1825-csusz | cuked-fiaka | fiat-huszo | huvos-kotel | koten-mehet | mehr-partn | parun-szolg | szoli-vezet | vicc-zuhat
Bekezdés
2001 33| lovának a farkára volna kötendõ a lámpa.~
2002 69| maga elõtt eresztve egy kötényes szolgát, ki nagy kosarat
2003 2 | hol egy csomó rüpõkkel köthetni ismeretséget, kik egy hatosért
2004 2 | hatvanezer forintról szóló kötvényt.~
2005 29| néhol összeomlott és a kövek szerteszét hevernek, csak
2006 75| építtetni Bertányházán. A köveket már faragják hozzá a zsarnóci
2007 33| magát a hír, hogy a pápai követ azt írta a Vatikánba, hogy »
2008 28| étvágyat, ezt a gonosz, követelõ fickót, mert sokat árthatna,
2009 14| jelesebb ivók, lármásan követelték, hogy õk itt ihassák kávéjukat,
2010 83| nagyobb lett a társaság, következésképpen szûkebb a terem. Végre megjelent
2011 14| a post caffanumnak kell következni, amikor, elhullván a férgese,
2012 79| amennyiben van Debrecenben kövezet...~
2013 79| ördög a lábuknál fogva a kövezeten - már amennyiben van Debrecenben
2014 3 | francia pezsgõ szürcsölése közben, mint ahogy az alföldi gazdagok
2015 64| csatlakoztál hozzánk, valamelyik közbenesõ faluból.~
2016 58| beszélni, egy-egy adomát közbeszõve, amelynek azonban a point-jét
2017 85| akkor micsoda falu van itt a közelben?~
2018 57| kapcsolódnak be az országútba, közelebb, távolabb úri fogatok barnállottak.
2019 91| vakkantott egyet-kettõt, mindig közelebb-közelebb, de a falu csak mégse akart
2020 57| szarvasbogárnak látszott; a közelebbieken színes napernyõk mutatták,
2021 5 | phaetont, levett sapkával közeledett és bemutatta magát:~
2022 87| A közeli nyírjesben egy csomó fácán
2023 63| Némely közellevõ fogatot bevártunk a keresztutaknál.
2024 73| krajinába. Isten hozott közénk, bruder Danzinger, nem gyújtasz
2025 95| hajtotta meg magát, mint egy középkori lovag, akit egy királyné
2026 39| mellõztetésérõl az úgynevezett középosztálynál, aztán õ is odasomfordált,
2027 57| már emelkedni kezdett a közhangulat. - Adjatok egy ív papirost
2028 33| be egy nagy „zsinórt” és közlékeny lett, azt fejtegette, hogy
2029 61| udvar - felelte Lazsányi közömbösen. (Sok ravasz griffet eltanult
2030 73| Szegények vagyunk, így élünk közönségesen és végre is azt eszik az
2031 75| szeretet édes kapcsa, megvan köztetek, édes gyermekeim. De ez
2032 79| Kramly báróról az volt a köztudat, hogy az apja mint katonai
2033 72| elsõ percben, mintha örökké köztük éltem volna.~
2034 13| Kohn nem gyõzte hordani: Kohnné is kibújt a vackából és
2035 33| jelenti, légbõl kapott koholmány. Az Egyetértés, úgy látszik,
2036 29| se. A nagy park egykori kõkerítése is hézagos, néhol összeomlott
2037 48| Koldus kutyák vagytok - morogta -,
2038 68| Szlimóczkyné - magyarázta nekem a kollega -, nagy család, a Kund nemzetségbõl;
2039 41| folyt, az ifjúság táncolt, a komolyabbik elem ferblizett, a szolgák
2040 13| alatt finoman kiborotvált komornyikká változik az öreg béres,
2041 65| torzonborz kapust, sima francia komornyikot és cotelettes angol lovászt.~
2042 3 | szólásra emelkedett, de a kompánia benne volt már a kötekedésben,
2043 75| faragják hozzá a zsarnóci kõmûvesek.~
2044 53| órát megállítatott, hogy ne konfundálják a vendégeit.~
2045 91| az úgynevezett amabilis konfúzió, mindenki beszélt egyszerre;
2046 35| természet régen volt olyan konfúzus, mint a tavaly; az õszt
2047 33| ezen gyakorlati cél elérése kontempláltatik; nézete szerint tehát a
2048 65| No, ez konty alá való - kínálgatta a
2049 84| Van-e még konyak?~
2050 75| leszálltunk s keringtek a konyakos palackok. Bogozynak rögtön
2051 70| egymást. Mindenkinél volt egy konyakosüveg, vagy egy szivartárca, ezüst
2052 27| krumplit megnézni (éppen a konyha kert mellett haladtak el),
2053 28| sarkú cipõkben járnak, vagy kopottas kabátban, mint báró Kemény
2054 79| nadrágjuk nagyon el volt kopva, mert úgy húzta õket az
2055 94| Kivált ebben a fin de siècle korban.~
