1622-amily | amino-baran | barat-betuv | betuz-bukka | bukot-csoma | csomo-egyek | egyen-ellen | ellep-encse | eneke-ezekr | ezerj-felte | felto-fokig | fokka-gondo | gondu-halos | halot-hi-hi | hiany-igyek | igyen-jelen | jeles-kecsk | kedel-kiala | kiall-kiszi | kiszo-kozsz | kozug-lapok | lapon-lepje | lepke-malom | malte-megit | megiz-megye | megza-mozog | mozsa-nyava | nyegl-ossze | osszh-paras | paraz-presz | prete-rezze | riada-sopor | soren-szekb | szeke-szokn | szoko-tarta | tarth-tobbi | tobbo-utemr | utere-varga | varha-visel | vissz-zuzva
Fejezet
15599 6 | tanács határozatait. Nagy riadalommal fogadták a villikust, aki
15600 15| csaklizta?), a Jekelfalussy riadós paripái, meg a többi és
15601 8 | halálos csendben ijedten riadozott fel.~
15602 10| kocsizörgés szomjas szarvascsordát riasztott fel, mely elálló szarvaival
15603 12| tányércsörömpölés, duhaj énekszó riasztotta fel terveinek szövögetésébõl.
15604 15| Ferenc seregélyszínû kancája, Ribarszky Jakabénak pedig a járása
15605 9 | tébolyodott nyargalt föl s alá a ribiszke- és piszkebokrokkal szegélyzett
15606 10| és az örömbõl semmi, de a ridegségbõl sem. Rozáli kezet csókolt,
15607 11| zavarta meg az erdõt, még a rigó sem hagyta abba a füttyét.~
15608 10| áthasította a fákat és falakat, a rigófüttybõl, a bika bõgésébõl és a kígyó
15609 11| semmi nesz.~- Az én Zsofkám rikácsoló hangja kellene ide - mondá
15610 10| Rögtön élt a jussal s vidáman rikkantva ütött a Görgey vállára:~-
15611 11| Csak tessék, tessék - rikoltotta jó hangulatban -, éppen
15612 5 | káposzta olyan nagyra nõ a Rima partján, mint egy rocska.
15613 9 | Klenóc felõl sietõ szöszke Rima-folyóhoz lapulva, a foszlós kenyerérõl
15614 9 | hozzá.~- Hol lakik?~- A Rima-soron.~- De nem szeretnék visszafordulni.
15615 10| gyalázatot túl nem éli és a Rimába veti magát, megesett rajta
15616 10| Perecz István szíve, s rimánkodásra fogta a bíró előtt, hogy
15617 10| mikor még a város aluszik, a rimaparti kertek egyikébe (a Dobos
15618 11| úr egypár óráig dangubált Rimaszombatban s azalatt összevásárolta
15619 9 | markán át Nagykároly stb.~Rimaszombatnak azonban nagyobb szerencséje
15620 9 | Istvánfalu lassan fejlõdött Rimaszombattá. Ahol egy vár volt (mint
15621 11| ruganyos alakjának kecses ringásával, a nyakába könnyedén vetett
15622 8 | kordován csizmái, és szinte ringatódzik hajlékony dereka a csípõin,
15623 10| magas szálához tapadt bogár ringatózik egykedvûen a maga lengõ
15624 9 | érint, ha selyempelenkában ringatták is. Azért arra kérem a tekintetes
15625 6 | vendéggel, a legelõkelõbb Ringburgerok se restelltek ma ott gubbaszkodni
15626 13| lúdhoz« címzett traktérba a Ringen, elkezdte pókszerû munkáját.
15627 12| mint a szarvas, hajlékony, ringó test, mint a gyíké, amellett
15628 10| beillesztve. Az ágy mellett bölcsõ ringott s abban egy csecsemõ aludt,
15629 6 | felkászmálódott urat.~- Rissdorfba megyek - szólt kedvetlenül -,
15630 6 | Egy beteges Csákyné lakott Rissdorfban, aki kommenciós doktort
15631 3 | az urától, késõbb aztán ritkábbak lettek a levelek, õ is ritkábban
15632 3 | ritkábbak lettek a levelek, õ is ritkábban sóhajtozott, megszokta az
15633 12| füstölgõ fedelekkel (kürtõk még ritkák abban az idõben), de ezek
15634 11| feléjük futott. Volt egy ritkasága, egyetlen kincse, egy körtenagyságú
15635 13| mert Ottlyk szenvedélyes ritkasággyûjtõ hírében állt, hanem mert
15636 8 | ha nem vihetek is valami ritkaságot, legalább a jó szándék nyújtsa
15637 15| volt. Csendes jámborság rítt le az arcáról: inkább lehetett
15638 4 | Rolly Sámuel uram hozta, rivalizálván Luzsénszky Péterrel. A Luzsénszky-vadászatokon
15639 5 | népnél, ami a kínainál a rizs. Ha bor nem termett, vagy
15640 11| hófehér fogazata volt, mint a rizskása), ujjait félívben rántotta
15641 5 | vidrasapkában és a morvaposztó rockban maga Kramler uram, a bíró,
15642 15| megsuhogtak a szenátori rockok, mert most egyszerre felálltak
15643 5 | a Rima partján, mint egy rocska. Azután Nyitra megyében
15644 12| olyan színû lesz, mint a rög, amelyen alszik, a levelibéka
15645 2 | magát a legerõsebb egy-egy rögeszmébe.~De kivel közölje gyanúját?
15646 15| sehol semmi, csak a csupasz rögök és az otthagyott rothadó
15647 11| aztán hogy határozták el a rögtöni keresztelõt, hogy küldött
15648 13| ablakai alatt, macskazenét rögtönözni. A csõcselék közt tekintélyes
15649 8 | kártya-asztalokat, padokat rögtönöztek helyükre. Csak a középsõ
15650 8 | meddig tartott volna a rögtönzött vásár ezer apró bohóságaival,
15651 11| visszaesett az ablaknál.~Nagy röhej támadt. A rézöntõlegény
15652 10| rezes, borostás arca is röhögésbe gömbölyödött.~- Hehehe,
15653 12| kovácsmûhelyekben, amin nagyokat röhögött az a bizonyos Sári János.
