Bekezdés

 1 3 |     telekkönyv lapjain terpeszkedik el, egymás mellé rakott számokban
 2 27|             ifjú sárosi leányt vesz el, mert a sárosiak tudvalevõleg
 3 31| huszonötödikén egyszerre mindnyájan el akartuk hagyni a szerkesztõséget,
 4 35|       viszontagság nélkül jutottunk el Eperjesre. A természet régen
 5 36|             Csapiczky egész délután el volt foglalva, járt-kelt
 6 53|                  Nem éppen - hárítá el kesernyés mosolygással a
 7 87|           fácán röppent föl és tûnt el; az egyik Keviczky egy perc
 8 99|                        A tied. Vidd el!~
 9 7 |                               Hagyd el - szólt nevetve -, téged
10 27|        konyha kert mellett haladtak el), kicsirázott, kinõtt és
11 58|        Valóban kedvteléssel merülök el a múltakba, s e különbözõ
12 65|             róla. De hol is hagytam el? Hát igen, egy kocsmáros
13 78|      fonalat az elõzékeny Csapiczky el nem metszi.~
14 19|          Szóval, Pruszkay Stefi már el volt készülve - õt immár
15 35|    találkoztak azután. A király tán el is felejtette mesterét,
16 38|        király szeme nyájasan siklik el a kapitány alakján s lelkét
17 45|          értünk, egy mozsár dördült el, aztán pukk! még egy másik,
18 58|           asztmatikus köhögés fogta el a nevetéstõl ott, ahol a
19 83|            Miska, hogy ördög vigyen el minden szeles embert; otthon
20 91|                       Ah! - röppent el minden ajkon.~
21 68|             se vették; sõt mindjárt el is felejtették az egész
22 80|        Katalin! Egy-két óra csak és el fogod hagyni a szülei hajlékot,
23 88|                                Tedd el... majd legközelebb... legközelebb.~
24 90|            üres kézzel eresztenélek el. Nem, nem! Tudom én, mi
25 2 |           Végtelen keserûség ömlött el arcán.) A fõ az, hogy a
26 11|           lelkendezéssel: „Most már el vagytok látva derekasan -
27 19|            parancsol a gazda; vigye el a házát, ha tudja, de õk
28 58|                   Hát engem ki visz el Eperjesre? Mert az én gazdám
29 79|         elõtt és a nadrágjuk nagyon el volt kopva, mert úgy húzta
30 8 |         valami gonosz dzsinn nyelte el a prüszkölõ, tüzes lovaikat,