Fejezet

 1 5 |               világosság fényeskedjék kegyelmednek - mondá ájtatosan. - Nagy
 2 8 |          elõtte.~- Tehát ez az úr fia kegyelmednek? - szólt Bibók Zsigmondra
 3 9 |             kívánok adatni.~Szolgálok kegyelmednek, éljen sokáig, bíró uram!~
 4 10|               alázatosan szupplikálok kegyelmednek, ne terheltessék ezeket
 5 10|             lesz, bizony megszolgálom kegyelmednek.~Ezzel aztán felült a kocsira
 6 10|              Elõbb még más dolga lesz kegyelmednek - tette hozzá keményen -,
 7 10|                Mivel? Mit adhassak én kegyelmednek, akinek mindene van?~- Nagyon
 8 11| Engedelmeskedem, holtig való szolgája kegyelmednek.~Az irat a császár nevében
 9 11|               nem törik bele a dereka kegyelmednek, ha megmondja, ki a kisasszony
10 12|   megbotránkozva, szörnyû haraggal. - Kegyelmednek egy futó dénárja sincs s
11 13|            meg. Menjen, kérdezze meg, kegyelmednek talán megmondja.~- Jól van.
12 15|         tanácsa illetékes bírája most kegyelmednek. Keresse csak ki Mauks Donát