Fejezet
1 1 | jelentkezzék, és én nem fogadom el a tisztséget, itt állok,
2 1 | gazdasszonya, Marjákné küldje el a flanell alsó ujjasát.
3 1 | a flanell alsó ujjasát. El is hozta a huszár, de amint
4 1 | rendesen csak akkor találta el, mikor nyugodtabb lett s
5 1 | valamely halaszthatatlan okból el kellett mennie az ablakok
6 1 | te szerencsétlen! Jössz el innen mindjárt!~Magával
7 1 | nagy lelkét. Még mindig el van keseredve a felesége
8 1 | idõsebb testvérbátyja, ütötte el tréfával:~- Nem hiszem ugyan,
9 1 | elvesztése óta oly rétege takarja el a keserûségnek, melyen csak
10 1 | szívébõl. Ki rabolhatná el az õ Karolináját? Ki merné,
11 1 | gazdáddal. Ne eresszétek el - ordítá lázas paroxismusban. -
12 1 | pincébe és úgy temették el a százszorszép asszonyt,
13 2 | emberek még tudatlanok voltak, el se hitték, hogy a parasztdajka
14 2 | Idegen, ismeretlen. Úgy megy el, hogy itt se volt. Nem nagy
15 2 | volt, nem is igen mentek el a temetésre, tekintve a
16 2 | Különös nyugtalanság fogta el, melynek alig bírt nevet
17 2 | szóba hozta, de alig borult el a homlokuk. Olyanformán
18 2 | házban egy kanári pusztult el. János valami olyast mondott,
19 2 | most megtudja, úgy költözik el, hogy nem a szerettei után
20 2 | segédkezett a fürösztéseknél, míg el nem vitték. Marjáknét Karolina
21 2 | napfényre, se nem mosódtak el az eddigiek. Minden állt.
22 2 | kitervezte, együtt mentek el Darvasnéval Toporcra, s
23 2 | amiért Osgyánba helyezi el a kicsikét.~- De hiszen
24 2 | puha és lusta. A tejtõl már el volt választva (e napokban
25 2 | pajtásságból és most látván, hogy el akarják tõle venni, megiramlott,
26 2 | vagyunk. Hát miért pirult el? Ugyan miért? (S ravasz
27 3 | olyan sirámokkal temetik el a kicsikét, hogy gyanúd
28 3 | Locsogott is Presztonné, el nem állt a nyelve, a hasmánt
29 3 | nem akar elmondani, engem el nem ámíthat.~- Nem tudok
30 3 | ujjaival, de a szava nem árult el félelmet.~- Én semmit se
31 3 | akár kalodába, akár üttesse el a fejemet pallossal, de
32 3 | Görgeyt a lázongó düh fogta el, hogy nem bírt vele boldogulni.
33 3 | közelgett, halálos félelem fogta el. A selyma béresek tréfálkoztak
34 3 | minden jól van. Beszélje el, miképp volt, de ne hagyjon
35 3 | háltam nála, mióta Rozáliát el tetszett vitetni, mert addig
36 3 | Hát jól van, ott hagytam el, hogy nagyon búsult. Sokszor
37 3 | kastélyban, hanem vigyük el a katlanokat az étellel
38 3 | mint a nyárfa, rohantam el az ispánékhoz, de olyan
39 3 | tehát lélegzik. Így telt el vagy három-négy perc. Verona
40 3 | alispán elsápadt.~- Ki fogatta el? - kérdé izgatottan.~- Bizonyosan
41 3 | vitték.~- Hol és mikor fogták el? Ütközetben vagy másképp?~-
42 3 | Jánost nem a császár fogatta el, hanem olyan ember, aki
43 3 | felelte Görgey -, én fogattam el.~Csalódottan csüggesztette
44 3 | Három személyre, Marjákné. El ne felejtse, három személyre. (
45 3 | nyíl. Sebesen maradoztak el a gyémántos erdõk, ligetek
46 3 | volt is, esetleg nem tört el a szekere és nem esett le
47 3 | odacsúsztak vissza, ahonnan el akartak távolodni - Jánoshoz.~
48 3 | ura ott van, s így ment el hozzája szüret táján s rávette,
49 3 | egy kutyát se zárnak úgy el a sintérek, hogy ne tudnák,
50 3 | rabot az emeleten zárták el, a levéltár melletti üres
51 3 | Tartsa magát. Ne felejtse el, hogy ezeknek nem szabad
52 3 | hogy János úr az.~Annyira el volt változtatva, hogy az
53 3 | fel, Baltazár és hordja el magát! Mondtam, hogy maga
54 3 | foglyot hoztak be s csukta el a régi szerszámkamrába az
55 3 | utána, miképpen igazítja el.~Ez egyszersmind szelíd
56 3 | kacagott. »Hát mért fogattál el, te lurkó«? Pál elmondta,
57 3 | hehehe«. Ezer tréfa csattant el, mézbe mártott nyilak, melyek
58 3 | Szinte kedvetlenül hagyták el a kamrát s egész életükben
59 3 | fogdmegek, mert nem képzelik el azt az együgyûséget, hogy
60 3 | hogy a testvérénél bújjék el. Kritikus esetekben a ravaszság
61 3 | szükséges, mert a Matyej szája el szokott járni, ellenben
62 3 | parancsot adott:~- Vezesd el a kocsisomat, Vlaszinkó,
63 3 | hogy a gubát miért vették el tõle (mi az ördög akar ez
64 3 | Hogy ugyan mért vették azt el?~- Ne törd rajta a koponyádat,
65 4 | tükörben, mivelhogy nemsokára el fog tőle válni.~Megértette
66 4 | nyújtott át. Az messze tartotta el magától, úgy nézett bele.
