1-500 | 501-519
Fejezet
1 1 | szomszédja nekiugrik. De hát ezt halálugrásnak gondolták.
2 1 | hörögte csukló hangon.~- Hát jól van, nagyon jól van,
3 1 | csípõjére a kezeit.~- No, hát én azt a szegény vézna gyereket
4 1 | azok nem tamáskodtak, mert hát a görgõi menyecskék messze
5 1 | mint a frissen esett hó.~Hát igen, Görgey Pál tíz év
6 1 | vadember még tovább is. Hát nem bolond a világ?~Ami
7 1 | földön Jekelfalussy Karolina, hát még azután menyecskének!
8 1 | én drága lelkemet. Úgy, hát a te szolgád ez, te kegyetlen
9 2 | sírásra fakadt: félt tõle. Hát hol van itt a gyermeki ösztön?
10 2 | annyira ezt a gyereket? Hát természetes az? Egy idegen
11 2 | nem is emlegetik. Meghalt, hát nincs, föl se veszik. Pál
12 2 | az még az égben volt, és hát a kis Birike a pólyákban
13 2 | kisasszony vagy, no, nevess hát egy kicsit az apádra is.~
14 2 | meg.~- Hallod-e nebuló, hát pünkösdkor is kaptok vakációt?
15 2 | Karácsonykor, húsvétkor és most.~- Hát mikor a kishúgod meghalt?~-
16 2 | Neked meg se írták?~- Nem.~- Hát mikor, kitõl tudtad meg?~-
17 2 | Meglehet.~- Hogyhogy, hát nem láttad?~- Nem néztem
18 2 | ösztökélte Görgey Pál.~- Hát semmilyen.~- Micsoda beszéd
19 2 | Rozália meghalt.~Ah, istenem! Hát lehetséges-e ez? Fölszisszent,
20 2 | homályba, a zûrzavarba. Hát ne mondjuk meg neki, hogy
21 2 | csináltak nagy teketóriát? Hát mit tudom én azt, mit éreztek.
22 2 | hasonlít a kicsike Karolinhoz? Hát ugyan hasonlít-e az embrióban
23 2 | kihez hasonlít a kis Róza?~- Hát ki máshoz, mint az anyjához? -
24 2 | egyéb.~- Valami egyéb? Hm.~- Hát tudja, az embernek sok mindenféle
25 2 | vígy minket a kísértetbe! Hát hogy kicserélték?~- No,
26 2 | úrnak, milyen finom esze! Hát mért nem jut nekem eszembe
27 2 | történt, ha történt.~- Az hát - kapaszkodott meg Marjákné
28 2 | neveztessék ezentúl Rozáliának. Hát kinek rossz az? Senkinek
29 2 | beszélni a gyermekek nyelvén.~- Hát emlékszel-e rám, kis galambom?
30 2 | mert a mienk«. No, nézz meg hát jobban. Én vagyok az öreg
31 2 | édesapuka. No, nézz oda hát, nézz oda!~A baba odapillantott
32 2 | utálatos macska jött közbe. Hát elpirult? (A fejét csóválta
33 2 | kezébõl.) No, szépen vagyunk. Hát miért pirult el? Ugyan miért? (
34 2 | együgyûséggel hozzátette.) Hát szégyen az vagy mi, egy
35 3 | bevette magát. Ha valaki, hát ez tudhat a dologról. Görgey
36 3 | fürdött Toporcon. Nem volt hát más rugó, csak a mindenható
37 3 | járó özvegyasszony volt, de hát a szerelem hatalmáról nincs
38 3 | is a tekintetes urat?~- Hát szó ami szó - mondá az alispán -,
39 3 | Preszton a kancelláriába.~- Hát neked mi a bajod? - kérdé
40 3 | Miféle harmadik tehén?~- Hát az életpár. Nekem esett
41 3 | egyszerre üres lett a világ. Hát számoljunk le vele. Igyuk
42 3 | mintha bemeszelték volna.~- Hát maga, szüle, mit keres itt?
43 3 | be van-e az ajtó zárva.~- Hát mégis? - mondá az alispán
44 3 | most is olyan, mint a makk, hát akárhogy van is, tudnia
45 3 | lecsüngõ végét. - Hallgatom.~- Hát mi tagadás benne, a szegény
46 3 | Nehéz tõle elszokni és hát minden asszony csak asszony
47 3 | szegény mûveletlen fejekben. - Hát nem vagyok én bolond - csitította
48 3 | inkább önmagának mondta.)~- Hát úgy volt, kérem alássan,
49 3 | Presztonné, folytassa bátran.~- Hát jól van, ott hagytam el,
50 3 | Rozálit ment meglátogatni…~- Hát volt Osgyánban? - mordult
51 3 | új legényt szerzõdtetett, hát a nagyasszony találkozott
52 3 | lássuk, mi fog ebbõl kisülni. Hát az sült ki, hogy a molnárlegény
53 3 | csiriz az utolsó porcikáig. Hát Karolina is ilyen lett volna? (
54 3 | mellére hanyatlott.) Az isten hát nem teremtett semmi egészen
55 3 | egy világért se: nem látta hát az asszony feldúlt arcát,
56 3 | szemeket meresztett rá.~- Hát otthon volt? Én errõl semmit
57 3 | tekintett rá.~- Oh, istenem, ki hát?~- Én - felelte Görgey -,
58 3 | homlokán.~- Hogy lehet az? Hát nem itt van? Hát hol van
59 3 | lehet az? Hát nem itt van? Hát hol van õ most?~Nyugtalanul
60 3 | Nagyon éhes lehet. Azért hát készítsenek egy kis jó vacsorát,
61 3 | betakargatta a lábait.~- Hát csakugyan nem restell velem
62 3 | kovácsmûhelybe. De ha bement is, hát nem mondott igazat. De ha
63 3 | tett néhány kérdést: »Mit? Hát le van már verve Thököly?
