1622-amily | amino-baran | barat-betuv | betuz-bukka | bukot-csoma | csomo-egyek | egyen-ellen | ellep-encse | eneke-ezekr | ezerj-felte | felto-fokig | fokka-gondo | gondu-halos | halot-hi-hi | hiany-igyek | igyen-jelen | jeles-kecsk | kedel-kiala | kiall-kiszi | kiszo-kozsz | kozug-lapok | lapon-lepje | lepke-malom | malte-megit | megiz-megye | megza-mozog | mozsa-nyava | nyegl-ossze | osszh-paras | paraz-presz | prete-rezze | riada-sopor | soren-szekb | szeke-szokn | szoko-tarta | tarth-tobbi | tobbo-utemr | utere-varga | varha-visel | vissz-zuzva
Fejezet
3009 8 | nagyképû tanács közt az egyenetlenkedés, miként mérgesedett el apránként
3010 8 | kik az emberek közt támadt egyenetlenségeket, patvarokat, melyeket neki (
3011 8 | lõcsei bíró közt támadt egyenetlenséget s annak ilyen szerencsétlen
3012 2 | bátorszavú és szapora cselekedetû egyéniség vala, feljött szüret után
3013 1 | annyira rajta volt száradva egyéniségén a »szeretve tisztelt« cím,
3014 12| bokorban akad Magyarországon. Egyenként semmi az ilyesmi. Ki bámulna
3015 14| ülök. A kötõtûk és az eszem egyenletesen és szoros kapcsolatban mozognak;
3016 8 | leakasztott a falról két egyenlõ élesre fent kardot és átnyújtotta
3017 10| mivelhogy a halál előtt mind egyenlők vagyunk, bocsánatot kérek,
3018 11| Isten elõtt mindnyájan egyenlõk vagyunk, akik katolikusok
3019 12| megmentett egy félig kopott egyenruhát, aminõt az apró lengyel
3020 8 | legszebben kitudódott, s példás egyértelemmel az alispán úr színe elõtt
3021 1 | alkalmasint egész komolyan és az egyesek is annak vették, akképpen
3022 13| de én visszaadom nektek, egyétek meg, vagy csináljatok amit
3023 13| testimoniumát adta. Lovai hajdúival egyetemben táborban marasztatván, neki
3024 13| városokban, országokban s azok egyetemein, úgyszólván az emberi kor
3025 11| kiegzaminálta, hol járt, milyen egyetemeken és mit tanult.~- Ösmertem
3026 13| másik zavartalanul járja az egyetemeket (hja, kétezer forint sok
3027 11| Hogy Padovában voltál az egyetemen? Azelõtt pedig Heidelbergben
3028 6 | mint minden iskolai és egyetemi bizonyítványa, amit kapott
3029 14| uzsonnára, ahol a két öreg egyetértõ pislantásokkal átvonult
3030 14| letépi a georgina-rózsát, az egyetlent. A többiek, a megérkezendõ
3031 2 | választva (e napokban múlt egyéves), gagyogni már tudott, de
3032 8 | melyik lóban mi lakik, hogyan egyezik a párjával alakra, színre,
3033 8 | verejtékcsöppek gyöngyöztek.~- Hát nem egyeznek meg? - mondá az alispán
3034 1 | mindig egyhangúlag. Erre az egyhangúságra nagy súlyt fektetett, mert
3035 8 | nem pedig felhörpinteni egyhuzomra.~- Két eleven ura, mondja?
3036 10| aluszik, a rimaparti kertek egyikébe (a Dobos hentesmesterébe),
3037 10| hinták voltak erõsítve. Az egyiken nyúlánk termetû hölgy ült,
3038 14| nem cselekedte meg ezek egyikét sem, noha ő is le volt sújtva.
3039 8 | lõcseihez, mint a másik tojás az egyikhez, amit tojta egy tyúk és
3040 12| asszonyra esik egy férj most, az egyiknek tehát nincs férje, amit
3041 8 | hanem azután késõbb, mikor egyiknek-másiknak elnyerték a pénzét, egyszerre
3042 11| putnoki bíró feleségébe s egyiküknek halva kellett maradni. Ott,
3043 1 | velem - dühöngött Görgey. - Egyitek se tudja?~Megint semmi felelet.~-
3044 7 | nábobja, Quendel és Blom egyívású leányai, Quendel Mária és
3045 6 | fordítva, ki nyugodtan, egykedvû arccal ült székében.~- Én
3046 6 | Fabriciusnak a férfias türelmén, egykedvûségén, mellyel a sebét veszi.~-
3047 9 | azonban nem hagyta magát egykönnyen.~- Hogy vendégek az urak,
3048 7 | rangkórságnak a szülõje. Az egykomájú család, ha stréber volt,
3049 15| beszélem el. M. K.~ [15] Az egykorú eskünek ez a szövege azt
3050 11| hogy kárt okoztunk volna egymásban.~Fabricius Rozáliát kereste,
3051 11| értik egymást, kezök az egymáséban pihent volt az asztal alatt,
3052 9 | nélkül, egyet-egyet lódítva egymáson, mert olyan célszerûtlenül
3053 9 | fehér asztali. Ha kereskedõk egyre-másra megvennék, találtatik vala
3054 1 | címerébõl van összeállítva, az egyszarvú pedig a Korotnoky-családéból.
3055 7 | vagyonokról leszalad az egyszeregy és a mese ül rájok; toldja,
3056 1 | államférfiakat, legfeljebb egyszerű viceispánokat és főszolgabírákat,
3057 9 | utolérik őket valahol s akkor egyszerűen elfogják a bátyámat és visszahozzák,
3058 14| tekintetébõl és abból az egyszerûségbõl, nyíltságból, amellyel elbeszélte
3059 15| akkori vad erkölcsökön és együgyű babonaságon, s csak az isten
3060 6 | ezeknek az embereknek az együgyûsége lehetetlenné tette, hogy
3061 2 | tekintetes úr, hogy én beszélek együgyûségeket?~- Hohó, Marjákné! Maga
3062 11| hogy remekül tudta adni az együgyût. - Elõzményeknek csak azért
3063 8 | tologatta az egyes darabokat együvé s aztán felszúrta a lándzsára
3064 11| helyen, Fabricius most már egyvonalban mehetett a lányka mellett.~-
3065 8 | kastély udvarán folyt az egzercírozás, szeno-szlama, szeno-szlama -
3066 10| is vagyok atya, nekem is egzisztálja lányom, szeretek is õtet,
3067 6 | kertje a falakon kívül, tele egzotikus díszfákkal, cserjékkel,
3068 4 | lehettek volna (hiszen az éhenhalás esete sem volt kizárva)
3069 12| egymást smuciánnak, nadálynak, éhenkórásznak, miközben lekopott egymás
3070 8 | tekintetes alispán úr meg nem eheti a más fõztét, hanem azért
3071 3 | János úrnak rendezte az éhezést és Görgey Pál úrnak az ezért
3072 15| mikor sok becsületes ember éhezik, hogy hamarosan kivégezteti,
3073 12| asszonyok nagyon ki voltak éheztetve a Kramler-Görgey-esetbõl
3074 6 | Blom azonban kifakadt:~- Ehol van ni. Most már a harmadik
3075 10| Ellenkezõleg legyõzhetetlen éhség töri pocsékká a lelket.
