Fejezet

 1 1 |            Szlimicska, verjetek rá nyomban huszonnégyet (akkor még
 2 2 |     nemeseknek neveztek Szepesben, nyomban elindult. A megyei karoknak
 3 3 |    Gergelyt s megparancsolta, hogy nyomban útra kelvén, a legnagyobb
 4 3 |            aztán helyre is zökkent nyomban a lelki egyensúlya és a
 5 8 |         idegeinek engedelmeskedve, nyomban a patvaristák ebédlõjébe
 6 9 |            kezét csókolom. Megyek, nyomban megyek, tekintetes uram,
 7 9 |            a kocsikerekek, abban a nyomban, de soha õket utol nem érve.
 8 10|            a bakfis iránt táplált, nyomban utolérte a bûnhõdés. Nemcsak
 9 10| halálmegvetõ bosszúsággal.~Azonban nyomban észretért, hogy megfeledkezett
10 11|       Többen le is szállottak azon nyomban, a kereskedõ, a szeplõs
11 11|        maga talán katona, vagy mi?~Nyomban utána elvörösödött, mint
12 11|     üzenték a lovaslegénytõl, hogy nyomban jönnek, de most már abból
13 11|          gyepre! Fogja az egyiket!~Nyomban felugráltak néhányan a férfiak
14 12|      dologról, én majd aláírom, és nyomban vigye egy futár.~Ezzel nyugodtan
15 12|         bélai tele magazinokról, s nyomban kiküldé a legfiatalabb és
16 12|            valamit kérdezesz, hogy nyomban kétfelé szakadsz, vagyis