Fejezet

 1 2 |            Már megint együgyûséget beszél.~- Együgyûséget beszélek? -
 2 2 |          se tudja miatta, hogy mit beszél. Ez is engem bánt, aki senkit
 3 3 |        csak szalmából van.~- Miket beszél összevissza - vágott közbe
 4 3 |       vágott közbe Görgey. - Kirõl beszél?~- Ki másról, mint az én
 5 4 |             Avagy miféle gyerekrõl beszél akkor kegyelmed?~A János
 6 8 | ifiasszonyról is van szó, mért nem beszél kegyelmed magyarul? És mindenekelõtt
 7 8 |      alispánra.~- Nem értem, mirõl beszél! - hebegte az zavartan,
 8 9 |        megkülönböztethetõ, hogy ki beszél. Bosszúsan látta, hogy nem
 9 10|           csont kegyelmed, akármit beszél is - nevetett az alispán
10 10|          önmagáról és arról, kivel beszél, s a legnagyobb nyájassággal
11 11|      gyalogolunk mi többiek.~- Mit beszél? - kérdezte Quendel úr a
12 11|           is leszállhatna.~- És ki beszél? - pattant fel hetykén.~-
13 11|          Gyurgyik, Gyurgyik, miket beszél kend, per amorem dei?~-
14 11|       Bolondság, bolondság, amiket beszél - rázta a fejét Rozáli és
15 12|      faggatni.~- Miféle arkanumról beszél kegyelmed?~- Azt én tudom.~-
16 13|              Lõcse város bírájával beszél.~Fabricius észhez jött,
17 14|            ámen.~- Jaj mama, miket beszél!~Keservesen sóhajtott, s
18 14|        ránézett csodálkozva. Miket beszél ez Szûz Máriáról. Lutheránus
19 14|      beleegyezését, ha személyesen beszél vele. Apját fogadalma szerint
20 15|        mindnyájan - mikor az isten beszél és a régi magyar királyok.~-