3076 9 | a diadalmasok megtorlási éhségét, a Görgey engedékenysége
3077 15| cikkelyt:~- Ab unszer Lewthe einer wunth wurde von eynem Edlingen
3078 12| és Mostel Ambrust Bélára, éj-napot nem pihenve, bocsátkozzanak
3079 9 | kifelé, s hallván a csendes éjben a szokatlan búgást, melyen
3080 14| Fabriciusnak feltûnt a nagy gála.~- Ejej, mama, maga úgy fest, mint
3081 12| haladéktalan megjelenése végett éjeken és nappalokon való lovaglással
3082 3 | nem engedi az úgynevezett éjféli vacsorát a kastélyban, hanem
3083 3 | városban, Verona egyedül hált. Éjféltájban fehérlepedõs kísértet jelent
3084 3 | s megindul a tánc, be az éjfélutánba, egy-két óráig. Az idén
3085 14| pedig jámbor ember volt.~- Ejha, de nagy úr az úr - mondá
3086 12| mondanám, de Zernyeczky éjiõr ugyancsak felismerte Görgeyt,
3087 6 | álljon mellette õrséget éjjel-nappal. E három nap alatt a város
3088 8 | ruháját viselem, övé az éjjelem és nappalom, vérem és életem,
3089 3 | elõttem, hogy a sógorasszony éjjelenkint egy molnárlegényt eresztget
3090 11| erdõ nézett be mogorván éjjeli pofájával az ablakon.~-
3091 1 | délutáni álom az édes. Az éjjelit az isten adja, de a délutánit
3092 13| miért ment a városi kertbe éjnek évadján Nustkorb, holott
3093 15| feltárván annak tábláit a hideg éjszakába.~Fáklyák lobogásánál, dértõl
3094 6 | Üldözött zsiványok találnak éjszakai menedéket a padlásokon vagy
3095 3 | belenézhetnénk.~Mennyivel rosszabb éjszakája volt Grodkovszkynak! Majdnem
3096 10| Mindenekelõtt ámulatba ejt egy szép kastély szép kis
3097 5 | már egy ilyen nagyvadat ejtenek. Sajnálom tõlük az agancsot.~
3098 6 | úgy megbánta is a másikon ejtett sérelmet, belekényszeríti,
3099 3 | bekecse, melyben foglyul ejtették s ide hozták, nem mutatkozott
3100 9 | ahelyett, valamely módját ejtse kegyelmed, hogy ügyemet
3101 2 | hogy hazug szót soha ki ne ejtsen.~- Nem ismertem - felelte
3102 13| sarkantyút és az írást, melyben ékesen volt megírva, miként sodorta
3103 10| Koránból beleszõtt mondatokkal ékesített perzsaszõnyeggel volt betakarva.~-
3104 13| jelzõ, mellyel a közvélemény ékesítette fel õkigyelmét, mikor még
3105 14| mely a liliputi udvart ékesíti és letépi a georgina-rózsát,
3106 7 | tanítja melyek a valódi dámát ékesítik.~No, kapott ezen a gondolaton
3107 8 | testére húzták, hogy benne ékeskedjék. S ha mármost az a kilátás
3108 7 | a haj úgyis a legnagyobb ékesség. A ruhák derekát, vagy az
3109 3 | tisztát? A legtündöklõbb ékességnek, a napnak, foltjai vannak,
3110 10| Görgeyt azonban semmiféle ékesszólással nem bírta kihúzni a tervei
3111 10| talán még soha nem látott ekét. Szûz föld, melyen még nem
3112 15| Görgey-nemzetség történeté« -ben ekként beszéli el e szájhagyományt: »
3113 7 | összegbe került volna. Az ékszerek közül a gyémántok, keleti
3114 12| hallani sem akart a gabona eladásáról, még össze is szidta a szép
3115 7 | kirakata lesz ez a gazdag eladóleányoknak. A nemesúrfiak kényelmesen
3116 7 | gyapjúból kaphattak, vagy az eladott szarvasmarhákból, de a marhákat
3117 9 | eseményeknek ez a rohama és elágazása nemhogy megzavarta volna,
3118 1 | csekélység, a családfa is mintha elaggott volna, már nem termelt vezéreket
3119 11| mérkõzésnek nevezik, hanem elagyabugyálásnak. Legokosabb ilyen esetben
3120 9 | Preszton, mert mindjárt elájulok.« Világos, mint a nap, hogy
3121 15| hamar vizet, bíró uram elájult.~ ~.oOo.~ ~ [1] A Görgey-címer
3122 7 | marhákat és juhokat rendesen elakvirálták a szerte csatangoló különbözõ
3123 12| balzsamos illatát, a király is elalhatna ott.~- De én ágyban szeretnék
3124 5 | ahelyett, hogy a vérzést elállítanák és a sebet hirtelen bekötöznék,
3125 6 | bekötözték és a vérzést elállították volna az arra hivatottak,
3126 10| szarvascsordát riasztott fel, mely elálló szarvaival gallyat törve,
3127 4 | Pokolból a messiást.~Hogy elálmodoztak róla azokon a szép ambitusos
3128 8 | uram vacsora után csakhamar elálmosodott, mire leakasztotta a zsebében
3129 14| egyedül, át ne mehessek, ha te elalszol, titokban odakötötted a
3130 8 | kell és nem piszkálni, hogy elaludjék, ha egyszerû kakasberzenkedés,
3131 3 | gyanút, nem hagyva azt soha elaludni; ha egy kis hamuréteg ülepedett
3132 14| ingecskéd gombjához s mikor elaludtál, eloldoztam a spárgát és
3133 2 | anya (ha csakugyan õ az), elárulja magát s nem adja oda könnyen.
