Fejezet
1 2 | hibátlanul beszélt magyarul.~- Mégiscsak különös - említette az alispán,
2 3 | áruló lehetne, hanem azért mégiscsak magára rángatta a gúnyáját
3 6 | száját.~- No, de valamit mégiscsak mondhat - kérlelgették az
4 6 | mellyel a sebét veszi.~- Mégiscsak kemény faj ez a szász faj -
5 8 | megbolondulni, márpedig mégiscsak inkább õk bolonduljanak
6 8 | szórakoztatni fogja. Hiszen mégiscsak szívesebben harcol szászokkal,
7 9 | de egy értékes titokért mégiscsak megkockáztatja. Nem volt
8 9 | nagyon sírna a szegény anyja; mégiscsak a Bánó Feri úrfit költse
9 10| meglepetve.~- Igenis, mert a fal mégiscsak fal. Háborúban nem a fenyves
10 10| dolog, nagy dolog, ilyet mégiscsak nemes emberre bízhatja okos
11 11| viszálykodással, de hát mégiscsak egy család volt, és ezek
12 11| Hm, hm - mondá aztán -, mégiscsak különös, hogy harmadnapja
13 11| a Quendel úr kívánsága (mégiscsak meg kellett volna agyabugyálni,
14 11| ruhaderekáról, de aztán mégiscsak kötélnek állt; nem tagadhatja
15 12| már mit tegyen, a reggelit mégiscsak elfogadja. Fáradtságát csak
16 12| sokkal nyugodtabban. Mert mégiscsak jobb, hogy a világ romlott
17 14| dolgot: Íme, Kramler Károlyt mégiscsak Nustkorb pusztította el,
18 15| az apja. Mindegy, azért mégiscsak találkozni kell, ha úgy
|