64 3 | meghagyta, hogy hová ment. Hát tegnap este is egy staféta
65 3 | kifosztották a templomot.~- Hát Göbölyõ hol van?~- Toporcon
66 3 | pogányok - fakadt ki. - Hát mi van itt? Még egy kutyát
67 3 | dobták. Szégyen, gyalázat. Hát megyeház ez vagy bûntanya?~
68 3 | a vicispán parancsolja.« Hát erre a szóra, mintha csak
69 3 | kulcsa nincs meg.~- Akkor hát feltörjük az ajtót! - parancsolá
70 3 | emberhez és a nyakába borult.~- Hát nem haltál meg, hát élsz?~
71 3 | borult.~- Hát nem haltál meg, hát élsz?~János úr kedélyesen
72 3 | szörnyûködött és kacagott. »Hát mért fogattál el, te lurkó«?
73 3 | Hogy az õ ügyében jártál? Hát mondd meg akkor, milyen
74 4 | óhajtotta, hadd keressék hát a császáriak Jánost, õ ugyan
75 4 | ez ellenben nem igaz.~- Hát mit szándékozol tenni? -
76 4 | Mivel töltöd azokat?~- Hát majd csak várni fogom -
77 4 | Miféle gyerekrõl beszélsz?~- Hát Gyuriról; azt írja, hogy
78 4 | szeme felcsillant.~- Eh, hát a Thököly mostohafiáról,
79 4 | volt megmarasztani tovább; hát el is mentek mindjárt ebéd
80 4 | akarsz velünk tenni.~- Mit?~- Hát a mi kis Rozáliánkat. De
81 4 | játékosdi Erdélynek?«~No, hát ezentúl már nem lesz »kisebbik
82 4 | egy bábu - ha felhúzzák, hát sír.~Bécsnek Kollonich csinálta
83 4 | pedig hogy zálogba adják. Hát gavalléros dolog az ilyen?
84 4 | csizmában és õ is hazagondol.~És hát az öregek… az öregek! Száll,
85 4 | Virágos mezõt« jelent törökül. Hát iszen lehet virágos, iszen
86 4 | az ebédeken, vacsorákon. Hát erre akart rálicitálni a
87 5 | dolgában jeleskedik a föld. De hát ez mind kismiska a lõcsei
88 5 | lõcsei földekhez képest. Mert hát a lõcsei földben terem a
89 5 | Nemsokára bejött a krumpli. No, hát az még nagyobb potentát
90 5 | szolgáltatva céltáblának messzirõl. Hát járja ez? Igazságos ez?
91 5 | járja ez? Igazságos ez? Hát az isteni törvények nemcsak
92 5 | éles és gyors elméjének - hát úgy volt az, hogy mikor
93 6 | lóhalálában. Istenem, istenem, hát mégis igaz lesz!~Az õrtoronyban
94 6 | hogyha ön talán nemesember, hát elégtételt ad nekem azért,
95 6 | én nem tûröm.~- Nem tûri? Hát ki ön?~A fiatal emberke
96 6 | a dolog velejét illeti, hát én ugyan nem vagyok nemesember,
97 6 | méltóságát, meghiggyétek. Azért hát, mordizom adta teremtette,
98 6 | a kutya már-már elért.~- Hát azután? - szólt közbe Mauks
99 6 | gyilkosság!~- De halljuk hát körülményesen!~- Ohó! Szép
100 6 | közelebb jutott a szõlõhöz. Hát én ezt elfogadom. Jól van,
101 6 | ismétlé újból Mauks Donát.~- Hát igaz - felelte Nustkorb,
102 6 | játszani, kegyeletlenség hát…~- Mondtam, ugye, hogy ne
103 6 | nevetett.~- Kegyeletlenség hát - ismétlé Nustkorb -, jellemét
104 6 | létezõnek vesszük az érdemet, hát ugye nem marad semmi tárgyalni
105 6 | tárgyra, rekedten dadogta:~- Hát mi ez? Nekem szól ez?~Mostel
106 6 | nem felelt.~- És miért?~- Hát azért, kedves Gosznovitzer
107 6 | meg akarjuk egymást enni. Hát ezért a magyar virtusáért
108 6 | köpi a markát õkegyelme, hát lássuk.~Nustkorb meghajtotta
109 6 | hivatalos köpenyeiket.[6]~- És hát mi lesz most?~- Görgeyre
110 6 | hirtelen megjelenése az utcán. »Hát kegyelmed honnan cseppen
111 6 | Legalább azt mondja meg hát, mikor lesz a bíró temetése?~-
112 6 | Bolond dolog biz ez, de hát a városok munkából élnek,
113 6 | Mik ezek a magyar nemesek? Hát járnak ezek társaságba?