3134 11| De hiszen akkor mindent elárulna.~Csak egy percig hallgatott,
3135 8 | kissé zavaros, hisztériát eláruló, de okos szeme, mely csontos
3136 14| mérlegre vetni a kettõt. Elárulok önnek valamit - suttogta
3137 12| kihallgatta a terveket, elárulta az alispánnak, s ez még
3138 11| miközben hátrapillantott elárvult szekerére, látta, hogy Rozália
3139 6 | fölújíttassék, mielõtt végképp elavulna, másrészt incselkedett velem
3140 5 | ellátva, az égõ kanóc már elavult, a puskaport a kovának az
3141 6 | Nustkorbot becsületesen eláztatni.~- Ami a Gosznovitzer szenátor
3142 11| balzsamcsöppjei, melyekbõl bevett, ha elbágyadt, vagy valamije fájt.~E pillanatban
3143 14| kedveset, valami eredetit, ami elbájolta a közönséget, s amirõl sokat
3144 13| dölyfös nemesség fitymáló elbánását.~Kripélyi uram, aki már
3145 6 | arra, hogy akivel akar, elbánjon, ha még olyan hatalmas lenne
3146 9 | alapgondolatát abból a híres elbeszélésbõl merítette (akkor közkézen
3147 3 | Eddig tartott a Verona elbeszélése, láthatólag megkönnyebbedett,
3148 12| korcsmájára gondolt. A Klebe elbeszéléseibõl tudta, hogy valami Kárász
3149 12| ismeretséget köt vele, s elbeszélgetnek a görgõiekrõl. Régen nem
3150 12| lõcsei ember, akik szívesen elbeszélgettek vele itt messze idegenben,
3151 8 | Különben eljön délután, elbeszéli, amit tud, személyesen.~-
3152 12| nevezetesebb eseményeit is elbeszélték. Bibók ilyenkor velök töltötte
3153 5 | látszik, komoly ábrázattal elbeszélve s még csodálatosabb színben
3154 11| legyen, vérpiros ajkait elbiggyesztette.) Haragszom, szenátor úr.
3155 14| véteknek tartottak egy leányt elbolondítani.~Elhatározta ugyan, hogy
3156 11| fel haragjában (az arcát elborító pirosság elnyelte a szeplõit),
3157 8 | közlékeny maradt s este jóízûen elborozgatott Grodkovszkyval, kit ott
3158 14| Hogyan? - szólt Fabricius elboruló homlokkal. - Kegyelmed nem
3159 15| a lánykájától hagyjátok elbúcsúzni, és még azt se tettétek
3160 2 | szuszogással aludt a bölcsõjében s elbúcsúzván testvérétõl és sógornéjától,
3161 11| búvócskát játszanánk. Én elbúvok, maga pedig keres.~- Hát
3162 14| meséltem neked, s te is mindent elcsacsogtál nekem. Aztán, hallgasd csak,
3163 9 | börtönöknél, s bíró uram elcsapatás és megcsapatás terhe alatt
3164 12| lepecsételte, hozzátartozóit elcsapta, köztük Bibókot is, kinek
3165 6 | No, mi az?« és legott elcsendesedett. Úgy uralkodott itt ez aggastyán,
3166 6 | hangzott az ajtó elõtt. Bezzeg elcsendesült a karzat is, a légy zirrenését
3167 8 | mert azt mondják, hamar elcsenevészedik a virág, ha penészes karóhoz
3168 2 | felesége utáni bánatán, az elcserélési fantazmagóriát szintén háttérbe
3169 5 | koronájával?~Görgey hirtelen elcserélte puskáját a Kovácséval, mely
3170 3 | hogy tud valamit, de amit elcsevegett, az mind olyan közönséges
3171 7 | kapzsi üzérek aztán csakugyan elcsinálják, a maguk módja szerint -
3172 12| urat mindjárt melegiben elcsípheti. Itt is kõpad állt, a polgárok
3173 12| Hazamehetek? - motyogta elcsodálkozva.~- Hát mi egyebet gondol
3174 10| visszatolta a vaskockát és elcsoszogott.~- Ki volt ez? - kérdezte
3175 12| Ebben benne volt bámulata, elcsüggedése és hátrálása.)~- Valami
3176 12| követhetett el - jegyzé meg elcsukló hangon, mintha a torkát
3177 6 | egy laneust jelölve meg elcsurgott vérébõl piros szegéllyel.~-
3178 15| el is sápadt, és valahogy elcsúszott a nyelve.~- Ugyan, mama…~
3179 12| sorsa. Egy darabig még ott éldegélt »A holdra ugató kutyá«-nál,
3180 8 | lelke e levelek tartalmában éldelegne, mire lassankint elborult
3181 2 | kiereszteni zsákmányát, õ csak eldicsekedni jött vele Rozáliának, merõ
3182 7 | Omár vagy Haszán, épp amint eldicsekszik az agancsok megkerítésével.