67 4 | megmarasztani tovább; hát el is mentek mindjárt ebéd
68 4 | pokolba ezt a tervet - hárítá el János úr haragosan, de csakhogy
69 4 | tõlük a parókiákat vették el, amennyiben idegenekkel,
70 4 | Ezek csak részben fogadták el a Kollonich programját: »
71 4 | könnyek. A nép és a nemesség el volt keseredve, csak a fõurak
72 4 | Kik tíz várban sem fértek el azelõtt, most egy kis villában,
73 5 | él. Pedig csak egyben tér el a többi élõktõl, abban,
74 5 | mintha minden pompásan el volna igazítva a világon
75 5 | a természet? Nem veheti el tõlük a bundácskájuk szürke
76 5 | szarvasnak. Hogy fér az itt el a csont koronájával?~Görgey
77 5 | halotti sápadtság borítá el e látványra, majd minden
78 5 | Hajrá! Utána fiúk, fogjátok el a gyilkos zsiványt!~- Ne
79 5 | rimánkodott, hogy eresszék el, tegyék le, hagyják meghalni,
80 6 | ellátott hajdúk csörtetnek el lóhalálában. Istenem, istenem,
81 6 | Kadulik már akkor annyira el volt rekedve, hogy az édesanyja
82 6 | csoda, toronyirányában ment, el lehetett kerülnie a Scheiben
83 6 | Fabricius meglepetve. - Ereszted el rögtön azt a zablát?~- Nem
84 6 | elõszabja. Minthogy a csengettyû el volt valahol csukva a bíró
85 6 | híre mint a futótûz terjedt el az utcán. Lett is ebbõl
86 6 | többieknek, hogy foglalják el helyeiket, mire csendesen
87 6 | szerencsétlen esetet, onnan indulva el, hogy már karácsony elõtt
88 6 | uramat görcsös köhögés fogta el, a vér mind arcába tolult,
89 6 | hogy éppen attól venné el a szót, akit támadnak? Szép
90 6 | szõrös tenyerével takarta el a fejét. A karzat pisszegni
91 6 | kiváltságot, hogy végképp el ne nyelje az idõk feneketlen
92 6 | szépen tud beszélni - szaladt el egy hang a karzatról, hol
93 6 | megint nagy köhögés fogta el az asztmás urat, melybõl
94 6 | öcsém.~Egy fél perc se múlt el, már ott volt az asztalon
95 6 | a tanács s azért nevezte el a város tyúkjának, mert
96 6 | a költségén temettessék el, még pedig a városházából. (
97 6 | kõfaragó által készíttessék el fehér vagy szürke márványból.