114 6 | ettõl a Koppen bárónõk. Hát aztán?~- Nos, hát ott kezdem,
115 6 | bárónõk. Hát aztán?~- Nos, hát ott kezdem, hogy egy szepesi
116 6 | elõtt teljesen elég.~Nos hát, aki nem akart vért látni,
117 6 | véghez: »volt szíve hozzá.« Hát csak a szívnek szabad a
118 6 | tegnap másképp, nem akarta hát megsebesíteni s a Gribe-féle
119 6 | Vesszek meg, ha nem igaz. Hát hogy tudtunk volna mi itt
120 7 | többnyire derék emberek), hát õbennük is játszott a magyar
121 7 | és a kertben gyomlálni.~Hát nemsokára megunta a magyar
122 7 | mentek bele az üzletbe, de hát végre is jobb, ha Quendel
123 7 | el értök, való dolog, de hát miért ne fogadnák el a pénzt,
124 7 | tartozását kiegyenlítse.)~De hát valahol csak megvan a pénz
125 7 | hogy reszkettek utána. Hát még a mamák! Tagadhatatlanul
126 7 | és olyan mód mutatkozott hát szükségesnek, hogy ami az
127 7 | azután a nagy halak. Lesz hát majd Lõcsén elevenség a
128 7 | Csáky-kisasszonynak, mert hát ki tudja…~Az öreg itt a
129 7 | mennyit kínált fel Blom?~- Hát még nem hallotta a városban?~-
130 7 | nem hallotta a városban?~- Hát már tudják?~- Természetesen -
131 7 | hogy híre menjen? Menjen hát no a híre. Írjon be a Marinak
132 7 | fiok is ott mulatozik. Mert hát mit ér, hogy olyan nagy
133 7 | anyák arcát kiveri. Elmentek hát Lõcsére, de micsoda csalódás
134 7 | Hogy a fia mondja? No, hát én meg azt mondom, hogy
135 7 | tekintetét fürkészve. - Hát lehetséges az?~- A tizenhat
136 7 | azzal a felkiáltással: »Hát mármost velünk mi lesz?«
137 7 | se lehetett ellene tenni. Hát fogták magukat és nem egyenes
138 8 | minden szót megnyomva:~- Hát semmi egyebet, édes testvéröcséim,
139 8 | Azt mondja, testvéröccsei? Hát talán egy öregebb fia is
140 8 | és a pincekulcsokkal. Hm, hát mégis érkezett »valakijök«,
141 8 | lehet az.~- Ha elesett, hát felkelt - vágta ki magát
142 8 | Bibókné Fehér Vállai«. No, hát ezekbe a fehér vállakba
143 8 | dolgok sülnek ki ebbõl. Hát megkerült, hazajött. Oh,
144 8 | várakozva tekintett Vojkánéra.~- Hát nem érti? - kiáltá. - Két
145 8 | hallja, ez valami irtózatos. Hát igaz lehet ez? Hát látta
146 8 | irtózatos. Hát igaz lehet ez? Hát látta már valaki?~- Nem
147 8 | tudja az ilyet eltartani. No hát, gondoltam, kéz kezet mos,
148 8 | mintha semmit se tudnánk.~- Hát tudunk valamit? - szólt
149 8 | nagyon haragusznak rá? De hát miért, istenem, miért?~-
150 8 | miért, istenem, miért?~- Hát nem tudják, mi történt künn
151 8 | a nyakamat õhelyette. De hát csakugyan fenekednek? És
152 8 | ha egyszer megbolondul, hát nagyon megbolondul.~- Abban
153 8 | mert Görgeynek hívnak.~- Hát nem fél itt?~- Azt meg én
154 8 | én azért mégis elhiszem. Hát beszélj Grodkovszkyval.
155 8 | Megmondjam?~- Kérlek.~- Hát én mindenekelõtt lemondanék
156 8 | nagybácsi úgy lehurrogta.~- No, hát én úgy fogtam fel - védte
157 8 | lyukasztani, ami nem az enyém, hát egyszerûen levetem.~Görgey
158 8 | hallatszó csoszogásokban, hát éppen itt van.~A huszár
159 8 | Bibók Zsigmondhoz fordult.~- Hát hol volt annyi ideig, mért
160 8 | Sohasem hittem volna. Hát az öregecske még…~Egy elhárító
161 8 | legalább így festett.~- Hát majd valahogy úgy próbáljuk
162 8 | maradna a régi férje mellett. Hát beszéljék meg egymás közt,
163 8 | kezdett pengetni.~- Mondja meg hát apámuram, hogyan akarja?~-
164 8 | lerongyollott ruhában.~- Hát mit kívánsz, mondd meg?~-
165 8 | Férje lesz a Zsuzsinak. Hát az semmi?~- Hiszen az igaz,
166 8 | verejtékcsöppek gyöngyöztek.~- Hát nem egyeznek meg? - mondá
167 8 | Isten neki, Zsigus, légy hát te a gazda ezentúl.~Ekképpen
168 8 | dolgunk. Ami magamat illet, hát mindenekelõtt egy kis rangemelést
169 8 | láttak volna mûvelt embert.~- Hát megegyeztünk?~- Igenis,
170 8 | volt (bár lett volna több), hát patkónak is négynek kellene
171 8 | szeretné felhúzni a cókmókot, hát hagyja a kasznár úr egy
172 8 | Ejnye, a kirielajzomát, hát kinek néz engem az úr? Így
173 8 | tanulta a mesterségét?~- Hát iszen mindég birkákat nyírt.~-
174 8 | felejtettem az aprópénzemet. Hát addig is, isten áldja meg.~-
175 8 | józan eszû tekintélyek, hát mért kellett volna a gyarló
176 8 | Nagy összeröffenés volt hát Bibókéknál. Az öreg Vince
177 8 | tettek, eltéptek az uramtól, hát eljöttem megmondani, hogy
178 8 | legyeskedett, mindjárt kell! Hát legyen most az ember okos
179 8 | olyan asszony, mint a többi. Hát mármost csak menjen haza
180 8 | ilyen mulatságos tél Görgõn. Hát még ami jött! Bibók ezredes
181 8 | hadikészületekrõl egyet-mást. Hm, hát fél Görgey uram? Zsoldosokkal
182 8 | hozzá és egy kis kártya. Hát az pedig volt Görgõn. Az
183 8 | erõtlenség maradt.~Nem haragudott hát azért a nemesség, ha egy-egy
184 8 | meghívóleveleket. Isten hozta.~- Hát magam is siettem - hadarta
185 8 | mert azt én nem szeretem, hát itt hagyom az uraknak a
186 8 | hogy õ fizetett rá. Volt hát alkudozás, próbálgatás,
187 8 | lovat vagy egyebet. Kezdjük hát el a kicserélést apródonkint.