3183 11| gyengülõ szeme elõtt, s eldönthetlenné vált, hogy mi abból az aranyos
3184 3 | bizonyíték támad, mely egyszerre eldönti, hogy Rozália halt meg,
3185 10| kampec.~Görgey most már majd eldõlt a nevetéstõl s csupa elõrelátásból
3186 13| tehetne magában, gondosan eldugdostak elõle. Mert bizony maga
3187 9 | nem is engedem az úrhoz elébb, míg meg nem mutatják, mi
3188 14| valami jámbor, úgynevezett »elefánt«, aki ott lóg, mint fölösleges
3189 6 | tanulta a bajvívást; biztosan, elegánsan fogta fel a vágásokat, ellenben
3190 13| Az egész város forrt az elégedetlenségtõl. Paszkvilluszokat ragasztottak
3191 6 | szent lévén a béke - mondá elégedetten az öregúr, egyet szippantva
3192 8 | arcának minden vonaláról elégedettség sugárzott ki, nagy szakálla
3193 14| táplálkozott a másik. Fabricius se elégedhetett meg sokáig a »lopott« mélabús
3194 3 | mutatkozott a csípõs idõhöz elegendõnek.~Az alispán tehát lejött
3195 2 | másikra.~Görgey Pált ki nem elégítette ez az együgyû beszélgetés,
3196 8 | viszont a kapzsiságukat elégíti ki. Ilyenben szokott a városok
3197 5 | a telhetetlen ember nem elégszik meg valamely egyes részével
3198 15| jobban nõtt a gyûlölet és az elégtétel pokoli szomja, minél közelebb
3199 6 | serkentésre mindaddig, míg elégtételét meg nem kapja, hajlóbbak
3200 12| akkor én kezeskedem fényes elégtételrõl a megtörtént sérelemért.~
3201 4 | nõttön-nõtt az országban az elégületlenség, és nõtt Rákóczi Ferenc
3202 7 | kemény határozatai általános elégületlenséget szültek. Klöster Matild
3203 5 | legszentebb anyát is.~Csak az eleinket nézzük. Eleinte a púpokat
3204 7 | volt az, hogy a mi magyar eleinknek olyan hatóságaik voltak (
3205 13| ilyen se történt a világ eleje óta közönséges kocsissal.~
3206 11| rézöntõ azzal nem veszi elejét az összetûzésnek, hogy a »
3207 8 | s íme, az élelempusztító élelemnövesztõ lesz bizonyos okos és körültekintõ
3208 8 | a baromfinak, s íme, az élelempusztító élelemnövesztõ lesz bizonyos
3209 8 | szétosztattak a községbe, csupán az élelmet adta az uraság, délben és
3210 8 | hogy sok ebben a mesei elem. Inkább az ügy velején forgatta
3211 13| ellen.)~Tényleg, bizonyos elemek elkezdték piszkálni Görgeyt
3212 9 | hogyha a pestisnek elfogy az elemózsiája ott helyben, hát õ maga
3213 12| anyja.~Késõbb azonban egyre élénkebb hírek kezdtek szivárogni
3214 8 | hadnagyoknak. Mindez nagyban élénkítette a görgõi életet, mert a
3215 14| nem avatkoztak, legfeljebb élénkítették a forgalmat, és jó kovász
3216 8 | szobát s szemeiben némi élénkség gyúl ki. Az új irányból
3217 2 | izgalma, a politikai élet élénksége, de azért a lelki egyensúlya
3218 10| titok - mondá az alispán élénkülõ érdeklõdéssel -, s amíg
3219 11| barna létemre valóságosan elenyészem a ruháimban, mint a légy
3220 14| mint elõbb a gitárt, legott elereszté az asztalkát, amit kifelé
3221 6 | megszeppent s mint ahogy a kutya elereszti a csontot, ha a szájkosarat
3222 6 | melyet a kutya már-már elért.~- Hát azután? - szólt közbe
3223 12| kincsesbányához jutott. A város kertje elérte aranykorát. Estefelé itt
3224 6 | tétetik.~Ezzel csakugyan elértek némi csöndet, de még jobban
3225 4 | haragosan, de csakhogy az elérzékenyülését palástolja a haraggal -,
3226 10| férhet hozzá? - kérdé Görgey elérzékenyülve.~- Csak talán nem a tekintetes…~-
3227 6 | segédek kiválasztották az élesebbeket.~- Most már mindenekelõtt
3228 11| csingi, hangzott egyre élesebben, világosabban, a domb túlsó
3229 14| ezek mindent fölettek eleségben, amit a katonaság meghagyott.
3230 14| megtaláltuk az éléskamrában. Egy eleséges zsákon ült és sírt, sírt
3231 12| sokkal okosabb az effajta eleséget egy indifferens jó kulcsos
3232 2 | köszörûkõ a kuruc udvarokon, élesítve a rozsdás fringiákat…~Görgey
3233 14| átvonult valamit megnézni az éléskamrába vagy a pincébe s ilyenkor
3234 14| mégis csak megtaláltuk az éléskamrában. Egy eleséges zsákon ült
3235 9 | megzavarta volna, ellenkezõleg, élessé tette elméjét, elemében
3236 4 | lelkében dagadozó vágy adott élességet, azzal a szemmel, mely tudja,
3237 8 | nemesek közül többen láthatták elestét, ott küzdött mellette a
3238 4 | öröm volt azokban! Budavár elestével letört a félhold ereje.
3239 12| Kikirikí! - kiáltá egy élestorkú kakas a baromfiudvar felõl.~
3240 13| maradáshoz fogyatékos kedvét élesztgesse, emberszívekbõl[21] fõzött
3241 9 | Úgy jársz, mint a rák az élesztővel - förmedt rá haragosan. -
3242 12| politikai anyagot, hogy életadó puncsot kavarjanak belõle
3243 8 | megmentve egy öreg ember életalkonyának nyugalmát s megkímélve egy
3244 11| aki a mai nappal belép az életbe. A szabadkai korcsmához
3245 4 | lakik benne, ha mindjárt életébe kerülne is.~Erre azonban
3246 3 | becsületes, nyílt emberek életében, amit a hû cselédnek takargatni
3247 11| és meg ne moccanj, ha az életed kedves - rivallt rá az egyik
3248 9 | szereti Rozáliát, hogy az életéhez sem ragaszkodik jobban.
3249 9 | Nyolc medvét lõttem már életemben és tizenhárom vadkant, de
3250 8 | kicsit.~- Azt gondolod, az életemre törnek? - kérdé csendesen.~-
3251 15| becsülné többre tudvágyát életénél?), mégis leugrott s szaporán
3252 3 | úr kedélyesen megölelte életepárját, még fel is emelte egy kicsit
3253 8 | emberre van szükségem.) Életerõs ember még?~- Valóságos vasgyúró.
3254 13| József nagy mester, olyan élethûen teremtette oda a Kramler
3255 11| összekülönbözés, már maguk az életkorok is kizárják a lovagias mérkõzés
3256 7 | lapos mellük volt).~Ilyen életmód mellett a könnyûvérû nemzeti
3257 7 | hogy a falusi nemesség életmódjának utánzása megölné városaikat,
3258 2 | ezzel meg van mentve az életnek, a közügynek, a hazának,
3259 3 | harmadik tehén?~- Hát az életpár. Nekem esett az éjjel éles
3260 12| hentes meghízik, erõs és életpiros lesz, amelyekben babrál,
3261 8 | tegnap is tele volt az én életpoharam keserûséggel, elhiheti a
3262 8 | végét, Bibók Zsigmond pedig életre-halálra ropta a Vállayék özvegy
3263 9 | poros megyei úton, egy-egy életrevalóbb ács előintett egyet-egyet
3264 11| õrködik a közlekedési vállalat életrevalósága fölött s meghatározza, hány
3265 8 | szerint, kit választana élettársul, ha például a törvény megengedné?
