1-500 | 501-678
Fejezet
501 12| s ugyancsak vörös volt már a sok italtól, mint egy
502 12| vannak öltözve. Távolabb már a virággruppok tájékán valóságos
503 12| Kramler-Görgey-esetbõl kifolyólag. Megunták már nagyon a gyászruhát, csömör
504 12| borjú és egy tehén,~Tartok már mesém közepén;~Volt egy
505 12| Quendel-kisasszony melyik?~- Az már férjhez ment - felelte a
506 12| napján a hajnali órákban. Ez már nem is leány, ez már több,
507 12| Ez már nem is leány, ez már több, ez már tünemény.~-
508 12| is leány, ez már több, ez már tünemény.~- Tyûh! - szisszent
509 12| lett a Klöster-intézet, már megkerülte a sétánynak ezt
510 12| megszaporodva, mert íme, már Fabricius is ott van az
511 12| megkönnyebbült lélekkel ugrott most már fel és Klebéhez sietett,
512 12| a mûködésemnek. Mert ha már a történelemre dolgozom,
513 12| enged?~- Lehetetlen, mondtam már az okokat.~- Akkor nem kapja
514 12| hörögte Bibók.~- Most már bízom az üzletben - dörzsölte
515 12| falába temettetni.)~Most már gyorsan megegyeztek a többi
516 12| álmosság, az utolsó vendégek már tíz órakor elmentek, mert
517 12| kell valamit, erõsen nyomja már a közvélemény. A szenátorok
518 12| mit bánom én… Mondja meg már egyszer, mit végeztek?~-
519 12| a gondolat, hogy holnap már háromszáz aranya lesz. Felment
520 12| a történendõket. Az idõ már késõn lehetett, a vendégek
521 12| kenderáztatókban. Pedig most már jöhetne a bíró. Hovatovább
522 12| milyen apró lába van), vár már rád a szeladon. (Az ördög
523 12| bõrében lenni.) Úgy száguldoz már a szobában, mint egy éhes
524 12| meggyújtásához látott - most már sokkal nyugodtabban. Mert
525 12| gyertyagyújtással elkészült, már akkorra megint lépteket
526 12| kell egy keveset.~- No, már csak mégis megtisztel, leül
527 12| ötvennel. Nem adom másképp most már, csak háromszázötven aranyért.~
528 12| üsse kõ, nem bánom, ha már egyszer úgy mondta Klebe,
529 12| Térjünk vissza oda, ahol már voltunk.~Egy kissé hamar
530 12| mentem vissza oda, ahol már egyszer voltam.~Milyen igazat
531 12| Bibók is elgondolta, hogy ez már úgyis a kis pesztonka pénze
532 12| bõrtárcájába. »No, csakhogy már idekerültél« - dünnyögte
533 12| Nézzen csak oda! - suttogta.~Már elkésett ugyan, de még látta
534 12| könnyebbet, nehezebbeket, de az már oly messze volt, hogy talán
535 12| ablakok mellett. Ni, most meg már sötét lett. Most fogja elhagyni
536 12| segítsen hát kegyelmed!~De már késõn volt, a küzdelem hevében
537 12| gonosz indulatokat.~Most már szinte örült, hogy át nem
538 12| lett volna olajat önteni a már lohadó tûzre. Így okoskodott
539 12| nem hitték el.~- Minek már magának bácsi az a sok arany?
540 12| bácsi az a sok arany? Megvan már a maga kosztja holtig.~Görgey
541 12| a foglyokkal az udvarra, már akkorra átöltözve, künn
542 12| beljebb kerülni.~Ott bent már vacsorára volt megterítve.
543 12| használja…~- Nem szeretem már én azt, mikor méhrajokban
544 12| figyelmeztette:~- Ha pedig unná már magát, jelentem, hogy az
545 12| egyszer kezet nyújtott, mikor már fent ült.~- Jó éjszakát,
546 13| voltaképpen nem is létezik, vagyis már akkor se létezett, mikor
547 13| minthogy az egyik elpusztult, már ott válik kétségessé a személyazonosság (
548 13| súgta ezt neked!), mert már ott történhetett miskuláncia
549 13| állát:~- Nos, mikor jön már haza a kisasszony?~- Apámuramtól
550 13| vagyunk. Kisasszony, magának már van valakije!~Rozália elpirult,
551 13| nem sokáig tart, közel van már az idõ, mikor hazajöhetsz.~
552 13| újabb megrökönyödés. Hát ez már megint mi? Miket hord össze
553 13| bíró uramat.~Bíró uram most már zavartalanul vázolta a továbbiakban,
554 13| megtárgyalva a kérdést -, de most már ugyancsak nézze kegyelmed,
555 13| zsebére ütött).~- Bizony most már valamit tenni kell, mégpedig
556 13| elbánását.~Kripélyi uram, aki már a negyedik kártó bort (kupa
557 13| leányról, hehehe.~S most már õkigyelme nevetett gúnyosan.