98 6 | Hulik szavaztak »késõbb«-el, az elõbbi azért, mert elve
99 6 | megszegi, árulást követ el, melynek büntetése fejvesztés
100 6 | megvizsgálta a karzatot, nem bújt-e el valaki a padok alá, s miután
101 6 | Néha egy-egy árnyék libbent el az átellenes falon. No,
102 6 | a hó, de az árkádok alól el volt söpörve, úgy, hogy
103 6 | kivonuló közönség lepné el az utcákat. Csak a városház
104 6 | az alsó osztályok hiszik el. »Zsoldos katonák? No, az
105 6 | szerelmes szó és sóhaj röppent el azokon a padokon és a vén
106 6 | várták az ellenfelet.~- Talán el se jön - vigyorgott a báró.~-
107 6 | magyar nemesrõl mindent el lehet mondani kedves kuzin -
108 6 | mindenekelõtt azt döntsük el - indítványozta Blom Miklós -,
109 6 | volt szokva. Nem hagyta el lélekjelenléte (ami a legjobb
110 6 | Fabricius meglepetve.~- Sõt el van vágva egy darabja.~Fabricius
111 6 | lepné meg, felhõ vonult el homlokán -, szeretném, ha
112 7 | céljaikra, amit eleink maguk el nem költöttek (innen származhat
113 7 | hatóságai semmit sem szedtek el a polgároktól, sõt még nekik
114 7 | mint a kopószaporodásból, el tudott sütni ide-oda sógornak,
115 7 | Az, hogy pénzt fogadnak el értök, való dolog, de hát
116 7 | de hát miért ne fogadnák el a pénzt, mikor amazok kínálják
117 7 | Spitz testvérek csinálják el a hazaszállításukat. Õk
118 7 | ketten uzsorások.~A rabokkal el van foglalva egy-egy egész
119 7 | pár sárga csizmáért adta el.[11] Még hátra lenne a zálog.
120 7 | az idegenektõl hermetice el voltak zárva. Hogy a párok
121 8 | NYOLCADIK FEJEZET~VITAM EL SANGUINEM PRO VICECOMITE
122 8 | ember, hogy cérnaszálon is el lehetne vezetni.~E pillanatban
123 8 | megkerült (mert itt süllyedjek el, ha nem õ az), csak õ mondhatta,
124 8 | lépteit), éppen akkor készült el a herõcesütéssel, melybõl
125 8 | se nyúlt -, könnyen bánna el a bûntettekkel.~- Oh, pedig
126 8 | Nagy nyugtalanság fogta el. Azok a titkos hangok szólították,
127 8 | hitte, ezzel körülbelül el van igazítva a dolog törvényes
128 8 | bebalzsamoztatván, csak akkor temettetik el, ha rajta bosszút állnak,
129 8 | embereknek akkor sem árulnák el, amit forralnak. Mi csak
130 8 | akasztófán is.~- Küldje el hozzá a hajdút, hogy mindjárt
131 8 | azonban mind a két keze el volt foglalva; az egyikkel
132 8 | lassú reszketegség fogta el. Az alispán észrevette és
133 8 | malomban. Kegyelmed mondja el, Bibók Vince, mi hozta hozzám.~
134 8 | birodalmába. Hogyan esett el a hazáért Thököly zászlói
135 8 | hosszan, szélesen beszélte el, mindenféle kitérésekkel,
136 8 | hogy a tekintetes úr döntse el, kié legyen az asszony.
137 8 | könnybe lábadt.~- Ne vedd el tõlem a Zsuzsát, Zsiga.
138 8 | ügyefogyottan. - Ne menj el, Zsuzsa, ne hagyj el. Mivé
139 8 | menj el, Zsuzsa, ne hagyj el. Mivé lennék én tenélküled?
140 8 | ami sohase tévesztheti el a hatását, s milyen segítség
141 8 | dobra. Ha a sors így intézte el, nyugodjanak bele, mert
142 8 | szemfüles ember volt, azt is el tudta mesélni, hogy Nustkorb
143 8 | mindenféle vakmerõ merényletekre el lehet készülve a tekintetes
144 8 | vagy méregkeverõvel tétesse el az útból, mert ez a legolcsóbb
145 8 | alázatosan állított be.~- Vezesse el ezredes uramat a ruhamagazinba,
146 8 | elkallódtak. Darvasné vitt el egyet, János úr a másikat,
147 8 | azt hitte, hogy állandóan el lehet igazítani valamit,
148 8 | hogy csak a hajnal harapta el a végét, Bibók Zsigmond
149 8 | melyet a nagy kendõ takart el tegnap, egy kis pirosság
150 8 | tegnap, egy kis pirosság önti el (teringette, csak talán
151 8 | helyzet -, de ne feledje el, hogy a másik kettõt maga
152 8 | menjen haza és igazítsa el a dolgát a két férjével,
153 8 | a megyeháza. Az nem megy el utána. Egyszer csak ide
154 8 | kastélyban szállásoltattak el, de huszárokat, kocsisokat
155 8 | magokkal, s ezek nem fértek már el az urasági épületekben,
156 8 | istállóiba helyeztettek el a lovaik s a kocsisok, huszárok
157 8 | ezenkívül egy mukkot se árult el az összegyûltek elõtt, hogy
158 8 | bohóságaival, ha a házigazda el nem szólítja, hogy: »most
159 8 | házigazdájuknak, gondolják el az õ kedvéért, hogy semleges
160 8 | hogy a prezídiumot foglalja el Luzsénszky Péter uram.~-
161 8 | vagy egyebet. Kezdjük hát el a kicserélést apródonkint.
