Fejezet

 1 1 |      pályáján a legfényesebben, csakhamar lehanyatlott. Mert rossz
 2 2 |         sok teketóriát csinált, csakhamar kijelentette, hogy leánynézõbe
 3 3 |         Görgey Pál hazaérkezve, csakhamar belátta, hogy nem ért célt.
 4 6 |       csattant, szikrát adott s csakhamar kitûnt, hogy a fiatal Fabricius,
 5 8 |         ami jött! Bibók ezredes csakhamar összetoborzott egypár léhûtõ
 6 8 |       küldjünk le érte valakit.~Csakhamar felhozatta Bibók a katonáival
 7 8 |       Quendel uram vacsora után csakhamar elálmosodott, mire leakasztotta
 8 9 |        elszaladt a kis házba és csakhamar egy batyuval tért vissza,
 9 10|     befordult a csinált útról s csakhamar két fényes szem, két megvilágított
10 10|         kevély tûz gyúlt ki, de csakhamar leküzdte s újólag kezét
11 11|          ámbátor az nedves lett csakhamar, s most, hogy megállott,
12 11|   kiment a konyhába Gyurgyik, s csakhamar behozott néhány kifúrt tojást,
13 12|      ráirányuló tekintete elõtt csakhamar összeszedte magát. - Ki
14 12|    mindentudó öreg.~Szerencsére csakhamar kibontakozott a hölgycsoport
15 12|       kardjában megbotolván, de csakhamar föltápászkodék.~Az idegen
16 12|       kirántja a pisztolyát, de csakhamar kicsavarják kezébõl, Preszton
17 12|     szegény Nustkorbnak emiatt. Csakhamar letett a tervrõl. Nagy esztelenség
18 14|         otthagyta a megyeieket, csakhamar elvegyült az egyes céhek
19 14| mulattatta Quendel urat.~Rozáli csakhamar visszajött a lepecsételt
20 15|  Blomtól, fölment, lefeküdt, és csakhamar hatalmába vette az álom.