint
697 12| átadta Bibóknak.~- Olvassa meg kegyelmed. Háromszáz csikó
698 12| ide a markát - jegyezte meg Nustkorb nevetve és a hátralevõ
699 12| ablakok mellett. Ni, most meg már sötét lett. Most fogja
700 12| mellé lépett és ott lapult meg, Bibók ellenben a falhoz
701 12| Jó estét uram, álljon meg egy percre.~- Mit akar? -
702 12| kegyelmed - lelkendezett. - Adja meg magát!~- Még nem - mondá
703 12| hirtelenkedéstõl hízott meg, s erõt vevén magán, inkább
704 12| lovára pattant:~- Keressétek meg a köpenyegemet s hozzátok
705 12| egy hajaszála se görbüljön meg szegény Nustkorbnak emiatt.
706 12| egész úton. Bibóknak keze meg volt kötözve s a kötelet
707 12| olyan ostoba vagy. Tanuld meg, hogy az úr pokolban is
708 12| Ferenc lovában állapodtak meg, hogy az a legrosszabb.~-
709 12| alázatosan esedezik, engedtessék meg neki visszamenni kíséret
710 12| mégis igaz lenne, tudakozzák meg tõle a helyet, Plichta,
711 12| mert tudta, hogyha a pénzt meg nem találják, gyalog is
712 12| fohászkodott halkan, hogy »legyen meg az Úr akarata« s közben
713 13| kishontiakkal, pörrel támadták meg a végrendeletet. Minthogy
714 13| azonban a pört nem nyerték meg, észrevevén, hogy Görgey
715 13| igenis állítják.~Föltéve, de meg nem engedve, hogy a leány
716 13| a helyzet és ha Quendelt meg lehetett kapni, mint az
717 13| nézd csak öreg, de jól nézd meg te is, mennyire hasonlít
718 13| kivéve, mindenkire. Görgey meg volt elégedve, mert önmagát
719 13| bíró. - Nekem nem mondta meg. Menjen, kérdezze meg, kegyelmednek
720 13| mondta meg. Menjen, kérdezze meg, kegyelmednek talán megmondja.~-
721 13| Úri cselekedet volt, meg kell adni - dünnyögte maga
722 13| kegyelmed, miképpen emészti meg ezt a vacsorát, mert a közönség
723 13| visszasimogatjuk - jegyezte meg a bíró önérzettel -, megvan
724 13| akkor én nem álltam volna meg Görgeyvel birkózni, sõt
725 13| Szenátor úr, becsülje meg magát - figyelmezteté õt
726 13| kezével.~- Mea culpa. Bocsássa meg, nemzetes bíró uram, a hevem
727 13| vágta volna el. Nem is jött meg elõbb, csak mikor a Nustkorbék
728 13| és elment. Ezért õt senki meg nem szólta, mert a szenátus
729 13| szorítkozott hát, azzal indult meg hazafelé, csak a pálcája
730 13| vagyunk urambátyám, mondja meg kérem, amit az elõbb említett
731 13| hogy megmondjam? Jobb azt meg nem mondani. Azt hiszem
732 13| azt mondom, ne házasodjék meg uramöcsém. Nem vagyok én
733 13| Õróla.~- Ne öljön hát meg, beszéljen hamar.~- Ott
734 13| uramöcsém.~- Nem addig, míg meg nem mondja, hol találom
735 13| új oldalról világította meg az esetet. Megindult városszerte
736 13| polgárság széles rétegeit. Úr, meg kell adni. Elfogja, tejbe-vajba
737 13| visszaadom nektek, egyétek meg, vagy csináljatok amit akartok,
738 13| közt várja a szüretet.~Hát meg is érkezett a fejedelem
739 13| akivel Segennyey uram bízatik meg. Lõcse város pedig értesítendõ,
740 13| értesítendõ, hogy békéljen meg a maga kenyerén és ne keressen
741 13| megtudják!~De ne tudják meg. Vagyis legalább azt ne
742 13| Vagyis legalább azt ne tudják meg, hogy a fejedelem fekete
743 13| lõcseieknek szóló felelet. Õ ugyan meg nem mondja, inkább vágatja
744 13| többnyire mint Studentek halván meg szétszórva, õsz fõvel, nyugtalanul,
745 13| ott a dörgést, õt bízta meg Nustkorb, hogy menjen Bécsbe
746 13| küldeni az uralkodóhoz. De meg is kapta már ezért a jutalmat
747 13| nem dolgozik, a császár meg csak ritkán, legyen a sógor
748 13| vetés. Fenik már a kaszát. Meg lehet már oldani a szoknyát,
749 13| össze. Vagy - vagy. Béküljön meg az ellenségeivel vagy hagyja
750 13| ezt komolyan?~- Magam is meg voltam lepetve, de tény.