162 8 | egyenetlenkedés, miként mérgesedett el apránként izzó gyûlöletté
163 8 | tüzek nehezebben alusznak el, mint a kisebbek. Szomorú
164 8 | maradhassunk, akik az õ háta mögül el nem mozdulunk. Gondolják
165 8 | a lemondást nem fogadom el, s ha nemes atyámfiai elfogadnák,
166 8 | mintha legyeket kergetne el magától, ígyen szólt:~-
167 8 | beszéd! Majd mi visszük el a megyeházunkat. Azért sem.
168 8 | megyeházunkat. Azért sem. Õk vigyék el onnan a városukat, ha nem
169 8 | az alakjában õ se fogadja el Quendel uram nagylelkûségét,
170 8 | nemhogy a lõcseiek haragja el ne párologjék! Hanem mégis
171 8 | tágas kastély, határozzuk el, hogy a megyegyûléseinket
172 8 | megmondta a falnak: »ereszd el azt a szöget« és megmondta
173 8 | megmondta a szögnek: »ereszd el azt a képet, aki én voltam,
174 8 | adhassak.«~Így intéztetvén el közmegelégedésre a kínos
175 8 | szája jár, azért hát adjon el neki az alispán úr egy darab
176 8 | számmal érkeznek, nem férnek el mind a kastélyban, de mit
177 8 | idõre, s hogy nem fogadhat el ilyen szívességet senkitõl,
178 8 | mihelyt az utak megjavulnak, el kell hozatni mind a hármat,
179 9 | volna. Lőcsén unalmasan telt el a farsang, az asszonyok
180 9 | Ily tervek közepette múlt el lassan a tél, a szép napfényes
181 9 | kitérõ feleletekkel ütötte el, ha a beszélgetés az õ dolgaira
182 9 | Hát igazán ne hívjam el?~- Nem szeretném, ha Tomi
183 9 | becsordult egy kis olaj, hanem el is kapta onnan a mécsest
184 9 | azt nem tudta, ki jegyezte el magának, kihez kötötte a
185 9 | szemére az asszony.~- Nagyon el voltam fáradva.~- Te mindig
186 9 | voltam fáradva.~- Te mindig el vagy fáradva. Talán fát
187 9 | Tomi? Csak talán nem ment el az eszed?~- Nem bírom megállni,
188 9 | alispánhoz fordult.) Hogy adsz el nekem egy akó bort?~- Bort
189 9 | egy anyakutya foglalta el a kályhalyukat, ott neveli
190 9 | közszabadságáért fölemelt, soha el nem hagyom, lelkemet sem
191 9 | valamit, de nem mondhatja el a falomboknak. Apránkint
192 9 | de csak addig, míg másnak el nem mondom. Világos tehát,
193 9 | csakhogy ha senkinek se mondom el, akkor magától is kipattan,
194 9 | gondolatait azontúl is Bibók -, el kell beszélnem, de kinek?
195 9 | Mert ha az apámnak mondom el a titkot, annak az ugyan
196 9 | lassú suttogással ûzve el unalmat, álmot egymás szemérõl,
197 9 | elfér,~De ha lehet, hozzátok el~A pálinkás butykost is.~
198 9 | keresztutaknál tudakozódnak, el nem téveszthetik az irányt,
199 9 | parancsolni, hogy hozzam el Görgey János uramat élve-halva,
200 9 | az írás, ezredes. Járjon el okosan és főleg tartsa pórázon
201 9 | idegesen.~- Nem hozhattam el, mert még előbb meg kell
202 9 | halotti sápadtsága borította el az alispán arcát.~- És hogy,
203 9 | türelmetlenkedem, mert tudom, hogy el nem késem, nem zúgolódom
204 9 | mindjárt egyek leszünk. Jöjj el a lányodért, megtalálod
205 9 | kenyerét. Osgyánig ne gyere el, veszedelmes; temetésünkre
206 9 | minket gyorsan kaparnak el, nem lehetvén mutatós, prédikációs
207 9 | reggelre foglyul hoznak el a zsoldosok? Jánost nem
208 9 | is. Úgy, de hol helyezi el Rozálit? Az erdõben csak
209 9 | tekintetes úr bátyja, akit el akartunk fogni, aztán olyan
210 9 | utána, míg csak az út pora el nem nyelte az épülõ fogadó
211 9 | Inkább álmélkodás fogta el, mint harag. Ha már úgy
212 9 | hogy akarata ellen vitték el, neki lesz jó a császár
213 9 | hol a katolikusok veszik el maguknak, hol a kálvinisták,
214 9 | újságlapot olvasott volna el az emberiség napi bajairól,
215 9 | mekkora várost hullajtott el maga körül. Így lett a Homonnayak
216 9 | vásárlónak, ötletekkel látja el, hogyan legyeskedjék, csintalankodjék
217 9 | tegnap az asszonyt földelték el, ma az urát. De nyugodjék
218 9 | föláldozott másik lappal ím el volt vetve a kocka, hogy
219 10| ember lévén), sőt sokszor el is engedte, ha az asszony
220 10| egy elrettentõ eset, de el se mondom, mert megutálná
221 10| hanghullámokban.~- Az ördög vigyen el engem - kiáltott fel Preszton -,
222 10| melyen még nem követett el erõszakot emberi akarat.