188 8 | parancsolja a viceispány uram, hát engedelmeskedem.~Ezzel beült
189 8 | üli meg a helyét, pedig hát ki lehetne akkor még magyar
190 8 | tisztelni a lakomáitoknál, hát a legcsúnyább, legöregebb
191 8 | csendet.~- Ugyan, ugyan! Hát hallgassuk meg viceispány
192 8 | sok széles hátú úr mögött, hát oldalba lökte a szomszédja,
193 8 | jól. Itt fexik a kutya. Hát én elvágok disputát egy
194 8 | csak a szája jár, azért hát adjon el neki az alispán
195 8 | engedi a téns alispán úr, hát engedje enyim kedvemért.~
196 8 | akarja kidobálni a pénzét, hát énmiattam építtethet.~Elnéptelenedvén
197 8 | igazán csodálkozom.~- Hát annak az a titka…~- Ugyan
198 8 | Görgey ironikus mosollyal. - Hát kegyelmed, ezredes?~- Én
199 9 | fejéről a piros kendőket.~- Hát nem tudjátok, istentelenek,
200 9 | egyet-egyet a fehérnépből, de hát nem lett abból nagyobb mulatság,
201 9 | pecsenyéjük, aludttej az italuk, hát ugyan mitől volna menyecskékhez
202 9 | csengőbb hangja volt.~- Hát ki az úr, ha meg nem sérteném?~-
203 9 | hogy már régen nem látta, hát eljött vagy három napra,
204 9 | csapat tanyázik nálad.~- Hát mért ijednél meg a császári
205 9 | Húsvétkor volt itthon.~- Hát igazán ne hívjam el?~- Nem
206 9 | Az a ragyás ott.~- No, hát gyere csak ide, édes fiam.~
207 9 | bort?~- Bort én nem árulok. Hát ezen a címen nem lehet -
208 9 | ármádiának egy akó bort. Lett hát dínomdánom, amelyben azonban
209 9 | visszavonulást, de nem talált, hát végre is kiloccsantotta:~-
210 9 | van egy ura.~- Micsoda? Hát ismeri?~- Eleget szeretkeztem
211 9 | sok lesz az az egy akó. Hát szép-e legalább az asszony?~-
212 9 | értesülés, nem titkolom.~- No, hát nagy bolondot tett kend -
213 9 | voltaképpen mit is kell hát őneki csinálni.~- Nini,
214 9 | tekintetes úr parancsolatját.~- Hát még nem mondtam? - csodálkozott
215 9 | hátas lovamat, a Kuvikot.~- Hát Esze urammal és a társzekerekkel
216 9 | Teljesen eltalálta.~- Hanem hát ez még sincs jól kigondolva,
217 9 | felelte Preszton kitérően.~- Hát add ide - szólt idegesen.~-
218 9 | egyszerre kirakodni, te töktúz? Hát mért kell a csatlóst megfüstölni?~-
219 9 | csatlóst megfüstölni?~- Mert hát izé… most az izé, hogy azt
220 9 | villámok csattogása között. Hát bevárja Jánost s elmegy
221 9 | egyenesen egy késbe lökné. De hát akkor mit csináljon vele?
222 9 | kérdé azután az alispán.~- Hát nincs itthon? - csodálkozott
223 9 | rázta meg erre a szóra.~- Hát instálom alássan, én se
224 9 | harag. Ha már úgy fordult, hát legyen úgy. Hiszen az õ
225 9 | gonoszságba fõ a feje…~- Hát mondhatom, nem jött meg,
226 9 | amit a németek elvittek. Hát most is szép zöld volt minden,
227 9 | a nagy világ dolgaiból, hát csak elmúlt az idõ az egyik
228 9 | mesteremberekre rászorult. Hát jöttek, mint a juhok a sóra.
229 9 | a cser savanykás szagát (hát ez itt egy cserzõvarga),
230 9 | sátrat pillantott meg. No, hát oda is be kell térni. Ott
231 9 | embert, aki a szót vitte.~- Hát nem tudja kegyelmed, hogy
232 9 | Osgyánba nem szabad bemenni, hát nem megyünk, de a szabadkai
233 9 | nem engedhetem meg.~- Hát kicsoda maga? - pattant
234 9 | kíváncsiskodott az alispán.~- Hát úgy, hogy aki meghal, az
235 9 | alássan. Csak az a kérdés hát, hogy vissza is akar-e még
236 9 | elemózsiája ott helyben, hát õ maga is elpusztul.~- Azt
237 9 | ösmeri a tekintetes úr, hát talán elmehetne hozzá.~-
238 9 | fürmender pedig lóháton van itt, hát szépen beviszi a lován valaki.~
239 10| ennyire), rögtön befogatott hát és elhajtatott Görgey udvarlására,
240 10| maga ósdi szójárásával.~- Hát igenis, a mi alispánunk,
241 10| visszabocsátható lészen. Azért hát alázatosan szupplikálok
242 10| voltaképpen? - kérdezte Görgey.~- Hát a mi basánk, a Hilil basa -
243 10| tudom. Ha fehér az oszlop, hát majd meglátjuk. De mintha
244 10| felelte Görgey.~- No, hát akkor vissza is fordulhatnak,
245 10| rázta meg az erdõmesterét.~- Hát, hogy van a kisleányom?~-
246 10| férfi szemét megrészegíti. Hát még mikor a lábacskának
247 10| incselkedett vidáman Vargáné.~- Hát jött valaki?~- Nem vetted
248 10| szólt a gazda szívélyesen -, hát maradjon itt a tekintetes
249 10| férjhez a Plavetz-lányok? Hát az édesanyám nem üzent semmit?~-
250 10| Nem azért, dehogy azért.~- Hát talán nem szeretsz?~- Tisztelem.~-
251 10| szomorúan, álmatagon.~- Hát azt tudod, hogy miért tisztelsz?~-
252 10| Abból, hogy ha szeretne, hát nem vette volna el tõlem
253 10| mert õ se szeret téged. Hát az igazán felháborító, hogy
254 10| meg szeretlek téged. No, hát erre felelj, kis ördög!~-
255 10| átcsapva gyerekes modorába -, hát bizonyosan hozott volna
256 10| Felhúzta a vállait pipesen:~- Hát szövetet, selymet, pántlikát,
257 10| Kegyelmed az. Nem hittem volna. Hát mitõl jó ez?~- Ez bizony
258 10| von.~- Tudja a szösz.~- Hát nem küldenek neki soha levelet
259 10| németül beszélget.~- Akkor hát ne igen beszéljünk hangosan -
260 10| ki a kis szerszámból.~- Hát ez mi? - szisszent fel az
261 10| felnyúló fehér liliomok… Hát azok a többi mozgó, hajladozó
262 10| csak tizennégy éves, de hát nem természetes-e, hogy
263 10| viceispánt. Ez aztán a fátum. Hát mit vétett õ az ördögnek,
264 10| az ördögnek). Oh jaj, õ hát a kislány atyja s istentelen
265 10| spectabilis, hogy mit keresem itt? Hát mi egyebet, pihenek. Hiszen
266 10| kiveszi a maga részét.~- Hát mit tudja tenni szegény
267 10| Hogyan, a rossz üzletek?~- Hát a belgrádi basa. Sok pénzem
268 10| tegyem? Sehova se nem fér. Hát itt van ez a kis erdõcském,
269 10| vérében van utánanézés. Hát azért jövök el ide néha
270 10| lehet, hogy az is jó lesz.~- Hát csak vasember a tekintetes
271 10| mi a kõ lelte? Üljön le hát nyugodtan.~- Dehogy ülöm,
272 10| háború felõl. Ojjé, ojjé! Hát jön a Rákóczi-gyerek! Isten
273 10| haragszanak mirges burgerek. Hát hogy lesz az?~- Úgy lesz,
274 10| de az enyim követelésem. Hát mondok Salitiusnak: Nem
275 10| csinált-e már valamit? - hát azt feleli a szemtelen: »
276 10| nem pletykázhat ki semmit. Hát jó lesz? Mi?~Görgey megfogta
277 10| õket, bruderkám…~- Kiket?~- Hát az odaliszkokat, pajtás;
278 11| kereskedõktõl a zabot (mert hát a kuruc nem jár gyalog -
279 11| összevagdalod a hámokat. Hát van neked lelked, gyerekecském!
280 11| rivallt rá az egyik tót. - Hát nem látod, hogy a lovaid
281 11| már - sóhajtá lemondóan.~- Hát menjünk talán gyalog? -
282 11| is megdézsmálták volna. Hát mindenekelõtt várjunk egy
283 11| Van. Hogyne volna.~- Hát süsse el, az talán nagyot
284 11| rendesen vannak szamarai. Hát én most odamegyek, nincs
285 11| teljesen õrájuk bízatik (mert hát nem egészen üres illúzió
286 11| tetõtõl-talpig.~- Apjának a barátja?… Hát ki maga?~Rozáli habozott
287 11| kifelé a porhanyós földbõl, hát egy üst kerekedett ki belõle,
288 11| tele viszálykodással, de hát mégiscsak egy család volt,
289 11| rézöntõlegény lehangolva. - Akkor hát nem mernek visszatérni.
290 11| miatt is gyalogoljon.~- Hát én leszek az a bolond -
291 11| jócskán locsogott a belseje.~- Hát van benne - mondá, majd
292 11| élesen, szigorúan:~- Akkor hát ezennel parancsolom kendnek
293 11| fizetek, mint a többiek, hát bizonyára nincs több jogom
294 11| megrázta a Klebe kezét.~- Hát kiraboltak barátom, Klebe.
295 11| Klebe apó neheztelõn -, hát én vagyok most ugye, az
296 11| Krisztigot, bruder. No az derék. Hát te is hazajössz? Persze
297 11| megint Klebe apóhoz fordult.) Hát hogy lesz az most már?~Klebe
298 11| gondolsz olyat?~- Akkor hát kössük hozzá a kis szekérkét
299 11| bírnának meg mindnyájunkat, hát arra való a gyaloglás.~-
300 11| átellenetekben? Kastornak? Hát persze. No, hát úgy hítták
301 11| Kastornak? Hát persze. No, hát úgy hítták a csillagot is.
302 11| ördög azóta úgyis elszaladt, hát kinek mi haszna, hogy ott
303 11| elme rá nem lépett. Nos hát, ezeket a határmezsgyéket
304 11| a rémület ül azokban.~- Hát nem látja? - suttogja, egész
305 11| kezdõdnek.~- Ejnye, ejnye, hát ennyire félénk.~- De mikor
306 11| akarom mondani, katonáné.~- Hát aztán? - pattant fel egyszerre
307 11| mielõtt találkoztunk volna, hát nem el merte sütni a karabélyt?