751 13| Ma vagy holnap érkezik meg a szekretárius.~Nustkorb
752 13| asszony, sõt a sógor is meg volt szeppenve, abban a
753 13| azt onnan ûzni, aminthogy meg is próbálta bíróné asszonyom,
754 13| nagy kevélységgel jegyzé meg, hogy ezer forintért nem
755 13| mivelhogy a mostani bíró ölte meg az elõbbeni bírót.~…A jó
756 14| hallott, nem cselekedte meg ezek egyikét sem, noha ő
757 14| keverõztek, foszladoztak, meg megint tömörültek a színes
758 14| mely még csak most eredt meg, aztán az anyja szobájába
759 14| megszûnnének. Hallgasson hát meg, anyám.~- Jó, jó, csak beszélj.
760 14| selymes hajat.) Ki bántott meg? Hol fáj? Mi fáj? Ne félj
761 14| de még egyikben se nõtt meg olyan nagyra a virág, bármilyen
762 14| buksi fejét, hadd csókoljam meg.~Fabricius a szobájába vonult,
763 14| benned is, az én lelkem meg az apádé. No, hát mármost
764 14| legközönségesebb festéke, a piros meg a fehér; hol olyan lett,
765 14| leszedi. A Zsuzsi pedig tömje meg a két ludat, és adjon nekik
766 14| is. Azután pedig törjék meg a mákot, de elõbb becsületesen
767 14| talán a munka szalasztja meg az idõt, de bizony nem értett
768 14| ott künn, egyet mordult, meg elhallgatott. Tudta már,
769 14| Zsuzsi, gyere be fiam. Ereszd meg egy kicsit hátul a mídert,
770 14| bekiáltotta Zsuzskát.~- Keresd meg a kötésemet, te kecskebéka.
771 14| állítani, annak énvelem gyûlik meg a baja, forgós teremtette.~
772 14| már akkor de szívesen adta meg magát az egyetlen kételkedõ
773 14| felugrott, mint akit kígyó mart meg.~- Görgey György - ismételte
774 14| városba, se nem jelenhetett meg ott nappal.~Olyan jó kedve
775 14| Köszönöm, édesanyám. Teljesen meg vagyok nyugtatva. A többi
776 14| kérõ meglesz.« »De abba meg nem hisz az én Rozáliám« -
777 14| az én Rozáliám« - jegyzé meg az öreg Matild. »Pedig,
778 14| cselekedtél, hiszen ez a dolog még meg nem érett.~- Miért ne volna
779 14| farkas, bent a bárány«, meg a »lótuszvirág utazása«,
780 14| Végtelen szomorúság lepte meg, és olyan hidegség állott
781 14| röpül?~- Rozália, mondjon meg nekem egyet - szólt a szenátor -,
782 14| még az az adag, amit már meg nem bírt. Kitalálta, hogy
783 14| kerekes kútba.~- Mondja meg barátom Görgey hadnagy úrnak,
784 14| ilyen durvaságot engedett meg magának. De miért? Csak
785 14| diadalmas harsonák zendülnének meg a levegõben. Immár vissza
786 14| csillagos égre és elõször látta meg, hogy a holdban levõ alak
787 14| szenátor nem engedi annyiba.~Meg is jelent reggel Blom Miklós
788 14| Mihály megyei jegyzõt bízta meg. A négy úr összeült, egész
789 14| ördögbe, hisz engemet vágtál meg. Ni, vérzik! (Csakugyan
790 14| Fabricius se elégedhetett meg sokáig a »lopott« mélabús
791 14| külsõ világ elõtt ezentúl is meg kellett maradni a régi állapotban.
792 14| egyre jobban, egyszersmind meg volt gyõzõdve napról-napra
793 14| fekszik,~Több ember hal meg, mint ahány megbetegszik.~
794 14| vannak szanaszét. Hol találja meg most például Gyuri az apját?
795 14| nehéz csapások sora indult meg. Annyi egér támadt a mezõkön,
796 14| könyvnyomtató mûhely is egészen meg nem égett, az ólombetûk
797 14| népszerû[23] ember volt, hát meg is kapta.~És még ebben a
798 14| pusztította el, azért ölte meg a kõember gonosz utódját.