223 10| lázas türelmetlenség fogta el és szíve hangosan dobogott.
224 10| hogy annak a rezgése, ha el akarnák vágni, figyelmeztesse
225 10| türtõztette magát, hogy el ne rontsa a Zsuzsi asszony
226 10| Talán a Visztulát küldte el Kati néni? Nem?~- Ugyan,
227 10| nagyon megörülsz. Gondold el, kit szeretsz a világon
228 10| legjobban.~- Ah! Ereszd el a szememet. Kitaláltam.
229 10| keserû sóhajjal fordult el a gyermeklánykától, Varga
230 10| orcáján.~- Ugyan, Zsuzsi, vidd el a tenyeredet, mondtam már
231 10| szeretne, hát nem vette volna el tõlem a mamámat.~Görgey
232 10| beszélek? Hol is hagytam el? Igen, igen, hogy Katalin
233 10| Nono, csak ne biggyeszd el a szájadat, mert az úgy
234 10| síntelt ösvényen indultak el s balra kanyarodván egy
235 10| Mármost, ha a test hagyja el az otthonát hasonlóan, vagy
236 10| hogy semmi se veszhessen el a természetben, tehát a
237 10| dicséretére legyen mondva, el is pirult, hogy még a nyaka
238 10| karácsony óta és aligha el nem megy a sárguló õszi
239 10| pihen. Csak múlt héten égett el a putzdorfi majorom, istállók,
240 10| utánanézés. Hát azért jövök el ide néha megtekinteni portékácskát.~-
241 10| Már hogy is árulnám én el kegyelmedet. Hanem azért
242 10| pestisben, tegnap és ma temették el õket, a lánykát tehát, akit
243 10| a szabadkai erdõbe, most el kell valahova vinnem. Haza
244 10| türelmetlenségtõl.~- Ott hagytam el, hogy Toporcra se vihetem
245 10| én titkom, ha nem árulom el, csak kegyelmed révén kerülhet
246 10| Rozálit Lõcsére, de nem vinné el Klöster kisasszonyhoz, hanem
247 10| hogy sohasem felejthetem el. Bárcsak meghálálhatnám
248 10| önként ragyogó napfénytõl éri el növekedését. Rögtön élt
249 11| körültekintéssel és óvatossággal járt el az elutazásban Görgey, már
250 11| ki érzékenyen búcsúzott el Vargáéktól, s megindultak
251 11| Tudod, mit gondoltam? Vidd el ezt a virágot apuci annak
252 11| lovat, hajtsunk haza!~De még el sem érték Rimaszombat szélsõ
253 11| Quendel apó nem veszti el lélekjelenlétét, hanem elkezd
254 11| akkor nem siettek volna el olyan rövidesen és talán
255 11| darabontokat. Én kiáltanék, de már el vagyok rekedve.~- Segítség!
256 11| Hogyne volna.~- Hát süsse el, az talán nagyot szól.~-
257 11| és még sohasem sütöttem el. Szégyen, nem szégyen, megvallom
258 11| valami bûnt követett volna el.~- Jaj nekünk - rebegte,
259 11| rebegte, s reszketés fogta el testét. - Ugye ez rosszat
260 11| Mindjárt gondoltam! A szíjak el vannak vágva. A lovakat
261 11| a német, az ördög vigye el (ámbátor Klebe bácsi maga
262 11| futottak a rablók? Mit vittek el? Mit beszéltek? Hogyan voltak
263 11| vagy öregek? Régen ment-e el a bácsi és milyen reményei
264 11| pénze, a pénzét nem vitték el?~- Nem. Pedig kínálta.~-
265 11| kántor indignálódva tolta el a zacskót.~- Nincs a világon
266 11| majd a szájához emelte és el nem eresztette, míg csak
267 11| bácsit pedig már igazán el nem vihetjük. De ha elvihetnénk,
268 11| elvihetnénk, se vihetjük el, mert nincs itt (még egy
269 11| felnyújtotta Klebenek.~- Olvassa el kend!~Klebe apó belepillantott,
270 11| arcát halálsápadtság fogta el, s tekintete nyugtalanul
271 11| Kollektát akartam. Valahogy el ne mondják neki, mert a
272 11| legsûrûbb erdõbe bujdosom el szégyenletemben.~Quendel
273 11| fogják gyalogolni, nohát el kell határozni, hogy a meredekebb
274 11| feladatul, s e végbõl azt menne el tanulmányozni, hogy a szomszédasszony
275 11| ügyetlenségeket követek el. Oldja ki, kérem, valahogy.~
276 11| katona.~Fabricius azonban el nem eresztette ezt a témát:~-
277 11| találkoztunk volna, hát nem el merte sütni a karabélyt?