15654 14| kezeivel, mintha feléje röpködõ szúnyogokat kergetne el.~-
15655 6 | sok szerelmes szó és sóhaj röppent el azokon a padokon és a
15656 11| mint egyébként. Csak a röpülõ madárnak nincsen foglalatja -
15657 1 | csoszogó asszonyka volt) szinte röpült, hogy csak ropogtak, suhogtak
15658 8 | szólt a fejét lesütve, némi röstelkedéssel. - Ami van, istentõl van,
15659 11| rá Fabricius, egy csöpp röstelkedést se érezve, hogy szelesen
15660 15| találom - dohogta a jó úr röstelkezve -, no, végre megvan«.~-
15661 13| mehettek. Aztán a napok már rövidek ilyenkor, este pedig nem
15662 12| ember hosszút gondol és rövidet mond, vagy hosszút mond
15663 13| szemöldökkel kémlelte az utcát. Rövidlátó lévén, nem vette még észre
15664 6 | folytatá Gosznovitzer -, az idõ rövidsége és ezeknek az embereknek
15665 9 | esetleg születendõ Kelenczék rövidséget szenvedtek, ezzel az kipótoltatott
15666 10| bükktõl a másikig. Ez a rõfje. Az esthomályban lassan-lassan
15667 11| bukott, de bizony a tojás egy rõfnyire innen az ablaktól leesett,
15668 9 | feküdt. Az eseményeknek ez a rohama és elágazása nemhogy megzavarta
15669 7 | semmikor sem lehetett gyûjteni rohamosabban a rendes foglalkozási ágak
15670 14| éppen alkalmas volt, hogy rohamosan növessze Gyuri érzéseit.
15671 11| Egyszerre száz kérdéssel rohanják meg Rozálit, ki álmélkodva
15672 3 | tegnap.~- Ez az. Ez tudja. Rohanjon hozzá tüstént, kérdezze
15673 15| Aztán azt is látta, miképp rohannak hozzá bivalybõrös polgári
15674 12| Bibók -, én most például rohannék a lõcsei tanács segítségére,
15675 11| azok egymásra látszanak rohanni feldühödt üvöltéssel, összetülekednek,
15676 5 | nélkül a haldokló állathoz rohantak, élénk gesztusokkal és nagy
15677 3 | reszketve, mint a nyárfa, rohantam el az ispánékhoz, de olyan
15678 2 | hirtelen, mintegy ajtóstul rohanva be, lehetetlenné válik valamely
15679 8 | finom morva posztóból, egy rókamálos bekecset, meg egy vörös
15680 6 | dörmögte Bibera, levetvén rókaprémes csurapéját, mert már meleg
15681 6 | ült székében.~- Én értem a rókát - vágott közbe jelentõs
15682 6 | fölött panyókára vetett, rókával bélelt, szegszínû német
15683 14| gyönyörûség volt azt nézni. Máskor rokkák mellett ülve találja a belépõ
15684 11| meghajtotta magát, szertartásosan, rokokó módra, úgy, ahogy azt Katarina
15685 2 | hogy az alispán, mint jó rokon, eleve gondoskodjék a család
15686 15| látják odakünn a hívei, rokonai, barátjai és nem tehetnek
15687 6 | elõször járt Magyarországon, a rokonait látogatni s egy hetet töltött
15688 6 | meglehetõs fitymálva bánt polgári rokonaival.~A köd lassan oszlott. Fabricius
15689 2 | teketóriát csináltak belõle a rokonok s mivel hófúvásos téli idõ
15690 4 | voltak. Semsey elõkelõ bécsi rokonságának segítségével valahogy hozzáférkõzött
15691 12| járásnyira. S azonfelül rokonságban állt az összes magyar arisztokráciával.
15692 13| a polgárságnak, bizonyos rokonszenvek kezdtek kisarjadzani Görgey
15693 14| unokahúga iránt, a szép rokont látta benne és semmi mást.
15694 4 | Vagy két hétig lebzselt Rollyéknál, míg teljesen meg nem utálták.
15695 4 | Hernyókat szedegetek le róluk.~- Az is csak egy-két nap,
15696 8 | Mintha már nem lenne elég rom és elég pusztulás ebben
15697 11| mint õ szent fölsége a római császár, Leopoldus.~Wilnerné
15698 10| érdekelni kezdett ez a keleti romantika. Úgy tetszett neki, mintha
15699 12| tanács le is akarta már õket rombolni és nem is állna most már
15700 10| domine spectabilis, oly romlottak.~- Hogyan, a rossz üzletek?~-
15701 6 | sincsen kizárva a világ romlottságában, amelyet semmi fölszisszenés
15702 4 | tartja Bécset, amiben nem romolhat meg a must?~- Nono - felelte
15703 1 | ember volt, ez a haláleset roncsolta össze az idegeit. Azt mondják,
15704 11| kitört zivatar el szokta rongálni a hidakat s járhatatlanná
15705 8 | a kardot, hozzáfogott a rongyai lehámozásához, szélesen
15706 10| mint hogy hirtelen a tréfa rongyaiba öltöztette a sajnálatos
15707 15| kanócbélt pótló mindenféle rongyot, melyet ilyen célra sodornak
15708 7 | efféle; hogyha a királyok nem rontanák is népeiket rendjelekkel,
15709 4 | az öregek.)~Sajnos, sokat rontott ezeken az illúziókon herceg
15710 10| Ami azonban egy csöppet se rontotta a Quendel kedvét. A siker
15711 11| kiszaladt, mire molnárlegények rontottak be, felgyûrt öklökkel, arra
15712 10| türtõztette magát, hogy el ne rontsa a Zsuzsi asszony tréfáját.~-
15713 12| meg. Huh, minden csontom ropog. Bibók úr, legyen esze!
15714 12| ropogása a kavicsokon, de az a ropogás is muzsika volt.~Pedig dehogy
15715 12| csak vagy tizenöt pár topán ropogása a kavicsokon, de az a ropogás
15716 11| dördült nyugaton s nagy ropogással szaladt végig egy-két országot,
15717 14| Csak zúgjon a szél, csak ropogjon az ég; bár mindent összemorzsolna.~
15718 11| ott s egy kis friss füvet ropogtatnak nagy gondolkozva. No, adjon
15719 8 | Zsigmond pedig életre-halálra ropta a Vállayék özvegy menyecskéjével,
15720 9 | Ez annyit jelentett, sub rosa, hogy Nustkorb uramban nincs.)