3266 14| mondván, hogy a virág csak élettelen holmi, holott egy szenátor
3267 7 | rabokat. Lajstromot csinál élettörténetükrõl, kikérdezi magánviszonyaikat,
3268 3 | hagyták el a kamrát s egész életükben úgy fognak rá emlékezni,
3269 8 | bizony nem volt itt olyan életunt ember.~- Nincs, nincs, egyetlen
3270 8 | keresték, hanem azoknak az életviszonyaiban, akik az igazságért hozzájuk
3271 1 | birtokkal nagy nexushoz. Az elevenebb vérű nagy uraknak, az olyan
3272 12| sem vették hogy a sípszóra elevenedni kezdett a környék. Lovak
3273 9 | kegyelmed, mert ha olyan elevenek volnának is, mint egy halcsík,
3274 13| magát az alispánra, hogy õt elevenen elfogja, dulakodás közben
3275 8 | melyek egy téli táborozáskor elfagyván, azóta rettentõ módon viszkettek),
3276 9 | vagyok én vasból, én is elfáradtam, mondhatom, derekasan meggyomroztál,
3277 14| viharban való barangolásban elfáradva, vagy talán az anyai csók
3278 6 | vért, ugyanakkor egy rég elfeledett szász privilégium villant
3279 3 | sikoltott fel az asszony.~- Elfeledkeztem róla - vallotta be bûnbánó
3280 14| hogy a dalocska szövegét elfeledte. A leányok nevetgéltek,
3281 11| hírét se hallom. Hiszen ha elfelejteném, de érzem, hogy ez se lehet.
3282 6 | Ha mármost az érdem miatt elfelejtjük a hibát s a hiba miatt nem
3283 14| Majd odanézek. Csak ne elfelejtsem. Bejegyzek üzleti diariumba.~
3284 6 | legyenek, hanem hogy sok ember elférjen és szaporodjék benne, aki
3285 5 | darabban közösnek és szépen elférnek egymás mellett. Az emberek
3286 14| most már a szenátor feje is elfért a vánkoson. Lehajtotta a
3287 11| magyaroké és lutheránusoké. Elflangéroztok ördögbe, pokolba, ahova
3288 8 | föltette a kérdést:~- Akik elfogadják, emeljék fel a kezeiket!~
3289 8 | van! Helyes! Ez az igaz. Elfogadjuk!~Luzsénszky föltette a kérdést:~-
3290 8 | el, s ha nemes atyámfiai elfogadnák, isten engem úgy segéljen,
3291 12| de pénzt attól se való elfogadni, mert a háborúviseléstõl
3292 6 | jutott a szõlõhöz. Hát én ezt elfogadom. Jól van, legyen úgy, legyek
3293 6 | pihenik örök álmukat.~- Elfogadtatik.~- A katedrale falába illesztendõ
3294 13| nem azért ment oda, hogy elfogassa magát? Mindössze a beavatottak,
3295 12| csapat élén testvérbátyja elfogatására küldte õt ki.~- No, és miért
3296 3 | elrendeltem a molnárlegény elfogatását. Alávaló dolog volt tõlem,
3297 13| meghánytorgatván, találjuk, hogy az elfogatást õkegyelme jobbinkább testvéri
3298 9 | valahol s akkor egyszerűen elfogják a bátyámat és visszahozzák,
3299 8 | mégis, mert nemzeti szokás, elfoglalom a helyet, melyet nem érdemeim
3300 8 | oligarcha Görgeyek. Egy-két elfoglalt zászló se hiányzott. Az
3301 9 | zúgolódtak. Nustkorb uram elfoglalta a bírói széket s minthogy
3302 3 | is. Reggelre azonban nagy elfoglaltságra kelt az alispán, már ott
3303 5 | felállítási taktikájával voltak elfoglalva, a váratlan zsákmány egyszerre
3304 8 | famíliák«. A többiek is elfoglalván helyeiket a padokon, Görgey
3305 8 | a mérges burgerek legott elfognák, elpáholnák a szegény embert,
3306 6 | segéljen, magam ülnék lóra s elfognám otthon, Görgõn, vason hoznám
3307 12| jelentették Görgeynek, hogy az elfogott Bibók alázatosan esedezik,
3308 11| juhász. Hol eleresztette, hol elfogta a táncosnéját, már ha lehetett,
3309 14| tekintetét rám emelte, s látszott elfogulatlanságán, büszke nyugodtságán, hogy
3310 14| Zavartan beszélt Fabriciussal, elfogult, félénk lett, különösen
3311 9 | vármegye, hogyha a pestisnek elfogy az elemózsiája ott helyben,
3312 12| az nekik. A tábortüzeknél elfogyasztott birkatokányok, a kombinációk,
3313 11| leszállók csak nem akarnak elfogyni, s hogy még egy pótkocsiról
3314 12| oda lett, a legvégén pedig elfogyott az a vatta is a fülébõl,
3315 8 | voltak, nagy kár, hogy immár elfogytak. Volt ezek közt egy jó vitéz
3316 3 | honnan kerekedett, mintsem elfojtani. Hiszen tudnivaló, hogy
3317 8 | beszédében élet lüktetett s elfojtott szenvedélyek mámora.~Görgey
3318 12| Nustkorb a lélegzetét is elfojtotta.~Mikor azonban a tölgyfához
3319 9 | nézõk még a lélegzetüket is elfojtották. Marjákné, aki kiszaladt
3320 6 | könnyelmûségbõl hagyják a vérét elfolyni, hogy egy életet, mely nem
3321 6 | tanácstagok, a gyöngébb idegzetûek elfordították fejüket. A széláram, melyet
3322 12| parancsol, amitõl a lélek elfordul. Hát én arra határoztam
3323 10| tõlem a mamámat.~Görgey elfordult, érezte, hogy a szeme megnedvesedik.
