Fejezet

 1 2 |         erdõkkel.~- Ostobaság! - dünnyögte Görgey félhangon, inkább
 2 6 |     adjon: - »Két láda csipke! - dünnyögte. - Kutya kutyárum. Ez az
 3 8 |         város, mint a mesékben - dünnyögte Kis Jób -, tegnap mentem
 4 8 |   Csodálkozom a történtek után - dünnyögte az alispán -, igazán csodálkozom.~-
 5 11|        Micsoda tiszta agyvelõ« - dünnyögte. A tisztelendõ úr is a fiatal
 6 11|       anya volt, aki szoptatta - dünnyögte a juhász s hagyta magát
 7 12|           Bolondság, bolondság - dünnyögte Bibók maga elé. Majd nagyot
 8 12|     osztozkodásoknál…~- Szépek - dünnyögte Bibók úr gépiesen, mint
 9 12|  föltevésre. »Utálatos kerítõ! - dünnyögte Bibók -, hogy volt lelke
10 12|      csakhogy már idekerültél« - dünnyögte nagy lélegzetet véve s talán
11 12|    Mutassa csak! Az ördögbe is - dünnyögte magában Nustkorb megnézve
12 13| cselekedet volt, meg kell adni - dünnyögte maga elé Mauks Donát.~-
13 13|      vágtam bele a sarkantyút« - dünnyögte, majd utána kiáltott:~-