558 13| mikor megszólította:~- Most már egyedül vagyunk urambátyám,
559 13| jobb, okosabb. És hogyha már mondok valamit, hát azt
560 13| tehát neki.~- No, itt most már elválunk, uramöcsém.~- Nem
561 13| megmetszetni vagy homolyíttatni, már nem is tudom, egyenest Sárospatakra
562 13| szerzésére gondolt s ilyennek már otthon Ottlyk György udvarmestert
563 13| hanem valamikor késõbb, ha már nem árt. Mert hiszen a Nemezis
564 13| hívták, de ezt a nevüket már alig ismerték a városban.
565 13| iparral foglalkozó Protmowok már a szüleiktõl örökölték a
566 13| hajlamokat, elkezdték a tanulást már hatéves korukban és folytatták
567 13| ördög tudná még hol.~Ma már csak három Protmow élt,
568 13| uralkodóhoz. De meg is kapta már ezért a jutalmat Rákóczitól,
569 13| elkezdte pókszerû munkáját. Már két hét múlva írja, hogy
570 13| tettem a hegedûre. Érik már a vetés. Fenik már a kaszát.
571 13| Érik már a vetés. Fenik már a kaszát. Meg lehet már
572 13| már a kaszát. Meg lehet már oldani a szoknyát, törik
573 13| Görgeyt is, hogy tessék már a megyegyûlést Lõcsére hívni
574 13| embereket, hogy döntésre vigyék már ezt a kérdést.~Miért éppen
575 13| megyét mindenestõl.~Mikor már minden forró volt, október
576 13| a lusta szobrász, pedig már öt esztendeje, mióta megrendelték.
577 13| mehettek. Aztán a napok már rövidek ilyenkor, este pedig
578 13| leugrott a lovát kihúzni, de már késõ volt, az alácsúszó
579 13| összesereglett draveciek már csak az összelapított véres
580 13| nem lett semmi baja.~Most már a holttestet takargatta
581 14| szépekkel. Nemigen gyõzöm már; de mit csináljon az ember.
582 14| sziszegte utána Fabricius.~De már haza is ért és olyat rúgott
583 14| Az öreg Fabriciusné várta már az ebéddel. Kedvenc ételei
584 14| napja volt, és a kemence már anélkül is be volt fûtve,
585 14| este hazaért, Fabriciusné már ágyban feküdt. Nem várta
586 14| szobájába nyitott.~- Alszik már, édesanyám?~- Nem. Akarsz
587 14| fal felé, úgy, hogy most már a szenátor feje is elfért
588 14| s azóta nõtt, nõtt és ma már erõsebb mindennél a világon.
589 14| az ifjakkal, mert azokról már tudatik, hogy bent nem égtek,
590 14| meg elhallgatott. Tudta már, ki érkezik. Az ismeretes
591 14| megfúlok benne. Nem való már öregasszonynak a parádé.
592 14| tele az egész szoba, pedig már akkor de szívesen adta meg
593 14| Nos, hát ott voltam, és már itthon elgondoltam a tervet.
594 14| hogy kinek adjam. »Magának már ugye adtam, Rózika?« Mire
595 14| mosolyogva felelte, hogy õ már kapott egyet az idén, de
596 14| hiszen az eset világos.~- Már t. i. mire nézve világos?~-
597 14| gondolja ezt?~- Nos, mondtam már, a tekintetébõl és abból
598 14| oda Görgey György?~- Azt már igazán nem tudom, de nem
599 14| nem hallgatsz. Mert hiszen már éppen ott tartottam, hogy
600 14| homlokára ütött. Ez most már világos! Megnyílt elõtte
601 14| vagyok nyugtatva. A többi már engem nem is érdekel.~-
602 14| el, galambom, mivelhogy már hordta a hajában, tehát
603 14| annyira bizonyos, hogy már itt is van a házban.« Mindketten
604 14| szomszédba. De bezzeg nem sírt már akkor Rozália, az udvarról
605 14| kísérete mellett.~A szalon már akkor tele volt. Ilyenkor
606 14| Hiszen minden készen volt már, de még mindenütt maradtak
607 14| volt még az az adag, amit már meg nem bírt. Kitalálta,
608 14| ugyanis vízvezeték volt már akkor, s a régi kutak vize
609 14| csak valahogy ott van. Sõt már ott is volt a kezdete elõtt,
610 14| s talán e részvét alatt már ott lappangott a parányi
611 14| sejtette, mit akarnak. Azóta már elterjedt a városban a Fabricius
612 14| fenyegetõ hangon tesszük, és ha már az járul hozzá, hogy az
613 14| illetõnek az egyik fülét már megvágták, akkor merem állítani,
614 14| elvitelét akadályozzák. S én már anélkül se gyõzöm.~Trück
615 14| segédek is jelen lesznek, már amennyiben életben maradnak.~
616 14| újabban keletkezett párbaj már a vacsora elõtt megtörténjék.
617 14| bolondozunk! Szervusz skriba. Ezt már okosan eszelted ki.~Ilyen
618 14| sokáig maradtak el, hiszen már többé-kevésbé menyasszony
619 14| helyezkedtek négyszemközt és már az eskü sem volt nekik elég.