3324 6 | szerezzenek s isten képétõl elfordulva, üres, léha cifraságok után
3325 15| Ugyanakkor egy hálahimnusz elfújásába fogott ott künn a Stadtpfeifer.~
3326 3 | elsápad, nem mer átesni rajta… elfutni szeretne innen. Jaj, mi
3327 10| anyóka, aki nagyon mélyen elgondolkozik.~- Talán azért, szívecském,
3328 7 | homlokát, ötölt-hatolt s azután elgondolkozván egy darabig, a következõket
3329 14| ott voltam, és már itthon elgondoltam a tervet. Nem mentem üres
3330 3 | került macskát, útközben elgondolva, hogy mire való az ilyen
3331 8 | szokott a városok haragja elgõzölögni. Hanem az a határozat, hogy
3332 14| a nap leesik az égről s elgurul egy pocsolyába, kevésbé
3333 8 | amelyekben mind a két család elgyengült. Ám ez csak két család volt!
3334 5 | élõlénynek, a folytonos munka elgyöngíti, és mégse megy a fejünkbe,
3335 8 | pocsolyává változtatta. Vojkáné elhadarta útközben a részleteket s
3336 14| más okból, isten tudja, elhagy-e akkor engem?~Rozália gondolkozott
3337 12| bandukolt végig a sétány elhagyatottabb helyein, ahol kevesen jártak.
3338 12| idegen látta a veszedelmet, elhagyította köpenyegét. A hold most
3339 3 | sikoltott, a bátyika pedig elhagyítván a villát, rohant ki, ahogy
3340 10| ember elalszik s a lélek elhagyja az otthonát, vagy visszatér
3341 4 | elég volt, hogy a hívei elhagyják a kuruc-királyt. Az ócska
3342 3 | haderõnek bejönni, lassanként elhagyogatták Thökölyt a hívei. Az erdélyi
3343 12| és szabadon beszélhetünk.~Elhagyták a kertet és a barázdán a
3344 10| asszonynak nincs lelke õnáluk.~Elhagyván a házat, jó síntelt ösvényen
3345 11| És ha megtalálom?~Rozália elhajlítá fejét féloldalt, mintha
3346 6 | mintha egy legyet akarna elhajtani.~- A megboldogult bíró férfi
3347 10| rögtön befogatott hát és elhajtatott Görgey udvarlására, kit
3348 15| ha találkoztak, vagy ha elhajtattak az úton egymás mellett!
3349 6 | volt, aki akár Krakkóig elhajtott volna egy kecskét egy petákért. -
3350 11| vannak vágva. A lovakat elhajtották. (Nyugtalanul tekintett
3351 12| amint a másik garádics elõtt elhaladtak, Bibók valami különös tárgyat
3352 4 | többé maradása. Száz és száz elhalaszthatlan dolga támadt otthon. (Ejnye,
3353 9 | i. ebben a furcsa, hogy elhallgatja, hol voltak. A másik különösség
3354 14| hajából esett ki a lépcsõknél.~Elhallgattak. Az öregasszony sóhajtott
3355 6 | az ablakot, mikor a hajdú elhallgatva, egy utcával odébb ment
3356 11| gyulladásban, mint finoman mondá, elhallgatván a boldogult elõd iránti
3357 1 | szemeit, miután gyenge, elhaló hangon magához kérte újszülött
3358 9 | úr is? - hebegte Görgey elhalványodva.~- Mind a ketten, azóta
3359 3 | efféle kínos ügyet nem szabad elhamarkodással elrontani, különben is az
3360 11| se érezve, hogy szelesen elhamarkodta véleményét, annyira felülkerekedett
3361 12| szeladon is, tévedtünk az elhangzó lépésekben. Látszik az árnyéka,
3362 11| juttatni a rézöntõnek az elhanyagolt komornát; dicséretére legyen
3363 2 | fanyar, a külseje teljesen elhanyagolva, szakálla kuszált, haja
3364 11| szétvagdosták a lurkók és elhányták az erdõben. Igenis szoktam
3365 9 | beiktattatott az ily furfangosan elharácsolt Görgey-birtokba, amit nagy
3366 7 | klasszifikálás lett az ott is elharapózó rangkórságnak a szülõje.
3367 10| s melyet szintén…~Kezeit elhárítólag emelte fel Quendel, s még
3368 14| fesztelenül (hogy minden gyanút elhárítson magától), s Fabricius ilyenkor
3369 5 | zúzmarát hullató fák gallyait elhárítva ment nagy izgatottságban
3370 8 | tetszett neki az asszony elhatározása, nem bírta eltitkolni meglepetését.~-
3371 15| vonta össze szemöldjeit.~- Elhatározott dolog - mondá kurtán, ellentmondást
3372 8 | ahhoz a lépéshez, melyre elhatároztam magamat. Ha Lõcse városa
3373 2 | eleve gondoskodjék a család elhelyezésérõl valamely megerõsített városba,
3374 13| kritikus időben az egész okos elhelyezkedést. Olyan jelentékeny vagyont
3375 15| kastély egyik pincebörtönében elhelyezni, azóta kiütött a két asszony
3376 4 | parancs, s amint hazaértek és elhelyezte vendégeit a kastély egyik
3377 13| mindenféleképpen próbál elhempergetni.~Szóval így folyt le a vendéglõi
3378 12| csak a lumpnak van, aki elherdálja, amit a föld ad neki, ahelyett,
3379 8 | az én jó kedvem, mint az elhessegetett madár, mihelyt megtudtam
3380 8 | ellenben Bibók Vince nem élhet Bibók Zsigmondné nélkül
3381 8 | Hiszen az igaz, szeretem, nem élhetek nélküle, de…~- De nem adok
3382 15| nincs kedvem, mikor úgy élhetnék, mint a hal a vízben - és
3383 8 | Mert így egy percig se élhetünk egy fedél alatt - folytatá
3384 9 | mindenki, de nem is tartozik elhinni mindenki - kiáltott fel
3385 6 | õ kezdte, de ez lehetett elhirtelenkedés, ügyetlenség is, talán a
3386 8 | szolgálatában, megengedem, elhirtelenkedve cselekszik, de miérettünk
3387 10| tudom. Talán anélkül is elhiszi a basa, ha beviszem az írást
3388 15| de ha a kisnemességgel elhitetik, az is elég. A látszat a
3389 12| kezeit megelégedetten.~(Elhitette magával, hogy most újból
3390 3 | Alávaló dolog volt tõlem, hogy elhittem. Üssön pofon érte most,
3391 8 | asszony.~- Tudok én. Tessék elhívatni a Bibókokat és kimondani
3392 1 | ezidőszerint a Csákyak, akik elhomályosították őket s egyre lejjebb-lejjebb
3393 8 | ennek a kis semmiségnek az elhozatala - próbálta a társalgást
3394 9 | még egy egeret is nehéz elhozni - ha csak nem macska az
3395 9 | mindenáron élve kell őt elhoznom, ez már szövevényes mesterség.
