Fejezet

 1 1 |       az idegeit. Azt mondják, mélyen alul sok jóság és érzés
 2 3 | Karolina is ilyen lett volna? (Mélyen sóhajtott és bozontos nagy
 3 3 |         de ezt nem, behúzódott mélyen az udvarba, mintha arrafelé
 4 5 |   szolgálni kellett volna, ami mélyen lealázó dolog a dölyfös
 5 7 |      és roppant fegyelem, mert mélyen belenyúltak a magánéletbe.
 6 7 |     Wiest«-et szabad a nyaknál mélyen is kivágni (persze, mivel
 7 7 |        Mert bölcs és egészében mélyen átgondolt volt e kormányzat.
 8 8 |       kapitány.~Bibók kapitány mélyen sóhajtott, az égre emelve
 9 9 |   jobban. A szabadkai erdõben, mélyen, fák közt elrejtve, oly
10 10|    mint egy anyóka, aki nagyon mélyen elgondolkozik.~- Talán azért,
11 10|       és szereti is a lánykát (mélyen sóhajtott, megakadt, mintha
12 11|        megrakott arccsontjaiba mélyen benõve, s bár, mint õ állítá,
13 12|     helyén várja be. Csalmáját mélyen a szemére húzva lépegetett
14 12|     felül érõ lovagcsizmákban, mélyen beburkolva még részben arcát
15 13|        utána: »Félek, túlságos mélyen vágtam bele a sarkantyút« -
16 14|       a keresztfia, Fabricius, mélyen belenézett a lenvirág szemekbe,