278 11| Egyet azonban nem titkolok el elõtted, hogy a kislány
279 11| borzalmas epizódot beszélt el saját élményeibõl, mikor
280 11| megtette Fabricius, de azért el nem eresztette többé a kényes
281 11| a szép fejével.~- Hát én el tudok képzelni ilyen eseteket -
282 11| travniki völgykatlan terült el smaragdzöld pázsitjával,
283 11| felhõhasadékba, vele tûnnek el a szöszke bárányfelhõk,
284 11| ellenben lassú reszketés fogja el az ítéletidõvel szemben,
285 11| fogva vezetni.~Így jutottak el a malomhoz; rozzant, szalmafedeles
286 11| neje voltak a komái).~A pap el is jött, már egy órája várakozik,
287 11| valami, mert a kitört zivatar el szokta rongálni a hidakat
288 11| Rozália mellett s vezette el egy belsõ kamrába, ahol
289 11| selymet, csipkét pusztítanak el, de viszont hirdetem nektek
290 11| sok asszonyt pusztítanak el.~- De lássunk a kereszteléshez.
291 11| nézze meg. Vagyis hozzuk el együtt. Csak még a keresztapa
292 11| egészséges búzakalászt morzsoltak el feje fölött. (Érett kalász
293 11| de a vihar még nem ült el s egy-egy roham ugyancsak
294 11| gyerek, aztán hogy határozták el a rögtöni keresztelõt, hogy
295 11| azonban a zivatar miatt el nem jöhettek. Mind roppant
296 11| Mert eddig még nem mondta el, miben volt kegyes hozzá
297 11| csodálkozás fölszisszenése suhant el, melybõl csak egy elütõ
298 11| hogy két molnárlegény ment el lóháton, az egyik a tisztelendõ
299 11| malomtulajdonos, azt kard el nem döntheti, csak a bíró.
300 11| tányérból s olyan erõvel hajítá el, hogy szinte õ maga is utána
301 11| lisztdomb tetejére helyezte el a gyûrût úgy, hogy a karika
302 11| megvetõleg biggyesztette el különben piros ajkait, melyeket
303 11| ujjait félívben rántotta el onnan kifelé, ami azt jelenti
304 11| mellé.~- Nem fáradt még el? - kérdezé Rozálitól.~-
305 11| hogy a lábam fáj.~- Azaz el akar innen távolítani.~-
306 11| fogom csókolni.~- Bocsássa el a kezemet! … De hisz eltöri.~-
307 11| bûbájos grimaszra ferdítette el arcát, orrocskáját, hogy
308 11| esemény nélkül jutottak el az elsõ faluig, Jablonkáig.