3396 12| becsületesen megfizetik.~- Elhozta az írást?~- Itt van. (A
3397 11| gyerekért a betegágyas szobába s elhozván azt a pólyáiban, széles
3398 5 | amit az állatok és növények elhullatnak, az az õ kosztja, amit viszont
3399 15| szerint más terembe, hogy az elhurcolási jelenet érzékeny részeitõl
3400 1 | sem, míg én odaleszek és eligazítom a dolgot. Te csak eredj
3401 2 | Úgy is lett, levél útján eligazított a húgával mindent, és a
3402 6 | piacon.~Ezzel mindeneket eligazítván, nyugodt lélekkel leballagott
3403 11| se szóltak ellene, hanem eligazodtak valahogy; a kis szekeret
3404 11| húzódott, errõl meggyõzõdni elindítá lassan a kezét a sötétben
3405 11| tegnap az úton a jablonkai elindulásnál.~Megsemmisülve esett össze
3406 15| Reggeli alatt maga sürgette az elindulást:~- Siessetek csak, siessetek!~-
3407 11| lehetett szedni, hogy végre elindulhattak, már éppen pirkadni kezdett
3408 10| a paradicsomba se szeret elindulni.~
3409 11| az elsõ mosolya, amióta elindultak.) - Adja csak ide, elsütöm
3410 7 | gót betûkben a nevüket: »Elisabeth Zabler«, vagy: »Katherina
3411 11| összehozni.~Klebe úr odaadó elismeréssel ingatta a fejét: »Micsoda
3412 9 | kedvét lelte benne s igen elismerõleg nyilatkozott a kiképzésrõl,
3413 14| Hogyhogy?~- Kifogásolom és elítélem az egészet, s hibáztatom
3414 4 | vagy ha Grodkovszky szája eljár, megrémült és lelkében összetört.
3415 12| csikorgatta, ha a palatinus eljárása jutott eszébe, különösen
3416 6 | sebesültnek sem lehetett volna eljárásom ellen kifogása.~- Azt tõle
3417 11| vállalat embertelenül akar eljárni segélyre szoruló utasokkal,
3418 11| kiugrott a szoba közepére s eljárta a podzabucskit, hogy Szvatopluk
3419 8 | görgõi életet, mert a vitézek eljártak esténkint a fonókba és szívesen
3420 15| szembeszállnak!~Erre megint éljeneztek a bivalyosok, aminthogy
3421 15| hiszik, hogy én fütyülök az éljenzõk ellen, és engem vernek meg.~
3422 8 | tudnának pihenni.~Lelkes éljenzúgás követte szavait. Éljen Draveczky!
3423 8 | tekintetes úr fejéért. Különben eljön délután, elbeszéli, amit
3424 5 | végén. Nem is mert odáig eljönni az ellenség. Nagy erõsség
3425 8 | különbözõ alagutakon át eljutni az épület középsõ részébe,
3426 13| valamelyikében.~- Hát én oda is eljutok - mondá s öklével nagyot
3427 8 | mesélik (bizony még Görgõre is eljutott a híre a kasznárhoz), hogy
3428 11| fel nekem ez a ti külföldi elkalandozástok, mintha valaki elõtt a saját
3429 8 | négynek kellene lenni, de elkallódtak. Darvasné vitt el egyet,
3430 7 | távozott; Klöster kisasszony elkápráztatva, még a lépcsõn is lekísérte
3431 11| merénylet ellen. Fabricius elkapta az egyik kezét s hirtelen
3432 2 | Mindent. Enélkül elveszett, elkárhozott, ezzel meg van mentve az
3433 8 | kellenék, no meg hadak.~Elkedvetlenedõ némaság állt be erre. A
3434 10| karika, kecsesen, negédesen, elkényeztetett gyerek módjára.~- Ej, apuci,
3435 6 | és Thököly Imre.~A báró elkényszeredetten mosolygott.~- Mondhatom,
3436 6 | dolog ez, mint gondolnók. Én elképzelni sem tudom, mit tehetnénk
3437 11| Semmi az. Majd mindjárt elkergetem.~Vékony nádpálcájával odabök,
3438 9 | allaht, sikerült már innen elkergetni, de a házait meghagyták -
3439 12| gyereket, akár az ingemet is elkérhette volna. Azért hát foglalja
3440 14| Quendel úr megjelenik s elkéri növendékét fontos ügyben.