15721 14| érzései kezdték gyömöszölni, roskadozott a lába, zúgott a feje. A
15722 3 | ereje elhagyta, egy székbe roskadt, csak éppen hogy még szavakba
15723 8 | elöl a fehérhajú Bibók, roskatag lábaival, melyek sötétszürke
15724 15| borulat vonult el.~Fabriciusné rosszallón harapdálta ajkait.~- Te
15725 1 | bolondos tükröket rakott a rosszaságai elé, hogy azok szinte csinosan
15726 14| ocsmány szerelmi kalandok rosszhírû színhelyén? Hát nem írhatta
15727 2 | látszott õt pletykázáson vagy rosszhiszemûségen érni. Az volt a módszere,
15728 8 | erõt felhasználni, még a rosszindulatú erõket is, olyan szükséges
15729 10| Talán reggel.~- Haj-haj, de rosszkor van ez, mikor zabocskát
15730 15| kis Fabricius!?« vagy ha rosszmájú ember volt, így: »Megbukott
15731 12| az, hogy kisült.~Ezentúl rosszra fordult Bibók sorsa. Egy
15732 12| hogy az hátratántorodék, rosszullét és szédület fogta el.~-
15733 8 | süllyedhet. Vojkáné valami rostát jött elkérni kölcsön, holnapra,
15734 14| Az ablakoknál a kosaras rostélyok alól itt-ott kibukkant egy-egy
15735 6 | irányítá. Baltazár páncélban, rostélyos sisakkal jelent meg a két
15736 12| borosedényekkel. A két szolgálóleány a rostélyosokat szolgálta fel, melyeknek
15737 1 | telt, az már csak ritka, rőt szálakból állott, homloka
15738 6 | mókusfark, nyúlt ki néhány rõt szõrszál.~- Immár két hullát
15739 15| csupasz rögök és az otthagyott rothadó mákszárak. Az erdõk nem
15740 8 | tart, ahonnan zenei ütemre rotyogó ételek illata párolog ki
15741 8 | ahol nem megy a méltóság rovására, csak te-nek szólította
15742 7 | elrendezve, minden beleillik a rovátkáiba. Sztambulból megérkeznek
15743 3 | azt állítanák, hogy a te Rozáliád halt meg? Hinnéd-e akkor
15744 3 | kellett volna éppen a te Rozáliádnak meghalni? Hiszen éppúgy
15745 10| asszony lopva közelgett Rozáliához s hirtelen befogta hátulról
15746 2 | pattant, hogy hátha az az õ Rozáliája voltaképpen az õ Borbálájuk
15747 14| abba meg nem hisz az én Rozáliám« - jegyzé meg az öreg Matild. »
15748 4 | tenni.~- Mit?~- Hát a mi kis Rozáliánkat. De majd beszélünk még errõl.~-
15749 2 | bizonyosságot szerezzen Rozáliára nézve.~Elhatározta, elviszi
15750 4 | beszélünk még errõl.~- A ti Rozáliátokat? - hebegte összeráncolódó
15751 11| bekukkantottak a belsõ szobákba, ahol Rozáliból divatos kisasszonyt faragnak,
15752 11| e szóra, a Fabriciusé és Rozálié is. Ott künn a csillagok
15753 11| ezentúl is együtt utazik Rozáliékkal.~Rozáli azonban már akkor
15754 2 | istenem, hogy a mi kis Rozálink már ott volna a mamájánál.
15755 11| fáradt még el? - kérdezé Rozálitól.~- Én még nem, csak a lábam
15756 14| Magának már ugye adtam, Rózika?« Mire mosolyogva felelte,
15757 14| után bomlik az. Tudakolom Rózikát, azt mondták, bent hímez
15758 12| van, hát akkor ennek nem a rozmaringlevél az oka, hanem a poloska,
15759 12| tanács, hogy csupa mentát, rozmaringot és mályvát termeszt, csupa
15760 2 | világból, te kis mihaszna rózsabimbó. Az én kezembe voltál a
15761 14| által egy hölgynek küldött rózsabokrétát, nem tudni, mi okból, a
15762 11| Oldja ki, kérem, valahogy.~A rózsagally azonban egyetlen kinyílt
15763 14| Rozálinak: »Hát sajnálta a rózsáját?« Mosolygott szegényke és
15764 11| azonban egyetlen kinyílt rózsájával annyira beleillett a homlok
15765 14| Kinek viszi ezeket a rózsákat, vitéz úr?~- Otrokócsy kisasszonynak.~-
15766 12| sebek, melyeket ütöttünk, rózsákká. Isten bölcsen rendelte,
15767 4 | katolikusok se feküdtek rózsákon, mert az elvett templomokat
15768 14| szemgolyójuk, úgy nézték azt a rózsámat. Mind kérõ után bomlik az.
15769 10| van a fele és a bimbó is rózsának számíthat, mikor már kihasadt
15770 14| mert a bélai ember a mi rózsánkat mutatta akkor este a bírónak,
15771 15| bevettek, lassan-lassan egészen rózsaszínû lett a helyzet, még a képzelt
15772 14| lesz. Hát jól van, megyek a rózsával, többnyire künn voltak a
15773 8 | szemeit is behunyta, mintha rózsavízzel fecskendeznék.~Azután is
15774 10| tûzhely fazekai alatt lobogó rõzsetûztõl meg volt világítva, szemben
15775 2 | kicsit az apádra is.~De Rózsika bizony nem nevetett, visszahajolt
15776 9 | következtek, azután jöttek a rozsok, a kiabálós virágú mákföldek,
15777 12| nem lóherét vetünk, se rozsot, hanem vért, mert szabadságot
15778 11| jutottak el a malomhoz; rozzant, szalmafedeles épület volt,
15779 12| tudja hány éves zabbal, rozzsal, mert különös gazdálkodás
15780 8 | ezüst kengyelvas, egy kis rubinköves buzogány, melyet valamelyik
15781 7 | smaragdok és a szép piros rubinok ki voltak tiltva a városból.~
15782 2 | Az meg ott az apuska, kis rubintom. Az ám, az édesapuka. No,
15783 11| nyergesre, társa pedig a rudasra, s otthagyva a siránkozó
15784 11| fordította a beszélgetés rúdját.~- Sok dolog van, fiam,
15785 1 | csapkodta az ajtókat és rugdalta a kutyákat, melyek szanaszét
15786 3 | Toporcon. Nem volt hát más rugó, csak a mindenható szerelem.