2056 58| múltakba, s e különbözõ korbeli ruhák, úgy vélem, felette
2057 12| Hollá, korcsmáros, törkölypálinkát! (Hm, tegnap
2058 54| kócsagos forgós kalpagokban. A kordován csizmák vígan csikorogtak,
2059 33| saját költségén két pár kordováncsizmát varratott õfelségének.”~
2060 20| hagyta rá Königgrätz apó. - A korhelyeknek igazuk van, azoknak a Jézus
2061 41| quaterkákat, éjfél után pedig korhelylevest, pirítós kenyeret, limonádét
2062 76| Csöndes volt az éj és koromsötét; egy csepp szellõ se fújt,
2063 41| okosság kiturkálhat egy korona alól és mohón, de zavartan
2064 46| Nagyok, a báró Kramlyak, a koronkai Csathók, a Balánszkyak,
2065 69| leányaival és lorgnetten át nézte koronkint a vidéket. Szóval, igen
2066 7 | nem haltam, matuzsálemi kort fogok érni. Stefi, ne vigyorogj
2067 28| Zsigmond, akirõl fönnmaradt a kortes nóta: „Ha poros is a kabátja,
2068 80| No, még egy kortyot.~
2069 69| kötényes szolgát, ki nagy kosarat cipelt.~
2070 71| S ezzel kezdte kirakni a kosárból a kis háromdecis üvegeket,
2071 70| jó tréfát, hogy mindenki kóstolja meg Tokaj termését abból
2072 26| Mari húgom pedig az egyik koszorúlány.~
2073 18| kamrácskáját, leveszi a koszorút fejérõl, a hófehér ruhát (
2074 60| fiókját nyitotta ki, és onnan kotorászott elõ egy ollót és egy kulcsot.
2075 78| parancsszóra nesztelenül kotródtak ki a hajdúk, huszárok és
2076 77| se próbáljon többé semmi kotyvalékot behozni, mert lelövöm. Hagyjátok
2077 84| ezredesem, bizonyos gróf Kozsebrovszky, szegény lengyel fõnemes,
2078 73| hogy eljöttél ebbe a mienk krajinába. Isten hozott közénk, bruder
2079 46| bánújfalusi Nagyok, a báró Kramlyak, a koronkai Csathók, a Balánszkyak,
2080 2 | pislogott az átellenben ülõ báró Kramlyra.) Igen, a mi csontjaink
2081 63| mondták: „Hajtsd ki azt a kravicskát arra a lúkára” (Hajtsd ki
2082 6 | tréfát, miután meglátott egy krétát a pohárszéken, odaintette
2083 15| olvashatóan ott állt fölírva krétával: „Menjünk uraim, mert kikapok”.~
2084 76| és nõtlen, családtalan, a kripta tehát általános csodálkozást
2085 2 | volt szükségünk családi kriptára. Csak a nõk részére. (Gúnyosan
2086 75| Tavaszra én is egy családi kriptát szándékozom építtetni Bertányházán.
2087 49| pszichológiai szempontból, hogy kritikus helyzetekben egyszerre tótra
2088 31| gavallérok legott rárohantak a krumplibokrokra, egy perc alatt letépdelték,
2089 27| igazi értéke. Tessék ezt a krumplit megnézni (éppen a konyha
2090 30| legszebb a társaságban, a krumplivirág egyszerre a divat magaslatára
2091 54| hogy ifjabb Csapiczky úr küldi.~
2092 8 | Nedeczkyek, Niczkyek, akik mind külön fogatokon mentek tegnap,
2093 70| Lucullus asztala se lehetett különb.~
2094 81| reggel, ha megvirrad. Én különben már a szomszéd faluban kezdek
2095 1 | ami egyébiránt nem jelent különbséget, mert Sárosban a kis urak
2096 27| ceremóniáról? Nem történt semmi különös. A sablonok, a közönséges
2097 16| ezek a vándorló livrèe-k különösek egy kicsit!~
2098 6 | livrèe-s szolga szembe nyitja a külsõ ajtót s nagy szuszogva cipel
2099 9 | elöl a brúgó, mint egy nagy kürtõ.~
2100 79| otthon találták magukat a küszöb elõtt és a nadrágjuk nagyon
2101 88| vagyunk és hogy nagy föladat küszöbén állunk.~
2102 0 | mintha meggondolná, egy kukkot se mondott, csak egy inasnak
2103 98| mezõket, melyeken csak a kukoricaszárak és a mákok meredeztek hellyel-hellyel,
2104 13| habot ver az ambituson mint kukta a mindenes, aki elõbb még
2105 60| kotorászott elõ egy ollót és egy kulcsot. A fiók ezenkívül tele volt
2106 42| szemekkel, mint a gyíké; kurta rózsaszín szoknyában. Mellette
2107 98| végigcsurgott a szakállán, haja kuszáltan csüngött le homlokára; csak
2108 51| méltóztassanak. - Egy kis elõebédet kutyafuttában... Csak egy-két falatot,
2109 48| Koldus kutyák vagytok - morogta -, a szerencséhez
2110 87| Hatalmas kutyaugatás hangzott föl erre vagy ezer
2111 50| betuszkoltattak a nagy ebédlõbe, hol L-re terített asztal várt rájok,
2112 88| