Fejezet

 1 2 | elköltözött az anyjához, de a Pál lelke, ha most megtudja, úgy költözik
 2 3 |          ez hónapokon, éveken át, lelke örökösen ott hányódott a
 3 3 |          tudta a másikról, hogy a lelke valóságos kínpadra van feszítve.
 4 3 |           neki, legyen. Azonban a lelke titkaiból neki is meggyónt
 5 6 |          teljesen, mert bíró uram lelke, amely lélek táplálta mindnyájunk
 6 6 |       lõcsei bíró jelen van, de a lelke nincs jelen, minélfogva,
 7 6 |      dicsõség országában, ahová a lelke most száll, vagy talán már
 8 8 |      aztán elhallgatott, mintha a lelke e levelek tartalmában éldelegne,
 9 9 |         végigolvasta a levelet, s lelke úgyszólván megerõsödött
10 9 |      teljes erejében lázadozott a lelke, mely még mindig ott fetrengett
11 10|          Hja, az asszonynak nincs lelke õnáluk.~Elhagyván a házat,
12 11|       baba, ujjongott a Fabricius lelke belül. Elmosolyodott, pajkos
13 12|      dünnyögte Bibók -, hogy volt lelke idevezetni ezt a leányt.«
14 13|     elragadott. »Egy szép asszony lelke lakozott e bajuszos, fürge
15 14|        rét az õszi napfényben, ha lelke jóságát arcára eresztette.~
16 15|       Krisztus urunkkal, akinek a lelke felszállott a mennyégbe,
17 15|         mennyégbe, bíró uramnak a lelke elveszté szárnyait. Komor