620 14| vagy átölelkezve, vagy (de már errõl nem volna szabad tudni
621 14| tartottak még) és kívül már sehogy se találta magát.
622 14| otthon dolog és vad sincs már - de német még van.~Maga
623 14| elárulni, késõbb pedig, mikor már nagyon sürgõs lett a megolvadt
624 14| beállott töröknek, ha ugyan már ki nem gyógyult ebbõl a
625 14| Fleck Joachim, nem gyõzte már egyedül a sok munkát s egy
626 14| bûnös, tehát le kellene már vetni a fekete ruhákat.
627 14| ruháiba…~Ebbõl kiindulva, már a temetésen, melyen az egész
628 14| kötött rá, bár volt azon már kilenc is, mindenik más-más
629 14| nem engedném.~Nem állhatta már ezt szó nélkül Gygles József,
630 14| mióta nemeslevele van.~De már akkor Quendel apó nem volt
631 14| Quendel apó nem volt ott, már akkorra átfúrta magát a
632 14| Mit? Nem engedi? Most már csak azért is Fabriciusra
633 14| borravaló, Quendel bácsi, most már csak egyet kérek, ne felejtse
634 14| gyorsaságnak? Talán bizony már holnap kézbesítsem episztolácskát,
635 14| ajánlotta magát és egy óra múlva már ott volt a levéllel Görgõn,
636 15| a városra nézve; megvolt már az ő feje érve a pallosra
637 15| hurkakolbászok napjaiban.~Most már csak egy férj volt és két
638 15| amelyikkel előbb esküdött meg, már másnak a felesége is volt,
639 15| de úgy amabiliter, hogy már ideje volna a bujkálást
640 15| jelentgette, hogy Lõcse már kihûlt, kijózanodott, a
641 15| kereskedõk, iparosok pedig már nagyon duzzognak, hogy megfosztatván
642 15| Aquileja ostrománál, melyet már éppen készült abbahagyni,
643 15| koponyájú aggastyán, hogy õ már csak a mankónál marad.~Mauks
644 15| bíróságot tanulja. De ez már nem megy, ennyire már mégsem
645 15| ez már nem megy, ennyire már mégsem lehet bolonddá tenni
646 15| hogy Rozáli öngondolatában már anyjának tekinti. Átkapta
647 15| káromkodott.~Csak mikor már kisírták magokat, tolta
648 15| vette észre, hogy Rozáli már nem sír, mert szuszog, és
649 15| úrfi tehát kiszabadult, de már vissza nem jött Lõcsére,
650 15| semmit se nem szeretek már, csak a pénzt. Higgyél meg
651 15| csupán õk ketten jöttek, de már akkor tele volt az udvar
652 15| megyeháza tiszta. Marjákné már bent van és elõkészületeket
653 15| mint izében… nem is tudom már, volt melyik városban. Különösen
654 15| mikor születik. Nem hogy már karmolni tudna, de még nem
655 15| közel volt hozzá és mégis már olyan távol, mintha tengerek
656 15| sok nagy fejet megzavart már.~Már nem félt. Hiszen ha
657 15| nagy fejet megzavart már.~Már nem félt. Hiszen ha csak
658 15| elõadott díszruhadarabokat. Már éppen készen volt, csak
659 15| kedves Pál bátyám.~- Tudom már az esetedet, elmondta Quendel.~-
660 15| megszeppent Gyuri, most már félénken.~- Ugyan az isten
661 15| szerelméért, ne csinálj már annyi teketóriát.~- Úgy
662 15| tartok.~- Jó lesz; de most már igazán beszélj.~Gyuri ünnepélyes,
663 15| nevezetes napon, meg volt az már beszélve elõlegesen a gazdatiszttel,
664 15| borús és szomorú. A mezõk már el voltak pusztulva, sehol
665 15| leghamarább.~- Most értem már - mondá az alispán vidáman -,
666 15| Elõbb nem értettem, most már világos.~Gyuri elkomolyodott.~-
667 15| elkomolyodott.~- De most már én nem értem - mondá zavartan.~-
668 15| lovagló Bencsik azonban már a kaput is látta.~- A kapu
669 15| biztatná: »Hiszen nyitják már lovacskám«.~Aminthogy igaz
670 15| lenyisszantja a kezét. De most már húszan is rávetik magokat
671 15| venni (és ki lehetett, mert már oszladozni kezdett), tele
672 15| Ugyancsak ott settenkedett már Pohánka is a megtalált kalpaggal.~-
673 15| átvette -, mindjárt nem lesz már ezt mire tenni.~Ebbõl aztán
674 15| fizetne más ember az ilyenért. Már maga egy nyakazás is valami.
675 15| te kis Gyurgyik, mondtam már, hogy ne fütyülj, mert még
676 15| vernek meg.~Az utcákat most már megnyitották. Az alsó kapuhoz
677 15| került kíséret beérkezett, de már késõ, mindennek vége, vége…~
678 15| tele szájjal szórta rájok. Már éppen ki akarták dobatni,
1-500 | 501-678 |