Fejezet

 1 2 | Marjákné gúnyolni kezdi.~- Uccu ni! Szépen vagyunk. Én vagyok
 2 6 |    azonban kifakadt:~- Ehol van ni. Most már a harmadik városból
 3 9 |       fejét az ablakon.~- Ejnye ni, Bibók uram - ripakodott
 4 9 |         mamlasz. No, látod. Így ni. Ember vagy a talpadon.~
 5 9 |    hoz-hez« helyett ilyenkor a »ni« ragot használják), majd
 6 10|        zsámolyt a lába alá? Így ni. Most már hallgatom a tekintetes
 7 12|      elmegy az ablakok mellett. Ni, most meg már sötét lett.
 8 14|   kötésemet, te kecskebéka. Így ni. Most pedig eredj a pincébe
 9 14|      vitték, felkacagott.~- Így ni. Mi vagyunk most a lovacskák.
10 14|        hisz engemet vágtál meg. Ni, vérzik! (Csakugyan vér