Fejezet
1 11| jóképû úr, valami korponai kereskedõ, pisztolyt ránt ki a zsebébõl.
2 11| Probatum est.~A jóképû kereskedõ mosolygott, mialatt Klebe
3 11| indítványozta a jószívû kereskedõ. - Én kezdem meg egy tallérral.~-
4 11| Szavazzunk - sürgeté a jószívû kereskedõ.~- Én ellene szavazok -
5 11| ne okoskodjék - csitítá a kereskedõ, s elébe tolta a dohányzacskóját. -
6 11| magamat.~Erre aztán leemelte a kereskedõ a kulacsát, melynek szíja
7 11| mit szól hozzá? - kérdé a kereskedõ.~- Azt mondom, hogy jó volt.~-
8 11| hangulatot. Se a rézöntõ, se a kereskedõ nem ellenkezett többet.
9 11| husángjával. A korponai kereskedõ restelkedve kérdé:~- Csak
10 11| Erre aztán elkezdett a kereskedõ kacagni, rengett a hasa,
11 11| de különösen a korponai kereskedõ, ki mindenképpen be akarta
12 11| lovakat hajtaná. A korponai kereskedõ felajánlotta a maga helyét
13 11| szállottak azon nyomban, a kereskedõ, a szeplõs szobalány, a
14 11| kiáltotta a korponai kereskedõ. Furcsa! Mintha lehetne
15 11| hiányzik, de a korponai kereskedõ felemlítette: »Quendel úr
16 11| is másformák! A korponai kereskedõ megtöltötte poharát s mielõtt
17 11| kiáltott közbe a korponai kereskedõ. - Csendet kérünk. Halljuk,
18 11| rézöntõlegény és a korponai kereskedõ, megbátorodva elõrenyomult,
19 11| jegyezte meg a korponai kereskedõ. - Olyan koromfekete, hogy
20 11| mintaképét duhajkodni a korponai kereskedõ, miután úgyse volt kivel
21 11| szobában Klebe úr.~A korponai kereskedõ kedvet akart neki csinálni
|