Bekezdés

 1 53| barátságosan. „Jó napot, Königgrätz apó. Szervusz, öreg Königgrätz.
 2 53|           Hogy van, édes Königgrätz apó?” (A méltóságos kamarás
 3 55|        voltak a bútorok. Königgrätz apó mondotta is egypárszor magyarázatul:~
 4 69|                 Ösmerte, Königgrätz apó? - kérdezte báró Kramly.~
 5 72|                          Könnigrätz apó fölpattant, sárga szemei
 6 88|         lesz - hagyta rá Königgrätz apó, ki a köszvényes lába dacára
 7 4 |        bemutatáson, mire Königgrätz apó elkiáltotta magát élénken:~
 8 11|                          Königgrätz apó sietett tiltakozni.~
 9 43|                          Königgrätz apó rászólt feleségére kedélyesen:~
10 57|             kiáltott föl Königgrätz apó vidáman, mikor már emelkedni
11 67|            Königgrätz apótól? De az apó vidáman dörzsölte a kezeit. „
12 69|          újra visszatért Königgrätz apó diadaltól ragyogó arccal,
13 70|               Nos, uraim - kezdé az apó és a szemei csillogtak és
14 77|           meg - folytatá Königgrätz apó zavartalanul -, az asszony
15 83|                     Maga Königgrätz apó is ellágyult s valamit morzsolgatott
16 95|                    Éljen Königgrätz apó! Éljen! Éljen!~
17 11|                          Königgrätz apó majd a gyerekekhez rohant
18 20|        jedno - hagyta rá Königgrätz apó. - A korhelyeknek igazuk
19 21|        kezdte aztán maga Königgrätz apó, öregesen aprózva Szlimóczkynéval,
20 33|                          Königgrätz apó éppen akkor adta ki a parancsokat,
21 34|             nevettek, de Königgrätz apó türtõztette magát és gyöngéden
22 50|       kászmálódni; ámbár Königgrätz apó és neje akkor is rimánkodott,
23 53|                          Königgrätz apó minden órát megállítatott,