799 14| Lõcse városát, emberelje meg magát, öltözzék a rettenet
800 14| Bolondság - jegyezte meg Krisztalnyik, gazdag rézöntõ -,
801 14| egy kecskebakot, válasszák meg azt.~- Pszt, pszt - csitították
802 14| városháza,~A megyeház által ki meg vagy gyalázva.~Nyugtalan
803 14| ötven gönci hordóra alkudott meg a tokaji pincéje számára -
804 14| Életem sora azon fordul meg, hogy apucikám mit gondol.
805 15| számtanilag kényelmesen meg voltak oszthatók. Két férj
806 15| mert csak a paraszt hal meg gyomorrontásban a szilvaérés
807 15| a nemes ember télen hal meg, a hurkakolbászok napjaiban.~
808 15| amelyikkel előbb esküdött meg, már másnak a felesége is
809 15| igazság.~De mind a két asszony meg volt győződve, hogy ha őt
810 15| felülkerekedési düh, hogy amit meg nem tett Bibók Vincéné egykor
811 15| Ami nem is csoda, hiszen meg volt a saját külön készülõdésük:
812 15| mindenkit felülmúló, itt meg az a baj, hogy õkegyelme
813 15| nincs voksa, de õ részegíti meg a voksokat. Mint ahogy a
814 15| Óriási vivát reszkettette meg a komor falakat. Adott jelre
815 15| jelre mozsarak dördültek meg a Scheiben-hegyen. Ugyanakkor
816 15| édesanyámhoz szaladj és mondd meg neki, hogy kilenc szavazattal
817 15| bírónak Fabriciust, süssék meg. Görgey közömbösen vette,
818 15| Hát miért választották meg?~- A füle miatt - mondá
819 15| hozzá holnap és nyugtasd meg a szegény kicsikét, hogy
820 15| fejét rázta.~- Engedjél meg, nagyságos konziliáriuskám,
821 15| Akkor talán üzentesd meg Gyuri öcsémmel!~- Nem van
822 15| már, csak a pénzt. Higgyél meg nekem. Mindenbõl kiszeret
823 15| még senki se nem bolondult meg szamócáért. Nem úgy van?
824 15| friss híreket, s ott hált meg a kastélyban.~Másnap a fõjegyzõ,
825 15| talán sohase fogynak ki), meg a kamasz fiával.~A társaság
826 15| beszélgetése, veszekedése - meg az egész kellemetlen helyzet
827 15| az embereknek, de nekem meg a körülmények parancsolnak;
828 15| valaki.~Haragosan fordult meg, ki merészel ilyet tenni;
829 15| csak úgy egyszerûen mondom meg, hogy adja nekem ide a Rozálit.~-
830 15| hogy nem is szabadult volna meg tõle, ha az ilyenkor szokásos
831 15| se mondott, némán ölelte meg Gyurit, megcsókolta, szinte
832 15| legyen Rozáli a tied, te meg légy enyém. Lakjatok nálam
833 15| kifejteni e nevezetes napon, meg volt az már beszélve elõlegesen
834 15| hogy csörgött a nyergen meg a kékkövekkel rakott kantárján
835 15| Jekelfalussy riadós paripái, meg a többi és a többi, érdemes
836 15| Hiszen a mi bíránkat ölte meg, hát a mi pecsenyénk õ -
837 15| szemhunyorítással hozzátette: - no, meg azért, hogy egy darabban
838 15| tette szóvá.~- Keressétek meg a süvegemet - szólt félig
839 15| egyik hajdúnak -, kerítsd meg a tekintetes úr fövegét,
840 15| tompán.~- Kegyelmed lõtte meg a lõcsei bírót, nemzetes
841 15| a tanácskozásokon, most meg arra utasíttatott, hogy
842 15| halálítélet még nem rettenté meg annyira, még reménylett,
843 15| még a közeli utcákban is meg lehetett hallani.~- Így
844 15| is itt csak olyan fordult meg, aki még tegnap jött a gyûlésre
845 15| a piaci házakban szállt meg. Az a kevés idegen megindulva
846 15| éljenzõk ellen, és engem vernek meg.~Az utcákat most már megnyitották.
847 15| vagytok, gonoszok vagytok, meg fog az isten büntetni. Keresztényeknek
848 15| és még azt se tettétek meg, pogányok. Oh, istenem,
849 15| Nem ismerem - jegyezte meg a bíró hanyagul odavetve.~-
1-500 | 501-849 |