15787 11| minden nagy tettek rendes rugója. Észrevette ugyanis, hogy
15788 8 | magára szedte a kiválogatott ruhadarabokat, csak a sarkantyús sárga
15789 11| következtében két kapocs leszakadt a ruhaderekáról, de aztán mégiscsak kötélnek
15790 14| magát, öltözzék a rettenet ruháiba…~Ebbõl kiindulva, már a
15791 11| adj rá valami szárazat a ruháidból, amíg az övéi megszáradnak.~
15792 10| No igen, hogy a saját ruháim ne kopjanak. Az ember végre
15793 11| valóságosan elenyészem a ruháimban, mint a légy a mákban. De
15794 11| gyûrött, szegényes perkál ruhájában.~Hanem iszen könnyû volt
15795 5 | ignorálásuk?~S ha még csak a föld ruhájának kicserélése volna, hanem
15796 12| tekintettel tiszta fekete ruhájára, mellyel nagy ellentétben
15797 1 | egyebük sincs, mint a testi ruhájuk, amelyben bujdosnak sötét
15798 11| ballagott, kopott, úrias ruhákban. A dombról lefelé a megizzadt
15799 8 | Vezesse el ezredes uramat a ruhamagazinba, ahol egy katonaruhát választ
15800 8 | katonát bizony teszi.~- Van a ruhamagazinban sokféle, maradt a régi Görgey-bandériumoktól,
15801 8 | rá:~- Persze, a levetett ruhámban felejtettem az aprópénzemet.
15802 8 | ott minden korbeli szabású ruhanemû, Bocskai-módi, Bethlen-módi,
15803 12| De mégis igazi nõ volt; a ruhasuhogást hallani lehetett, s az apró
15804 8 | indokolta -, mert az égett ruhaszagot nem szeretem, nem is a ruhák
15805 8 | láthatatlan, összefolyván a ruhaszínek a levegõ színtelenségével,
15806 6 | ütõdött, ahol feltartotta a ruhaszövet, nem okozhatott sebet.~Maga
15807 6 | német köpenyeg egészíté ki ruházatát.~- A fiatal Fabricius -
15808 8 | Zsigmond úr, abban a furcsa ruházatban, melyben megérkezett, csak
15809 3 | Asszonyi pomádét érzek a ruházatodon, te lator. Ne hivatkozz
15810 1 | zivatar elmúlik. Találsz ott a rurában egy kis túróslepényt, meg
15811 1 | bozontos szemöld alatt. Rút gurgulya arca volt, de ha
15812 15| dorffe szo soll er sein sach suchenn mitt eynem Rechten
15813 11| milyenek! Nyilván a híres Safranyik bandájából. Ejnye, ejnye.~-
15814 9 | bement az írószobába s sajátkezűleg írta meg az elfogatási parancsot.~
15815 15| az ember - folytatá az õ sajátos bölcseletét Quendel -, mert
15816 8 | Ebben a nagy rángatásban a sajgó fájdalomtól egyszerre fölszisszent,
15817 6 | leányzók (ha ugyan érdemesek a sajnálatra), a nagy tolongásban ide-oda
15818 14| akképpen határoztak: Fabricius sajnálkozását jelentse ki a bokréta elkobzása
15819 5 | sóhajtott fel Nustkorb uram, sajnálkozással nézve hol a holtat, hol
15820 11| egyébiránt, hogy nincsen, sajnálkozott Quendel úr. (Isten ments
15821 12| kegyelmed, amit pedig nehezen sajnálnék holtig.~Egyben jelentették
15822 2 | az arcára.~- És te nagyon sajnáltad a húgocskádat?~György úrfi
15823 15| egymással. Sőt kölcsönösen sajnálták egymást és szidták a távollevőt.
15824 14| szegényke és így felelt: »Sajnáltam, de csak a rózsát és nem
15825 12| Bibókból kínverejtéket sajtolt ki a rémület, keze megdermedt,
15826 9 | engedékenysége nem vált be ügyes sakkhúzásnak, mert a lakomán tüzelő beszédek
15827 15| mint akár a legszebb indiai sál.~Természetes, hogy ilyen
15828 11| pisztolyomat?«~- Hallgass, vén salabakter és meg ne moccanj, ha az
15829 15| alatt. Gosznovitzer meleg sálakat osztogatott szét vörös-fehér-zöld
15830 10| értek, hogy azon még bölcs Salamon király se nem találhat legyalulni
15831 2 | Lõcsére. Görgey ehelyett egy salamoni ötletet fõz ki, hogy bizonyosságot
15832 10| nem szeret.~- Nem ösmeri Salitius Pétert, aki a télen telepedett
15833 10| követelésem. Hát mondok Salitiusnak: Nem valami biztos pénz,
15834 8 | azt bevették az alkotmány sáncai közé, kívül csak az erõtlenség
15835 7 | kisasszony, a képébõl kikelt úrra sandítva. - Mi történt?~- Azt maga
15836 12| arisztokráciával. Károlyi Sándornak, a kuruc generálisnak sógora.