308 11| hallottam a dörrenését.~- Hát tudja?~- Quendel bácsi mesélte
309 11| az arcába nem láthat).~- Hát nem tudja? - kérdezte félreismerhetetlen
310 11| Quendel viszi a szüleihez? De hát miképp ülhetett a kocsijára,
311 11| felelte Klebe úr egyszerûen.~- Hát maga, Klebe úr, hát maga? -
312 11| egyszerûen.~- Hát maga, Klebe úr, hát maga? - kiáltott fel a kántor.~-
313 11| kiáltott fel a kántor.~- Hát én se ettem meg õtet.~-
314 11| inkább ott azt a cikláment.~Hát azt is megtette Fabricius,
315 11| bólintott a szép fejével.~- Hát én el tudok képzelni ilyen
316 11| vasaló. A hazugság. Oh, hát a hazugság csakugyan mindig
317 11| Magának?~- Ne kérdezzen hát többet, hisz ha én valami
318 11| helyen s dacosan kérdezi: »Hát megvan-e hozzá a jogom?«
319 11| akkor nem bántja a gyereket. Hát nem úgy van fõúr, mi?~A
320 11| Quendel Fabriciustól.~- No hát kik vannak itt keresztény
321 11| kapu engedett, belépett hát megnézni, üres-e, mert alkalmas
322 11| törölte meg tányérját.~- Hát ez mégis sok szerencse nekem
323 11| szolgált. Ha egyszer én mondom, hát úgy volt, punktum, porzót
324 11| Viharok jele az.~- Lássuk hát a medvét!~- Adja csak idább
325 11| állatszelídítõ a fenevadra.~- Hát aztán? - hörögte tompán.~
326 11| az ajtó enged, bemegyek, hát mit gondolnak kegyelmetek,
327 11| egy kis vidám bonhomia.~- Hát képzeljék - hámozta ki végre
328 11| kiáltott fel Quendel - hát még tetejébe tagadja is.
329 11| emberke és a mellére ütött:~- Hát én az vagyok. Két prédikátumos
330 11| vitézi gesztusokkal.~- Hát lássuk, nemes ember-e? -
331 11| gyere velem bort enni.~- Hát itt vagyok - legénykedett
332 11| Hogy lehet ez, hogy lehet?~Hát úgy lehetett, hogy Gyurgyik
333 11| meghatottságtól minden ember.~Hát jól van, a rézöntõ, miután
334 11| köpködve rázta meg magát, hát uramfia, a fekete szakálla,
335 11| molnárlegények felé kacsintott.~- Ej, hát beviszem én a zsákot a szobába,
336 11| odakünn, a duda szerint. Hát nem kiszaladt érte a vén
337 11| ki a karjait ellenembe.~- Hát megvallom.~- Ezt megint
338 11| ugye?~- Ami azt illeti hát igen, mert…~- Ugyan, ne
339 11| elfelejtette a kezét visszavonni.~- Hát most már megmondom. Azzal
340 11| örökös idegen. Higgye meg hát, nem tolakodás vagy léha
341 11| lehet segíteni. Ne gondoljon hát rám haraggal. Vegye úgy,
342 11| elbúvok, maga pedig keres.~- Hát szabad keresnem? - kapott
343 11| eltört volna a nyaknál.~- Hát összenevetünk… ahogy szokás.~-
344 11| pillanatban. Ijedten riadt fel. Hát az öreg Klebe keze pihent
345 11| mehet, amikor neki tetszik. Hát nem hallotta, hogy megkerültek
346 11| Quendelnek hívják, lesz hát, ami lesz.~Még aznap beadta
347 12| akkor se kapjuk soha vissza, hát inkább odaadjuk.«~Õ talán
348 12| Hm. No, úgyis jól van. Hát nézze csak, õfelsége itt
349 12| megzavarta a kalandort.~- Hát igen, belátom, el kellett
350 12| Ezt szívesen hallom. Hát fogja el azt a Görgey Jánost
351 12| éppen ráveti világát, és hát nem a bíró lépett ki a sírból,
352 12| tessék aztán megfaggyúzni!~- Hát a sírt nem nézték meg?~-
353 12| járt oda éjszakára.~Hanem hát nem volt az rossz, hogy
354 12| csak a hasamat nevelem itt. Hát talán igaza van. Mondhatom,
355 12| humillime?~- Fabricius.~- Hát mit adna, rogo, a gabonámért?
356 12| No jó - szólt az öreg. - Hát hogy senki se csalódjék,
357 12| hallott volna ilyesvalamit.~- Hát nem tudják, mi a Mária-kép
358 12| kigondolni, nemhogy én. Hát ne mondjuk Mária-képnek,
359 12| szemén rajta lesz ez a jel?~- Hát nincs rajta minden szemen?~-
360 12| pedig rá voltak szorulva, hát mégis megkötötték vele az
361 12| piros borocska mellett.~- Hát hogy van az most már: még
362 12| fekete alatt is a fehéret.~- Hát a Görgey-üggyel mi történt?~-
363 12| bérlõk az árendával. Pedig hát csak úgy bolondjában, az
364 12| hagyítana be egy aranyat, hát talán egy aranypénzzel megtöltött
365 12| bunda a molyjárástól.~- Hát csakugyan nem tesznek semmit?~-
366 12| felelte Bibók. - No, üljön hát vissza, bátya, inkább elmondom
367 12| fejedelem, ha megtudná?~- Hát legalább is fejét venné.~-
368 12| szabályozható, hm…~- És hát milyen az az elfogatási
369 12| Molitoriszon kívül is a világban. Hát ez nagy bolha, hm… Nagyon
370 12| nevetett Bibók.~- No hát aranyból. Úgy, úgy, aranyból
371 12| a sztarosztából valamit, hát Bibókot kente meg elõbb.
372 12| ha õt keféli meg a gróf, hát nem tudta volna megfizetni.