309 11| kellene most, hogy én viseljem el a gyûlöletet, és a Molitorisz
310 11| kis szekér messze járt. El is jutott minden baj nélkül
311 11| nõvéréhez viszi Rozáliát, el kellett ejteni, hisz annyi
312 11| forduljon a kisasszony és lássa el minden szükségesekkel úri
313 11| amit tudott. Elejtette vagy el nem hitte. A sejtés volt
314 11| hasonló zsivajjal határozzák el, mivel legyen díszítve a
315 11| rajta; bárcsak már vinné el az ördög, hogy ne szenvednének
316 12| érdemelne valamit, járjon el méltányosan s esetleg helyezze
317 12| méltányosan s esetleg helyezze el valamely állásba, amelyre
318 12| Ugyancsak nem felejtette el a Bibók ügyét. Elolvasta
319 12| No, és miért nem fogta el Görgey Jánost, ha parancsolva
320 12| mert a parancs szerint el kellett volna fogni Görgey
321 12| elõhoznám, mert önnek csakugyan el kellett volna fognia azt
322 12| kalandort.~- Hát igen, belátom, el kellett volna fogni - motyogta
323 12| hencegésébe esve -, akkor fogom el, amikor nekem tetszik.~-
324 12| szívesen hallom. Hát fogja el azt a Görgey Jánost és akkor
325 12| sovány eredménnyel hagyta el Bibók Bécset új gazdájával,
326 12| Ljubomirskynak se panaszolta el. A császáriakhoz tehát nem
327 12| zsebébõl.~Palocsay sohase adott el semmit. Ha a gyapját, gabonáját
328 12| világból, s bõreik se jutottak el rendeltetési céljukhoz,
329 12| Lõcse a legjobb esetben el lehet készülve, ha többre
330 12| hogy ilyenkor pocsékolom el, mikor sehol sincs, holott
331 12| Ha én akármennyiért adnám el a gabonámat, az a gondolat
332 12| végénél a legkésõbben vált el a toklászától, egy domború
333 12| Miképp vállaljunk mi el oly föltételt, hogy a visszaadott
334 12| voltak azok. Hm. Egyszer majd el fogom mesélni a híres vacsoránkat
335 12| a megégetését rendelte el és ötven lengyel forint
336 12| is az összeg, nem törik el az ember dereka. Nem is
337 12| és nagyot ásított, mintha el akarta volna nyelni.~- Adjon
338 12| való lenne az?~- Nagyon el vagyok fáradva.~Kárász uram
339 12| volna. Azért hát foglalja el a szobát és aludja ki magát,
340 12| mondván: »Ennélfogva égessetek el minden ágyat és párnát,
341 12| üzenetet, hogy estére jöjjön el a városi kertbe, ahol a
342 12| Fõbenjáró dolgot követhetett el - jegyzé meg elcsukló hangon,
343 12| mintha tengerek választanák el. Azonban egy kissé több
344 12| a kuglizó tájékát lepték el s nagy hurrákkal ütögették
345 12| gyászruhát, csömör fogta el õket a fekete színtõl és
346 12| jutott le a meredek lépcsőn. El, el innen, mert mindjárt
347 12| le a meredek lépcsőn. El, el innen, mert mindjárt ellágyul,
348 12| olyan ember, aki nagyon el van merülve szorgos munkába.~
349 12| eközben nagy hibát követett el, némi apró baráti kölcsön
350 12| elmesélvén, miképp lopták el az erszényét tegnap a blinicai
351 12| emeleten van egy kis szobám. El ne felejtse Klebe bácsi,
352 12| pesztonka részét gereblyézte el az öreg Klebe. A vendéglõbe
353 12| árulkodó, mint denunciáns. Aki el nem pusztul, azt mondja,
354 12| kirándulókkal, a háziak el voltak foglalva, még a kis
355 12| véleménnyel látványnak hitetik el a dohányzást.~Hogy meddig
356 12| egy kis nyugtalanság fogta el. Ki lehet ott, és miért
357 12| az utolsó asztal vonult el, csak Kárász uram ült még
358 12| szeladon. (Az ördög vigye el - szeretnék a bõrében lenni.)
359 12| Bibók -, legalább az álmomat el ne vigye.~- Pedig azért
360 12| bíró -, hogy álmot vigyek el. Nem ugyan a magáét, de
361 12| Nyilván a kisasszony ejtette el.~- Mutassa csak! Az ördögbe
362 12| rosszullét és szédület fogta el.~- Mátyás! Bibók! - kiáltá. -
363 12| csak azt cselekedte, hogy el akarta fogni. Márpedig melyik
364 12| Nevettek rajta, nem hitték el.~- Minek már magának bácsi
365 13| valaki ollóval vágta volna el. Nem is jött meg elõbb,
366 13| valamicskét. De eressze el a kezemet.~- Rozáliáról?~-
367 13| esetleg még nem ment volna el a nõvel együtt, s ekkor
368 13| és nagy fúriával rohant el a koponyások (teknõvájók)
369 13| miért eresztette volna akkor el? Átláthatatlan rejtély volt
370 13| Görgey és az okmányt se vette el tõle. Lehetetlen ezt emberi
