Fejezet

 1 2 |             már nevetni is tudott a gyermek), sok mindenféle benyomást
 2 2 |    szempontból. Szép, kedves volt a gyermek, de mégsem az. Oh, nem az.
 3 2 |              fiam, mit gondoltam, a gyermek meghalt, de Pált kímélni
 4 2 |          Jánosék olyan félvállról a gyermek halálát (no, mert nem volt
 5 2 |           Mennyire hálás lehet az a gyermek, kit gondos szülõi kéz a
 6 2 |           jelenségre és megállott a gyermek elõtt.~- Pipi! - gagyogta
 7 2 |             Add ide - parancsolta a gyermek a macskának.~De annak esze
 8 3 |      tetszett vitetni, mert addig a gyermek aludt ott, Marják Zsuzsival.
 9 3 |              szepegõ hangon, mintha gyermek volna s nem Szepes vármegye
10 8 |           egy csomó kíváncsi ember, gyermek és öregasszony nézte a fiatal
11 8 |             a tekintetes úr, mint a gyermek a Szûz Mária kötényében.~-
12 9 |     hazamenni. Istenem, milyen szép gyermek volt, amint ott ült akkor
13 10|         csodálatosan csiklandozta a gyermek naiv, üde locsogása. Most
14 10|           is nagy kerítõ. Igaz, még gyermek, talán csak tizennégy éves,
15 10|            mint egy szétszelesedett gyermek.) Azt kérdezi domine spectabilis,
16 10|       veszedelmekkel járhatna. Okos gyermek. Biztosítom, megérti a saját
17 11| miasszonyunknak lehetett tartani, a gyermek is oda volt csöppentve az
18 11|        ilyen eseteket - folytatá a »gyermek szenátor« -, s tisztelni
19 11|        jobban kidomborodnak. A naiv gyermek, aki volt, még félig-meddig
20 12|         megtagadott, az elhagyított gyermek szíve is az anyához húz.
21 12|           ez az én szívfájdalmam, a gyermek egy idõ óta szemlátomást
22 12|             egy pillantást vet rá a gyermek és ő a gyermekre, s akkor