373 12| kalandok, vezérségek.~Hanem hát ehhez mindenekelõtt Klebe
374 12| Lõcsére kellett jutnia. De hát Lõcsére nem tanácsos bemenni;
375 12| illedelmi formákra.~Lõcsére hát nem megy be, vagyis a kaput
376 12| többet ígérõ tót traktéros. Hát ehhez a Kárászhoz kívánkozott
377 12| idõ szerint semmi egyéb.~- Hát mért nem megy a városba?~-
378 12| Gyalog jött?~- Gyalog.~- No, hát nincs szoba, édes lelkem,
379 12| rozmaringlevélnek poloskaszaga van, hát akkor ennek nem a rozmaringlevél
380 12| mihelyt az én kezembe jutott.~Hát ez igazán csoda volt. A
381 12| Úgy van, vele hálál.~- Hát itt a baj. Mindjárt gondoltam.
382 12| megfogta Kárászt.~- No, hát ez igaz. (S kezét nyújtotta
383 12| merülve.) Aztán köhög is. Hát megpróbáljuk. Van itt egy
384 12| mondja?~- Mondom.~- No, hát akkor felvezetem a szobájába.~-
385 12| elkérhette volna. Azért hát foglalja el a szobát és
386 12| tisztán átadni az üzenetet, hát abban állapodtak meg, hogy
387 12| barátomról? Ejnye, ejnye!~- Hát biz annak »nyek« (Kárász
388 12| nyílnak ezen a helyen.«~No, hát ez akkor hagymázos érthetetlenségnek
389 12| fel. Lengyelül szólította hát meg:~- Miért nem mesélsz
390 12| Végre is nem ürge az ember. Hát nem igaz? De ami azt illeti,
391 12| van a Cserepes utcában, hát képzelje kérem, alig egy
392 12| lovat, amint parádésan megy? Hát még egy egész ménest! Vidám
393 12| odaállította összehasonlítani, és hát csodák csodája, mindnél
394 12| hangosan, mohón kérdezte:~- Hát a Quendel-kisasszony melyik?~-
395 12| zsírpecsétes öltönye.~- Ejnye, hát ne fojtson meg. Huh, minden
396 12| elbocsátotta.~- Hívott, hát jöttem.~- Nagyon örülök,
397 12| amitõl a lélek elfordul. Hát én arra határoztam magamat,
398 12| mégis horrendum sok. Hanem hát elmondom a bírónak, s lesz,
399 12| enged a négyszáz aranyból? Hát van ehhez fogható könnyelmûség
400 12| sincs. Hisz ez akkor más. Hát enged száz aranyat, vagy
401 12| betegnek való maradékokat.~Hát a kis pesztonka vitt fel
402 12| Milinek neveznek.~- No, hát gyere ide, kis Mili. Mit,
403 12| osont ki a szobából.) De hát mikor fel akar akasztatni.
404 12| hogy dolguk van együtt, hát nem ült oda.~- Széna-e vagy
405 12| Széna-e vagy szalma?~- Hát még semmi se. Nustkorb uramnak
406 12| szereplõ a találkánál.~- Hát kicsoda?~- Csak a fejérszemélyt
407 12| Bibók vállat vont.~- Akkor hát megtartom a titkomat.~Most
408 12| visszakapál ötven arannyal, hát én is visszakapálok ötvennel.
409 12| úgy mondta Klebe, legyen hát háromszáz arany. Térjünk
410 12| kis pesztonka pénze volna, hát így szólt:~- Adjon még öt
411 12| megütközve tekintett rá.~- Hát hol van? - kérdé lehûtve.~-
412 12| írást visszaadja.~- No, hát csak hagyja kegyelmed, én
413 12| élénken Nustkorb.~- Ez.~- Hát a kalefaktor?~- Ott ment -
414 12| tudomást.~- No, nem bánom hát. Nem veszem büntetõ cselekménynek.~
415 12| de puha volt, lehajolt hát érte kíváncsian.~- Mi? -
416 12| megbénult kalandort -, segítsen hát kegyelmed!~De már késõn
417 12| motyogta elcsodálkozva.~- Hát mi egyebet gondol kegyelmed?
418 13| ahol éget, mint a marólúg. Hát nem felhozta az aktáiban,
419 13| tudom - felelte Gyuri.~- No, hát én tudom. Az a leány az
420 13| engedelmesen lehajtva.~- Hát mindjárt most. Viszlek magammal.~
421 13| a megbolygatott méhkas. Hát lehet ez? Hát van Isten,
422 13| megbolygatott méhkas. Hát lehet ez? Hát van Isten, hogy ilyesmi
423 13| letépni (a fekete ruháikat). Hát minket itt éveken át gyászoltat
424 13| erre újabb megrökönyödés. Hát ez már megint mi? Miket
425 13| kijáratnál kivel találkozik? Hát Görgey alispán áll elõtte. (
426 13| Halljuk tovább! Ne zavarjuk hát bíró uramat.~Bíró uram most
427 13| maga elé Mauks Donát.~- Hát errõl csakugyan nem tehet
428 13| Hiszen én is voltam fiatal… Hát hagyjuk abba. Nem mondtam
429 13| keserû sóhajra szorítkozott hát, azzal indult meg hazafelé,
430 13| gonosz indulatok. Micsoda? Hát az asszony is? No megállj.~
431 13| hogyha már mondok valamit, hát azt mondom, ne házasodjék
432 13| Rozáliáról?~- Õróla.~- Ne öljön hát meg, beszéljen hamar.~-
433 13| körülbelül itthon is vagyok. Hát nézze, mivé tették a házamat?~
434 13| tömlöcök valamelyikében.~- Hát én oda is eljutok - mondá
435 13| reménységek közt várja a szüretet.~Hát meg is érkezett a fejedelem
436 13| uram egyszerûen odaírta hát a nevét, hogy »Franciscus
437 13| sarkantyúnak nem volt sikere. Pedig hát disznó túrta ki, azt lehetett
438 13| szemekkel bámult sógorára.~- Hát mi történt?~- A császár
439 13| lehorgasztotta a fejét.~- Akkor hát én mehetek - mondá és ezentúl
440 13| hangosan motyogta: »Akkor hát én mehetek«.~Hogy hova akar
441 14| föltette.~- Jaj, ne nyomj hát úgy.~- De látja mamácskám,
442 14| Eredj, te bolond hízelgõ, hát azt hiszed, amit hat ökör
443 14| megszûnnének. Hallgasson hát meg, anyám.~- Jó, jó, csak
444 14| a gyermek-szenátor.) De hát ez mind olvadóra vált ma,
445 14| Vasból vagy. Annak mondanak. Hát az légy és ne beszélj ilyeneket.~-
446 14| szívemet másnak?~- Jó, jó. Hát majd meglássuk, hogy van,
447 14| lelkem meg az apádé. No, hát mármost hova megyek én,
448 14| biccentett fejével.~- De hát van-e nekem ehhez jussom?
