Fejezet
1 1 | hát én azt a szegény vézna gyereket bántalmazni semmiféle pogánynak
2 2 | föl-fölkapta bölcsõjébõl a kunkogó gyereket s elkezdte hajsókálni s
3 2 | szereti János annyira ezt a gyereket? Hát természetes az? Egy
4 2 | természetes az? Egy idegen gyereket? Egy komoly alispán? (Ebbe
5 2 | imádják úgy a megmaradt gyereket (mert az öreg szüle rendesen
6 2 | emberek azért becézgetik a gyereket, hogy e szeretettel az én
7 2 | koplalni.~Visszatette a gyereket a medvebõrre, mely a szoba
8 2 | Csip-csup gólya, ne vidd ezt a gyereket odább, mert a mienk«. No,
9 7 | csak vizet tudott húzni, gyereket ringatni és a kertben gyomlálni.~
10 9 | rámordult:~- Hagyd csak a gyereket a kalamáris mellett.~- Mikor
11 11| járnak. Akinek az isten gyereket ad, komát is ad hozzá. Nem
12 11| szeret, akkor nem bántja a gyereket. Hát nem úgy van fõúr, mi?~
13 11| kérlelgette, hogy hagyja békén a gyereket, ne kergesse ki belõle azt
14 12| részébe.~- Adja csak ide azt a gyereket, gazduram -, Bibók átvette
15 12| képét.)~- No, nézze ezt a gyereket, mihelyt az én kezembe jutott.~
16 12| vasaló. Azzal hálatom a gyereket. Van aztán egy másik konyhaleány
17 12| megláttam mosolyogni azt a gyereket, akár az ingemet is elkérhette
|