Fejezet

 1 3 |           búsul ezen.~- Oh, istenem - kiáltá fuldokló hangon -, hiszen
 2 3 |              Az alispán már messzirõl kiáltá:~- No, mi van a rabokkal,
 3 6 |                A hír igazat mondott - kiáltá Fabricius messze hallható
 4 6 |        továbbiakba. »Helyet, helyet!« kiáltá és térdeivel megszorítá
 5 6 | rendetlenkedni akar, az menjen haza - kiáltá le -, mert különben baj
 6 6 |           alispán úr nincs most itt - kiáltá le Baltazár -, mert ha õ
 7 6 |                  Ostobaság az egész - kiáltá -, csak a lõcsei tanácsban
 8 6 |          egy-két vércsöppet.~- Vér! - kiáltá harsányan.~Mindketten leeresztették
 9 7 |             tehetek én és teszek is - kiáltá zihálva, fenyegetõ hangon
10 8 |                  Szentisten, atyám! - kiáltá a kezeit összecsapva. -
11 8 |          Vojkánéra.~- Hát nem érti? - kiáltá. - Két hites eleven ura
12 8 |    történteket, mint én.~- Hol? Ki? - kiáltá mohón az alispán.~- Marjákné
13 9 |             Lehetetlen, lehetetlen! - kiáltá. - És kinek vitték volna?~-
14 10|                  Oh, te bohó apuci! - kiáltá gyerekes fejcsóválással -
15 11|          pénze lehet, mint a polyva - kiáltá -, vájkáljon benne, amennyit
16 11|                Itt vagyok, ragyogok - kiáltá eléje lejtve.~- No, én pedig
17 12|        tiltakozom, mert az nem igaz - kiáltá a fiatal szenátor élénken,
18 12|             és nevetett.~- Add ide! - kiáltá idétlen hangján, apró, fonnyadt
19 12|          fogta el.~- Mátyás! Bibók! - kiáltá. - Ide. Hamar!~Bibók habozott,
20 12|           hegyek mögül.~- Kikirikí! - kiáltá egy élestorkú kakas a baromfiudvar
21 14|              ha csakugyan megtetted - kiáltá fojtott, rekedt hangon -,
22 15|        emelvényen, miközben harsányan kiáltá, úgy, hogy még a közeli