15837 15| Kakukkfű.~ [21] Báró Károlyi Sándorné írt akkoriban levelet táborozó
15838 8 | NYOLCADIK FEJEZET~VITAM EL SANGUINEM PRO VICECOMITE NOSTRO~A
15839 5 | kezûleg írta rá: »Effusio sangvinis judicis Lewchoviae terrae
15840 9 | társaságban? Tomi úr mindig sántikál valamiben. Görgey János
15841 12| Bibók, te valami rosszban sántikálsz.~- Én? Ugyan mibõl gondolod?~-
15842 13| sarkantyút és a Lõcse város sanyarú helyzetét festõ alázatos
15843 15| fiatal bíró foglalt helyet, sápadtan, hullámos szõke haja kuszán
15844 5 | Görgey Pál arcát halotti sápadtság borítá el e látványra, majd
15845 9 | Osgyánban.~A rémület halotti sápadtsága borította el az alispán
15846 9 | láttam, kard is van ott a saraglyában alkalmasint, márpedig, ha
15847 6 | hátgerinceken, mikor négy hajdú egy saraglyán behozta a bírót, az imént
15848 13| lévén, irdatlan és ragadós sarakban gázoltak a kerekek. Bizony
15849 8 | vontatta be magát a nagy saraknak miatta. Jöttek a Draveczkyek,
15850 11| kár, hogy nem volt bent a sárgája.)~- Nagyobb erõ kell ahhoz,
15851 14| pincébe és hozzál egy kis sárgarépát a kanárinak, hadd énekeljen. (
15852 3 | lovak orrlyukaiból, szájából sárgás párafátyolok szálltak a
15853 12| alszom? Azonfelül elöntene a sárgaság is, mert ha nekem Lõcse
15854 10| és aligha el nem megy a sárguló õszi levelekkel. Otthon
15855 9 | tölgykapu megcsikordult sarkaiban és a lovasok elnyargaltak.~
15856 15| kastélya pincéiben, az pedig sarkalatos violencia, kit őfelsége
15857 12| léptek irányában, mintha sarkantyú volna, vagy kard csörrenne
15858 12| magokkal vinnék örökre.)~Azzal sarkantyúba kapta lovát, s jóval elõrevágtatott
15859 11| szobacicussal próbált eltörni egy sarkantyúcsontot, hogy melyikük él tovább.
15860 9 | összeütötte tisztelgésre a sarkantyúját.~- Isten hozta nálunk.~-
15861 13| szerepelt a közhitben.~A sarkantyúra szükség volt, mert most
15862 14| egy szót se mert szólni, sarkon fordult s elvitte az üzenetet
15863 11| pedig a nyakunkon, az éj a sarkunkban. A kétségbeesés környékezett.
15864 11| élesen.~Hohó! Hisz ez a Sármány. Az õ Sármánya. Megismerte
15865 11| Hisz ez a Sármány. Az õ Sármánya. Megismerte a hangját. Nosza
15866 12| holdra ugató kutya« egy kis sarokasztala, mert Klebe úr megérkezvén
15867 7 | polgárlányok után. Megkezdték a sárosi úrfiak. Nekik van a legjobb
15868 13| Franciscus Aszalay« és a Datum Sárospatak, anno 1707 Julii 18., azzal
15869 12| Érsekújvárott, ami jót jelent; hogy Sárospatakon egy diák olyan álomba esett,
15870 12| Krakkóból, vagy Bécsbõl, vagy Sárospatakról, hogy azt a kis gabonáját
15871 12| nemhogy trágyáznák. A kétfejû sas a két szájával inkább csak
15872 8 | távozásomat kívánja.~Körülnézett a sas-szemeivel, de bizony nem volt itt
15873 8 | melyekre alkalmatosak. Már a sáska csak elég pusztító istencsapás
15874 13| méltósága érdekében nem a sasokat utánozná nagy vijjogással,
15875 6 | zsinórzatú bekecset viselt, sastollas csalmát és kard volt az
15876 5 | amibõl ismétlen új és új satisfactiók vétele lészen«.~Ily kutya-macska
15877 9 | mulatott egy hevenyészett sátor alatt. A Quendel uram készülő
15878 13| ha te is felszeded a sátorfád, de persze külön kocsin,
15879 12| pontosan megmondja: Mostan a sátrában van Pozsony mellett. Mit
15880 13| koponyások (teknõvájók) sátrai mellett, mint a fergeteg.
15881 9 | a közelben mézeskalácsos sátrat pillantott meg. No, hát
15882 11| sötétjén át valami vöröses sáv kezdte magát átverni, a
15883 9 | végighajtatott Görgey, érezte a cser savanykás szagát (hát ez itt egy cserzõvarga),
15884 3 | macskákkal verekedtél?~Preszton savanyúan mosolygott.~- A harmadik
15885 10| lódított a hintán, mely fehér sávot írt le röptében a kúszó
15886 6 | el lehetett kerülnie a Scheiben és Tarlik közti völgyben
15887 14| reggeli órákban legyen a Scheiben-erdõben, mégpedig kardra, elsõ vérre.
