Fejezet

 1 2 |     hûséges lélek, õ látta a kis Rozáliát három-négy napig, õ segédkezett
 2 2 |   vezérelt: részint látni akarta Rozáliát, hogy megtehesse alkalomadtán
 3 2 |          háromnapos és a mostani Rozáliát illetõleg, fontos csemege
 4 2 | dunyhákba, vánkosokba a még alvó Rozáliát, a Zsuzsi pesztonkával együtt
 5 3 |       azontúl háltam nála, mióta Rozáliát el tetszett vitetni, mert
 6 9 |          Mindjárt az elsõ hírnél Rozáliát elküldtük az erdõmesternéhez,
 7 9 |     felesége, de annyira szereti Rozáliát, hogy az életéhez sem ragaszkodik
 8 11|       volna egymásban.~Fabricius Rozáliát kereste, éppen kapóra érkezett
 9 11|          külsejût, Fabriciust és Rozáliát, megmagyarázván nekik, hogy
10 11|          elõbb a nõvéréhez viszi Rozáliát, el kellett ejteni, hisz
11 11|          különös kegyébe fogadta Rozáliát, mint akinek ötven fehér
12 12|      látta még egyszer Otrokócsy Rozáliát két tûz között, jobbról
13 13|    Quendel apó kikérte Otrokócsy Rozáliát az intézetbõl s az elõre
14 13|    egyedülit, aki jogosítva volt Rozáliát magával vinni az intézetbõl.~
15 13|          Azt a bélai embert, aki Rozáliát látta odamenni.~- Nehéz
16 14|    magyarázata lehet, hogy félti Rozáliát, s tõle félti. Õ (Görgey)
17 14|          az utcán Gyurival látta Rozáliát, köszönt hidegen, szertartásosan
18 14|  Elhatározta ugyan, hogy elveszi Rozáliát, de tudta, hogy a kivitel
19 15|     fújdogált s egyedül találván Rozáliát a szobájában, vidáman, kedélyesen