3441 8 | Vojkáné valami rostát jött elkérni kölcsön, holnapra, Marjákné
3442 2 | beszéddel szórakoztatván õt, elkerülésével minden olyan vonatkozásnak,
3443 2 | megegyeztek ebben, s a csecsemõ elkerült a toporci kastélyba.~Még
3444 13| hogy használt, mert az elkeseredett úr nyilván azért is szánta
3445 6 | lévén ezúttal csupán a város elkeseredve. Legokosabb pedig azért
3446 15| mindenféle félreértések és elkésések származnak, ami háborús
3447 9 | fel fogja perzseltetni, ha elkésve kapja. Fürmender uram megnézte
3448 12| hasonló végzet.~Az elõre elkészített apró szalmacsóvákba dugott
3449 8 | míg a diákok még egyszer elkészítik az írást, melyben az asszonyról
3450 10| Anatoliába, hallok, hogy elkészül, poggyászt már csomagolnak
3451 9 | becsípjenek, mikor aztán jól elkészültek, bement titkon a kocsiszínbe,
3452 14| fölhajtott szoknyákkal és elkezdenek mosni - ugyanis a mosásból
3453 1 | hálószobájának az ablakainál és elkezdi vígan játszani a mélabús
3454 11| elállt a szívem verése is és elkezdtem futni, a mackó mindenütt
3455 3 | egymásra.~- Jó, de én mégis elkísérem, legalább nem unja magát
3456 9 | két hivatalbeli perszóna elkísérné a tekintetes urat Varga
3457 9 | ügyeltek is, letépvén s elkobozván a vásárra érkező parasztasszonyok
3458 14| sajnálkozását jelentse ki a bokréta elkobzása miatt, Görgey pedig vonja
3459 11| ostorral és a kis szekér elkocogott a kígyózó úton.~A Molitorisz
3460 3 | estefelé, mikor az alispán úr elkocsizott Görgõre, hívatta a súlyosan
3461 2 | kellene. Ez a kis lélek elköltözött az anyjához, de a Pál lelke,
3462 6 | csomagolni, kedves Konrád, hogy elköltözzünk valamerre, de hova?~- Menjünk
3463 6 | nevetgérezni? Aki valamely kihágást elkövet, két napra áristomba tétetik.~
3464 9 | ki mindenféle nagy dolgok elkövetésével hencegett, most végre, mikor
3465 14| kénytelen vagyok magam ellen elkövetni egy merényletet. Kijelentem
3466 8 | elõttünk járt, mikor ezt elkövette, azt kívánja, hogy mi ne
3467 15| most már világos.~Gyuri elkomolyodott.~- De most már én nem értem -
3468 12| Görgey Pálnak.~Bibók elkomorodott, valami lelkiismeretfurdalásfélét
3469 8 | gyászköntösökben.~- Majd elkopik az a fekete ruha - vélte
3470 14| öregasszonynak. No, most elkotródhatsz. Mit is kérdeztél, édes
3471 7 | a becses adatokat azután elküldi Sztambulba a közös irodának (
3472 14| alávetem magamat. Egy óra múlva elküldöm segédeimet.~Gyuri Grodkovszkyt
3473 3 | hallja.~- Az uram se?~- Õ se. Elküldtem a városba vagy öt helyre
3474 9 | az elsõ hírnél Rozáliát elküldtük az erdõmesternéhez, aki
3475 12| el innen, mert mindjárt ellágyul, ha még egy pillantást vet
3476 8 | felugráltak. Düh, ingerültség, ellágyulás, aggodalom, tûnõdés rajzolódott
3477 9 | A kemény embernek ez az ellágyulása mindössze egy percig tartott.
3478 6 | ezentúl jó barátok.~A hangja ellágyult, s dióbarna szemeibõl melegség
3479 4 | persze persze - szólt atyai ellágyultsággal. - Neked Gyurin jár az eszed.
3480 15| átjönni egy délután Görgőre és ellátni az utolsó szükségesekkel
3481 1 | feleségének, hogy e napokban ellátogat Görgõre, egy kis jó vacsorára,
3482 15| kivezette s ott tüzes bélyeggel ellátta. Szóval az élet különféle
3483 12| az épület balszögleténél. Ellebbent, szinte szétesett, mint
3484 9 | fekete gúnárt, aki aztán némi ellenállás után odakölcsönözte a leghosszabbik
3485 11| feszítette ki a karjait ellenembe.~- Hát megvallom.~- Ezt
3486 6 | mert elve volt mindent ellenezni, amit a lutheránusok akarnak,
3487 6 | szorítkozik, míg kitanulmányozza ellenfele szerinte újdonszerû vívásának
3488 14| segédek tehát átalakulván ellenfelekké, hamarosan eltávozának,
3489 6 | Átengedem a választást az ellenfelemnek.~Görgey könnyedén meghajtotta
3490 6 | vehemenciával rohant rá az ellenfelére, hogy kilépett. Ezzel vége
3491 6 | argumentumot segített kovácsolni az ellenfélnek a vérköpõs bíró gúnyos példájával.
3492 15| Quendel sokat segített ellenkezésével. Véges-végig jelen volt
3493 6 | megszaporíták lépteiket, akik ellenkezõ irányba mentek, visszafordultak
3494 14| levegõ, és aki ennek az ellenkezõjét meri állítani, annak énvelem
3495 12| pesztonka, nem szabályos arc, ellenkezőleg, csupa formátlanság, de
3496 8 | az elnöki székbe. (Zajos ellenmondások.) Nem tudom, mi lesz a mai
3497 8 | eseményeket s mit lehetne ellenök tenni. Nem lehetetlen, hogy
3498 11| volt ismerõje, Klebe úr, az ellenõr, a Molitoriszék egyik tótumfakja,
3499 12| az utasai vagy a kocsisa, ellenõre (félévenként maga Klebe
3500 4 | legszerencsétlenebbnek, egyedüli támasza az ellensége volt. (Ilyen is csak mivelünk
3501 11| öreg úr -, ha már elõbb ellenségeddé tetted! Ha megsegít, se
3502 13| vagy. Béküljön meg az ellenségeivel vagy hagyja el a barátait
3503 14| szét, mintha láthatatlan ellenségekkel volna tele az egész szoba,
3504 6 | bõrt készítõ tímárlegények ellenségeskedésben élvén a rézmûves- és bádogoslegényekkel,
3505 6 | lelõjük, ezzel csak egy ellenségeskedést nyitunk meg a város és a
3506 12| íme, megsemmisíté ádáz ellenségünket.~Az öregúr felelni akart
3507 12| megszaporodának az ivási lankadtságot ellensúlyozó felköszöntések és szertartások:
3508 4 | valamely testvéri tettel ellensúlyozza. (Hiszen olyan jó volt belülrõl,
3509 8 | Quendel azonban már régen ellenszenves volt a megyében, vagyonának
3510 12| fekete ruhájára, mellyel nagy ellentétben állt a Bibók piszkos, zsírpecsétes
3511 6 | kimart képe volt, melyek nagy ellentétet képeztek itthoni társaik
3512 3 | ezer keringõ s egymásnak ellentmondó tábori hírekbõl, melyik
3513 11| készül odafönn.~- Minden ellenünk esküdött - morogta Quendel -,
3514 2 | Görgey Pál homlokán minden ellenvetésre több-több ránc gyûlt.~-
3515 6 | vágott közbe az örök ellenzéki Brüneck Máté. - Mondja meg
3516 8 | megtört a szepesi nemesség ellenzésén, beállított nyihóc szekerén,
3517 7 | a megyénél azonban heves ellenzésre talált, úgy, hogy aligha
3518 7 | szemükben. De akármiért ellenzik, csak köszönettel tartoznak
3519 3 | slingelt kendõt húzott az ellenzõjébe és diktum-faktum, megkérte
|