15888 6 | apránkint. Némi köd is volt. A Scheiben-hegy felõl hideg, metszõ szél
15889 6 | és a hegyén kétélû német schlägerhez volt szokva. Nem hagyta
15890 15| is említsél. Finis, vége, schlusz - mondá a vén kupec mélabúsan -,
15891 15| őróla? Nincs a világnak az a schmuckja, amelyért ő egy megyei rabot
15892 5 | szakállas vékonyvállú úr a »scriba« Trück Sebestyén, városi
15893 13| jelentésében azt írta post scriptum gyanánt az alispánnak:~»
15894 6 | A fertálymesterek nagy sebbel-lobbal hajkurásszák elõ a drabantokat,
15895 2 | hogy e szeretettel az én sebemet gyógyítsák, azért nem emlegetik
15896 6 | meggyõzõdésem szerint magának a sebesültnek sem lehetett volna eljárásom
15897 6 | egykedvûségén, mellyel a sebét veszi.~- Mégiscsak kemény
15898 8 | megsebesült bírót hárman a nyitott sebével s nyomogatták azt, hogy
15899 8 | akár a jegenye, férfias sebhelyekkel vitézi arcán, magasztalta
15900 3 | sógorném? - ordítá, mint egy sebzett tigris.~- Nem - hebegte
15901 7 | családokhoz). A több mint két segéddel dolgozó iparosok és kereskedõk
15902 14| sört megittak. A Görgey segédei azt vitatták, hogy a nagyobb
15903 14| Egy óra múlva elküldöm segédeimet.~Gyuri Grodkovszkyt és Horánszky
15904 6 | Fabricius érkezett meg elsõnek a segédeivel, a Blom Miklós cifra csengõs
15905 6 | egész bohóság vér nélkül, a segédjeinek esetleges vidám gúnyolódásával,
15906 6 | Görgey György jött a két segédjével. Az ellenfelek köszöntötték
15907 6 | tizenhárom bástya és a zárt kapuk segélyével.~*~Noha nem szerették városaikban
15908 13| se hagyta élni. A kocsis segélykiáltására összesereglett draveciek
15909 11| embertelenül akar eljárni segélyre szoruló utasokkal, nem haboztam
15910 13| hátasló küldessék, akivel Segennyey uram bízatik meg. Lõcse
15911 12| ember a becsületeseknek segít.~Bibók a vállait húzogatta
15912 12| fogadta Bibókot és mindenben segítette; a királynál audienciát
15913 1 | lelki erõsítések mellett segítették õt betuszkolni az uraság
15914 7 | kezével mintegy a fölkelésben segíti. A fele leányok, kik a lovagokat
15915 13| méltóságos vezérlõ fejedelem segítõ népe, mély alázattal csatolják
15916 14| Fabriciusnak:~- Eredj keresztfiam, segíts Rózának a kis asztalt behozni.~
15917 11| csodalátomány. Szűz Mária a segítségét küldi. No, most rögtön szétfoszlik,
15918 5 | katonák, kik e csatában segítségükre voltak, valamint más tanúk
15919 4 | az kellene, hogy adókat segítsek behajtani, lutheránus templomokat
15920 11| legyen és szép legyen, ne segítsenek az istennek a világért se,
15921 9 | dicséretest csinált, azt sehogysem bírta a gyenge vállacskája
15922 11| tüdejébõl nagyokat fújva.~- Gott sei Dank. Végre fent vagyunk
15923 15| ader dorffe szo soll er sein sach suchenn mitt eynem
15924 13| rá, hogy talán tud vagy sejt valamit, de olyan becsületes,
15925 15| elmosódott, jobbadán csak sejtelemmé vált, mintsem kidomborodó
15926 13| természetesen nem ismertem fel, sejtelmem sincs, ki volt, azonban…~-
15927 11| kisasszony tehát hozzájutott a sejtési csemegéjéhez s különös kegyébe
15928 10| szabadon játszhatott a maga sejtetõ színeivel s olyannak tüntette
15929 11| volt, annyit azonban mégis sejtett a rézöntõ, hogy nem tiszta
15930 12| eltemetve. Plech apó, a sekrestyés, egy éjjel arratájt õgyelgett,
15931 12| társpohár, a fráterpohár, sellyepohár, az indulópohár (most szentjános
15932 11| mikor az erdészetet tanulta Selmecbányán, akkor vette néhány garasért
15933 11| szív lüktetését, orra a selyemhaj illatát, de azok a gerjedelmek
15934 11| nyakába könnyedén vetett piros selyemkendõje két oldalt lebegett a keletkezõ
15935 7 | vasárnap a templomba mennek, selyemmel varrhatják ki ékes gót betûkben
15936 9 | az, aki engem érint, ha selyempelenkában ringatták is. Azért arra
15937 10| élnek és tömérdeket költenek selyemre, posztóra s mindenféle encsebencsére.
15938 14| délutánt, magára vette a fekete selyemruháját, elõszedte a három sor keleti
15939 14| nézd, milyen nedves itt a selyemruhám.~A gyermek-szenátor bizonytalanul
15940 8 | az ezredessel, hogy egy selyemürüvel sem különben, hanem sikerült
15941 1 | kis földet, a Dunajec és a selyemvizű Poprád közti területet,
15942 12| iratokon kívül egy zöld selyemzacskót emelt fel az íróasztaláról
15943 10| gyûrûjébõl s belevonni a selymaságba, hogy aztán mint közös kalandnak
15944 10| mikor már kihasadt a színes selyme.~De ezt az ékes hasonlatot
15945 11| hirdetem nektek azt is, hogy a selymek, csipkék is hasonlóan cselekednek
15946 7 | atlasz viselését illette és a selymeket, az a gazdag patrícius asszonyok
15947 9 | fájdalom, némán bámult a nagy semmibe, a pipa is kiesett szájából.~-
15948 9 | lehet, minélfogva aztán én semmiért jót nem állhatok. Halál
15949 1 | összezsugorodtak, inkább ne volna semmijök, de az a baj, hogy a nagy
15950 7 | magáét, de nagy vagyonokat semmikor sem lehetett gyûjteni rohamosabban
15951 11| akartok kirabolni, mikor semmim sincsen a világon, csak
15952 14| hang felkiáltott:~- Ejnye, semmirekellő kántorja, itt se nem átallja
15953 12| bíró fejét rázta. Õ nem tud semmirõl semmit.~- Úgy látszik, valami
15954 3 | az mind olyan közönséges semmiség, hogy nem érte meg a két
15955 12| tartani. Ilyen ártatlan semmiségbõl eredt az egész baj. A fõhivatalnok
15956 12| átrepült valahogy. De az apró semmiségek is átszivárogtak. Minden
15957 8 | hogy úgy esik ennek a kis semmiségnek az elhozatala - próbálta
15958 11| a legény. - Nem félek én semmitõl.~Erre aztán megtöltetett
15959 12| egyszerû, cinikus természetû, semmivel nem foglalkozott; az uradalmait
15960 14| pocsékolás volna pro aure senatoris egy uncia is. Egyébiránt,
15961 11| lesznek. Pedig nem halt meg senkim. (Úgy látszik, Darvasné
15962 11| pedig szintén nem halt meg senkink. De megfordítva, úgy látszik,
15963 9 | zsoldosok? Jánost nem bízhatja senkire, mert ha itt hagyja, visszaszökik.