371 13| fölindulás és szédülés fogta el ezek olvastára, hogy szívszélhûdéstõl
372 13| iskolatársa elõkelõ állást foglal el a Burgban) juttassa e szerény
373 13| a kantár. (Vagyis Görgey el van bizakodva.) A szomszédban
374 13| ellenségeivel vagy hagyja el a barátait is. Semmi se
375 13| Görgey a saját testvérét is el akarta fogatni merõ császárhûségbõl,
376 13| még csak most készített el a lusta szobrász, pedig
377 13| bírót.~…A jó isten hárítsa el Lõcse városáról a megpróbáltatásokat.~
378 14| mintha csak a nap hagyná el az eget. Ő maga esett ki
379 14| most nem tudom, de minden el lesz igazítva. Most pedig
380 14| az edényeket mosogassák el és ne törjenek el semmit,
381 14| mosogassák el és ne törjenek el semmit, mert lesz »ne mulass«,
382 14| raj? Ha kijött, szaladjon el Koch Jánosért, a perecesért,
383 14| Az öröm ragyogása öntötte el a szenátor arcát.~- Oh,
384 14| ha tudná, hol vesztette el« - kérdeztem a tervemhez
385 14| kerti vendéglõben vesztettem el, mikor Quendel úr… mikor
386 14| alispán is. Hisz akkor fogta el Nustkorbot. És természetesen
387 14| veszteg, hadd beszéljem el a többit is.~- Hát tovább
388 14| csak a rózsát vesztette el, galambom, mivelhogy már
389 14| No ne félj, nem veszett el. Végre mégis csak megtaláltuk
390 14| szüksége.~- Rozáli, hozd el azt a kis asztalkát az én
391 14| létére. Az öröm vette volna el az eszét? Vagy csak egyszerû
392 14| ezüst tallért tüntetett el, most odaszaladt s egyenesen
393 14| lett, hogy megzavarták s el se búcsúzva osont ki a terembõl,
394 14| sértést Fabricius követte el, aki a Görgey által egy
395 14| szó, férfias fogadkozás el nem hessentette, sõt attól
396 14| neki. Sõt az egész esettõl el volt ragadtatva. Hiszen
397 14| bûvöletes gyönyörûség fogta el. Szemei kigyúltak, mikor
398 14| fiatalokat és sokáig maradtak el, hiszen már többé-kevésbé
399 14| Aztán egyenkint dobálták el a társalgási érintkezés
400 14| félt, hogy Fabricius árulja el magát. Azért aztán inkább
401 14| helyzet. Nemcsak õ maga merült el egyre jobban, egyszersmind
402 14| majdnem a felét hamvasztá el a városnak; kis híja, hogy
403 14| mégiscsak Nustkorb pusztította el, azért ölte meg a kõember
404 14| röpködõ szúnyogokat kergetne el.~- No, jól van, jó. Ne beszélj,
405 14| itt õszi gyapjút adott el, ott juhbõröket kínált fel,
406 14| hogy egy levelet juttasson el apjának, s szobájába vonult
407 14| egyet kérek, ne felejtse el valahogy a zsebében, hanem
408 15| testvéreket. Emberi agyvelő el nem bírt azon igazodni,
409 15| sokat adtak volna, de mert el akarták hitetni, hogy bizonyos
410 15| nem hogy a rendek mennek el hozzá. Nincs annak semmi
411 15| töprengések közepett hozta el Quendel úr a Rozália levelét.
412 15| semleges helyre hozassa-e el Quendel által, vagy õ menjen
413 15| öreg Mostel nem fogadta el a jelöltséget, azokkal a
414 15| bölcs szavakkal hárítván el magától, mikor a tribunok
415 15| Hanem erre a csúfolódásra el is szelelt rögtön a terembõl.~
416 15| terembõl.~Lázas öröm fogta el a várost. Egy gyerek a bírói
417 15| hajdúnak szólt:~- Szaladj el Klöster kisasszonyhoz és…
418 15| Megzavarodott a leányzó, el is sápadt, és valahogy elcsúszott
419 15| kisírták magokat, tolta el kissé magától Rozálit Fabriciusné,
420 15| Azóta nem.~- Ugyan eredj el, kérlek, hozzá holnap és
421 15| úgy is, hogy sohase válunk el többé.~Quendel a fejét rázta.~-
422 15| Micsoda szamár hitethette el az emberiséggel, hogy ezekért
423 15| csintalan Teökéné, Rozálit el is felejtettem, de hogy
424 15| vendégektõl, de neki, azt mondja, el kell menni, a város dolga
425 15| valami hõsies borulat vonult el.~Fabriciusné rosszallón
426 15| lépésre megállt köhögni. El is keresztelte a lovasát
427 15| Jakabénak pedig a járása bájolta el a szemet. Hja, hiába, meglátszik
428 15| Görgey földjét foglalta el Lõcse, az öreg Preszton
429 15| és szomorú. A mezõk már el voltak pusztulva, sehol
430 15| sebbel; Görgey nem veszti el lelkét, kirántja fringiáját
431 15| szinte észrevétlen füstölgött el a tanács szokás szerint
432 15| történeté« -ben ekként beszéli el e szájhagyományt: »Az alispán
433 15| Fekete város« után beszélem el. M. K.~ [15] Az egykorú
|