449 14| maradván a fiához fordult.) Hát tudod, nem szeretek beszélni
450 14| pók lehelete a liliomon.~- Hát hogy volt, mi volt akkor
451 14| Kegyelmed nem tudja? Hát nem kérdezte?~- Kérdeztem
452 14| Látta? - mondá gúnyosan - Hát lehet azt látni?~- Lehet
453 14| vakon is. Ha másképp nem, hát megszagolja a menye bûnét.~-
454 14| harmatcsöppeket.~- Nos, hát ott voltam, és már itthon
455 14| annak két kérõje lesz. Hát jól van, megyek a rózsával,
456 14| de elvesztette a hajából, hát elvesztette a kérõt is. »
457 14| láttad volna, te Toncsi!). »Hát biz én azt a kerti vendéglõben
458 14| kellett aláírni tanúk elõtt. Hát miért kellett azt a kerti
459 14| kalandok rosszhírû színhelyén? Hát nem írhatta volna alá otthon
460 14| gyerek, te! Minek szólsz hát közbe, míg végig nem hallgatsz.
461 14| kellett az okmányt aláírni.~Hát persze. No persze. A szenátor
462 14| Eredj no. Még megfojtasz. De hát ne ugrálj, mint a Máriássy
463 14| beszéljem el a többit is.~- Hát tovább is van?~- A java
464 14| Azt mondom Rozálinak: »Hát sajnálta a rózsáját?« Mosolygott
465 14| eltitkolni.~- Beszélj, beszélj hát! Mi történt azután?~- Az
466 14| mondja, mamácskám, hogy sír, hát hogy vegyük ezt most?~-
467 14| Hiszen õ boldoggá tett!~- Hát szeret? Hát igaz, hogy szeret? -
468 14| boldoggá tett!~- Hát szeret? Hát igaz, hogy szeret? - kérdé
469 14| kérdé Fabricius hevesen.~- Hát nem vette eddig észre? -
470 14| magát Rozália.~- No, fogjuk hát hamar azt az asztalt és
471 14| kegyelmedet beszélni hallom - hát legokosabb, ha abbahagyja.~
472 14| nagy lihegéssel.~- Mi?~- Hát az elsõ vér - mondá Trück
473 14| mancsában pihent egy percig. Hát még mikor a szoknyája egyszer-egyszer
474 14| menyasszony és võlegény, hát megilleti õket egy kis méz.
475 14| csatlakozott hozzájok.~És hát így táplálkozott a Gyuri
476 14| Nem is a háborúban volt hát a nehézség; Mars szívesen
477 14| mint ahány megbetegszik.~Hát iszen még ez sem baj, csak
478 14| népszerû[23] ember volt, hát meg is kapta.~És még ebben
479 14| szerezni a halottnak. Azért hát most vagy soha! Az ég figyelmezteti
480 14| kereste, honnan jõ a hang. Hát a kis Quendel apó volt,
481 14| mogorván.~- Mert megmondta.~- Hát mije vagy te neki?~- Bámulója -
482 14| Fabriciust akarnák megválasztani, hát azt én nem engedném.~Nem
483 14| szidták is a háta mögött.~- Hát nem szemtelen?~- Mibe nem
484 15| rossz fát tehet a tűzre, de hát még két asszony. Mikor a
485 15| közvéleményt, hogy melyik becsesebb hát a szívének.~Még csak rosszabbodott
486 15| és két asszony. Mi lesz hát? Mind a kettő hites felesége,
487 15| hirtelen elhatározta magát.~- Hát bemegyek.~S elrendelte legott,
488 15| sebesen, mint a sólyom. Hát Lõcse, Lõcse! Ezzel a jelszóval
489 15| könnytõl nedves szeme közé.~- Hát jó lesz az? - kérdé szelíden,
490 15| ember.~- Éretlen kölyök.~- Hát miért választották meg?~-
491 15| csinált õtet bírónak.~- Hát egyéb újságot mit hoztál?~-
492 15| tíznapi járóföldre. »No, hát kombináljál vén tyúk« -
493 15| gondoltam magamban. És most hát én valahol Erdélyben utazok
494 15| öcsémmel!~- Nem van Lõcsén.~- Hát hol van? - csodálkozott
495 15| mert magyarul hosszú nékem. Hát hazament még a múlt hónapban
496 15| futkosni és megbolondulni! Hát a szentjánosbogár nem szebb,
497 15| futkos szentjánosbogár után? Hát a piros ajkaknál nem jobb
498 15| legalább topánka nem szükséges. Hát nem úgy van? De bizony úgy
499 15| a tüsszögésféle: fûrész. Hát az a rettentõ dübörgés,
500 15| Nem jó azt még megtudni, hát ne is bolygasd, kedves macskám!~*~
1-500 | 501-519 |