15964 12| egy idõ óta szemlátomást senyved, napról napra véznább és
15965 15| mint hogy új seprõ jól seper. Egy kicsit mohón lát a
15966 8 | nemes, új seprõ, aki jól sepri. Én kigondolom valami jót
15967 3 | magával és megmutatom a seprõvel annak a kísértetnek, hogy
15968 8 | Furcsa - jegyzé meg végre, sercentve a foga közül -, hogy a kakas
15969 11| OTROKÓCSY ROZÁLIA ELADÓ LÁNNYÁ SERDÜL~Nagy körültekintéssel és
15970 8 | kereszténységének végõrzõ serege! A Thököly-háborúk idején
15971 10| jó egészségben a minden seregeknek ura!~Ily kölcsönös jókívánatok
15972 10| lázadó Görgey János várát seregemmel bevettem és feldúltam, családját
15973 8 | kórházba s aztán a labanc sereghez. Ott volt kénytelen szolgálni
15974 12| elégtételrõl a megtörtént sérelemért.~Ezzel a sovány eredménnyel
15975 6 | Itt van a város becsülete, sérelme, ezt nem lehet egy óráig
15976 9 | lovaknak, odabent az ivóban serényen neki készült a levélírásnak,
15977 10| ijedten nyitja ki fekete serét-szemét, csivogva száll föl a vércse
15978 6 | zavartalanul -, a puskáink pusztán seréttel voltak megtöltve, s míg
15979 5 | csalóka látszat, hogy nem él! Serkedhetne-e egy holtból élet? Alakul,
15980 6 | hasonlóképpen emlékeztetésre és serkentésre mindaddig, míg elégtételét
15981 14| megyek oda, aszerint, amint a serpenyõ fogja mutatni. Ha ide billen,
15982 14| esetben, ha a mérleg két serpenyõjéhez képest én is kétféle szándékkal
15983 15| levele se billentette fel a serpenyõt, de hogy Quendel menekül
15984 9 | Hát ki az úr, ha meg nem sérteném?~- Én Bibók ezredes vagyok.
15985 10| hogy a szegényebb emberek sertéseit, ámbár a sertések tisztátalan
15986 10| emberek sertéseit, ámbár a sertések tisztátalan állatok a Mohamed
15987 14| nyilvánult), Kneppel Tóbiástól sertéseket vásárolt, Ranetter Mátyás
15988 7 | visszajövet pedig nagy sertésfalkákat hajtanak Szerbiából Blom
15989 14| akkor merem állítani, hogy sértésszámba veendõ.~A hadnagy meghajtotta
15990 14| vitatták, hogy a nagyobb sértést Fabricius követte el, aki
15991 11| viszketett a keze), valamint sértette az önérzetét, hogy a rézöntõlegény
15992 11| szilvájához!~Világos, hogy a leány sértettnek érezte magát az asztalnál
15993 10| asszony már elõkészül, nem sérthetem meg õket; aztán a lányommal
15994 15| ember lévén, azt üzente sértődve, hogy mit gondolnak őróla?
15995 11| hallottam - szólt Klebe, félig sértõdve, félig ellenben büszkén,
15996 11| szenátor úr. Meg vagyok sértve, szenátor úr.~S olyan bûbájos
15997 5 | Pál uram a legközelebbi sessio alkalmával vissza is vágott
15998 14| Gyuri gyakorta kísérgette sétáin a leányt, sokat érintkezett
15999 14| míg neki kellemeseket mond séták közben vagy otthon, addig
16000 12| város kertjében, a bástyai sétáknál és mindenütt, ahol a szép
16001 10| Görgey -, mert hátha itt sétálgat vagy üldögél valamely fa
16002 12| delelõjén. A sztarosztával sétálgatott egy szép tavaszi napon -
16003 6 | patríciusok nagy elõszeretettel sétálnak ki hétköznap, a céhek itt
16004 9 | imitt-amott, mintha apró csillagok sétálnának a tüsszögő lovak körül.
16005 10| tetejére, hogy a kertben sétáló odaliszkokat meglessék.
16006 12| gyûrû alakult bámész, kandi sétálóközönségbõl, mely gyönyörködve nézte
16007 12| fapadok kínálkoztak a fáradt sétálónak, faragott kõpadok csak a
16008 14| semmit. Sokáig fel s alá sétált a szobájában, hallgatta
16009 12| fejjel bandukolt végig a sétány elhagyatottabb helyein,
16010 12| Klöster-intézet, már megkerülte a sétánynak ezt a legtávolabbi köröndjét,
16011 6 | bástyafalnak nézi a keresztbe tett sétapálcát is. Mik ezek a magyar nemesek?
16012 12| Bibók futásnak ered az egyik sétaúton, de onnan is jönnek, akkor
16013 15| korán kelt.~Ugyancsak ott settenkedett már Pohánka is a megtalált
16014 15| eynem Edlingen ader von seyner holden in eyner Stadt ader
16015 8 | mozogni kell-e a para bellum si vis pacem elve szerint,
16016 5 | Kadulik nevû kapuõrt, hogy siessen a városba és hozzon szánt,
16017 6 | drabantokat, hajdúkat, hogy siessenek oda és fogdossák be a legényeket,
16018 6 | és felült. Hamar, hamar! Siessünk oda, hátha meg lehetne tõle
16019 15| csermely a virágos rét felé siet…~A híres viceispán a lábával
16020 12| õfelségének, ha idõt nem veszítve sietek a hírrel.~- Canis mater!
16021 6 | késésben van a veszély, hanem a sietésben. Szerintem várni kell. Kommt
16022 3 | Ahelyett, hogy õ is kifelé sietne, amint azt az illedelem
16023 10| az alispán. - Haza kell sietnem reggel.~Varga uram a fejét
16024 3 | vacsorája elpang, tehát sietni kell hazafelé. Csakhogy
16025 3 | megbánta, hogy olyan nagy sietségre intette a kocsist. Még megijeszti
16026 6 | kidobtatok bennünket.~- Hova sietsz? - kérdé most már Hulik
16027 15| kendõt se vetett nyakába siettében, pedig hûvös szél fújdogált
16028 11| üldöznék õket, akkor nem siettek volna el olyan rövidesen
16029 8 | Isten hozta.~- Hát magam is siettem - hadarta nagy hajlongások
16030 8 | az alispánnak:~- Ego sum Sigismundus Bibók.~Az alispánnak azonban
16031 15| szétszélesedve, mint egy siheder, tréfából át akarta ugratni
16032 14| ezt az éretlen, fennhéjázó sihedert, Fabriciust akarnák megválasztani,
16033 13| Szvatopluk-féle sarkantyúnak nem volt sikere. Pedig hát disznó túrta
16034 4 | neveltetett belõle nagy sikerrel. Ha az apja csak félember
16035 11| gondviselés mindamellett sikert tartogatott méhében a két
16036 6 | Mihelyest isten jóvoltából sikerül nekünk a becsület fájáról
16037 6 | egy-egy fölszisszenés vagy nõi sikítás, jeléül annak, hogy a sok
16038 6 | tyúkszem-megtaposások, sikítások és mérges szóváltások nélkül.
