Fejezet

 1 1 |      közvetlenül Görgõnél szép csendesen visszafordult és a hideglelését
 2 1 |   lelkendezve.~Az alispán, aki csendesen csibukozott, hanyattfekve
 3 3 |     kételkedõ s beszélgetnének csendesen.~»Ne légy bolond, Pál -
 4 3 |        liktáriumokat, azt szép csendesen beszedegették, a végeredmény
 5 4 |        meg a többi és a többi. Csendesen visszavonulok Toporcra.
 6 4 |    Dsidek Majdanban éldegélnek csendesen. A Dsidek Majdant úgy tudja
 7 6 |   foglalják el helyeiket, mire csendesen beleigazíták magukat a gótstílû
 8 6 |         szólalt meg az öreg úr csendesen -, én úgy tanultam az élet
 9 6 | Egyetlenegy se mozdult, némán, csendesen ültek helyeiken, csak Gosznovitzer
10 8 |       életemre törnek? - kérdé csendesen.~- Azt nem mondhatom. Annyira
11 8 |   vitae-t, letette a csibukját csendesen.~- Az eset igen egyszerû -
12 9 |       SORSÁBAN VÁLTOZÁS ÁLL BE~Csendesen folytak a napok és egyformán,
13 10|  találgatta az alispán lágyan, csendesen. - Jer közelebb hozzám!~
14 10| föltette turbánját, aztán szép csendesen kiverte a csibukja hamvát
15 10|   mondá Quendel úr érzékenyen, csendesen. - Megteszi?~Görgey ajka
16 11|     Gedanken sind frei - mondá csendesen, elmélázón.~Most még csak
17 11|   szabad. Ugye így van?~Rozáli csendesen bólintott a szép fejével.~-
18 11|        keszkenõjét, aztán szép csendesen eleresztette; az út porába
19 12|    rátette a szõrös kezét szép csendesen a Bibók karjára s rekedtes
20 12|        kölcsönöz nekik: »pszt, csendesen, lábujjhegyen«, látszanak
21 12|      is ismerte fiatalkorából. Csendesen ült ott, várta míg a nap
22 12|         Még nem - mondá Görgey csendesen, s egy nyakán lógó sípba
23 13|        órákig és órákig némán, csendesen, ha valaki megszólította,
24 15|     lesz az? - kérdé szelíden, csendesen.~- Természetesen, te kis