16039 11| nyargalt át erein.~- Jaj! - sikított Rozália.~- Diák, a körmödre
16040 11| lovagias ügy.~A Gyurgyik-lányok sikoltoztak, az egyik öregasszony beszaladt
16041 11| õstréfa: »Szabad a csók!«~Sikongás támadt, meg hahota. Fabricius
16042 5 | állottunk, hogy az alföldi síkságokra nem nagyon vágyakozott senki.
16043 5 | ereket, a daru, túzok a síkságot, de a telhetetlen ember
16044 12| volt kastélyszínû bor (siller), abrakosbor, hegyvámbor,
16045 9 | két év, melyben a végsõ simítások végzendõk nevelésén. Ebben
16046 11| valamit, rendre eloltogatta simléderes sapkájával a tatarokat[18]
16047 15| megveregette Görgey a tomporát, simogatja a szõrét, ezalatt mintha
16048 2 | kúria lakói tehát egy percig sincsenek biztonságban.~Ennek az elõrelátásnak
16049 11| levegõben.~- Die Gedanken sind frei - mondá csendesen,
16050 10| õnáluk.~Elhagyván a házat, jó síntelt ösvényen indultak el s balra
16051 3 | kutyát se zárnak úgy el a sintérek, hogy ne tudnák, melyik
16052 12| csendesen, s egy nyakán lógó sípba hirtelen belefújt, ami éles,
16053 15| Nem úgy van? De úgy van. Sipirc asszonyi részletek, falatok.
16054 10| sziszegésébõl összerakott sipítás tódult ki a kis szerszámból.~-
16055 10| megszólalt a Varga efendi sípja.~- Mit akar? - mordult rá
16056 13| elõugrott, az alispán belefújt a sípjába, amit lehetetlen volt megakadályozni;
16057 6 | zöld kötényeikben és puha sipkáikban a boltajtókba. Hiszen ma
16058 12| Nustkorb mindjárt észrevette a sípolás célját. S hogy megakadályozza,
16059 10| a kaftánja zsebébõl egy sípot és belefújt. Különös éles
16060 1 | nem imponált volna nekik a sípszó, - ígéretek és kiváltságok
16061 12| észre sem vették hogy a sípszóra elevenedni kezdett a környék.
16062 1 | és feküdtek a szobákban. Siralmas vonításuk hátborzongatóan
16063 3 | elkövetett turpisságot, olyan sirámokkal temetik el a kicsikét, hogy
16064 15| dolog ez. Lesz még ebbõl sok sírás egyebütt is«. Csak egy jó
16065 2 | karjára tette a sógorasszony, sírásra fakadt: félt tõle. Hát hol
16066 1 | illeti, azt csakugyan érdemes siratni. »Igazgyöngyöt ásunk be
16067 12| miután eddig a halottakat siratta, lejön õket szaporítani
16068 3 | nézeted szerint Jánosék nem siratták meg eléggé az elhalt leánykájukat.
16069 11| őrködök feletted, még ha a sírba jutok, onnan is. Légy jó
16070 8 | ideig élek, egyik lábam a sírban. Õ még visszakaphatja az
16071 8 | mielõtt feltették volna a sírgödörbe szállító targoncára, le
16072 12| holdvilágnál, hogy a Kramler uram sírja szétnyílik, olyanformán,
16073 8 | urunk Jézus Krisztusnak a sírjánál. Mindjárt elszállt az én
16074 11| apuci annak az embernek a sírjára, akiről az éjjel beszéltél
16075 6 | Leesett a város koronája! Sírjatok lõcseiek!~Lõn nagy felháborodás
16076 3 | egy kis gyenge bor.~- Ne sírjon, Mária. Tartsa magát. Ne
16077 6 | katedrale falába illesztendõ sírköve pedig nemes alakjának domború
16078 9 | megálljon csak, nagyon sírna a szegény anyja; mégiscsak
16079 14| szász népem, ne légy értem síró,~Bíró elé megyen a lőcsei
16080 14| bajod, Antal? Hiszen te sírsz?~Megsimította fia arcát
16081 8 | földek nélkül. Több könnyet sírtam én tegnap, mint amennyit
16082 10| kalodában való ülésre ítélte. Sírván-ríván az asszony, hogy ő ezt a
16083 6 | Baltazár páncélban, rostélyos sisakkal jelent meg a két könnyû
16084 9 | pusztították a kenyeret, mint egy sisera-had, most pedig, mikor a tekintetes
16085 11| házba: »Szent isten, miféle sisera-hadak érkeznek itt!«~Az eset pedig
16086 12| minden tepsi és lábas elkezd sisteregni.~Mosolyogva hajolt le érte: »
16087 14| többet! A fenyegetések skálájára jutottak:~- Megölnélek,
16088 12| vennék meg attól, aki egy skatulyában tartja. Ha Nustkorb okos
16089 8 | dologban?~- Ebben az emberölési slamasztikában.~Gyuri elmosolyodott.~-
16090 3 | kicsit, kifente a bajuszát, slingelt kendõt húzott az ellenzõjébe
16091 15| közepén mogyoró nagyságú smaragddal. Ez volt a Zipser Willkühr,
16092 7 | gyémántok, keleti gyöngyök, smaragdok és a szép piros rubinok
16093 14| fülébe is beerõszakolta a smaragdos függõket.~Fabriciusnak feltûnt
16094 12| estek. Elnevezték egymást smuciánnak, nadálynak, éhenkórásznak,
16095 11| keménymagos levesből és sódarból állt, karonfogta Rózát,
16096 6 | dörgedelmes beszédet vágott ki Sodoma és Gomoráról, amely városokat
16097 15| rongyot, melyet ilyen célra sodornak össze.~ [19] Takáts Sándor
16098 6 | az árkádok alól el volt söpörve, úgy, hogy kényelmesen lehetett
|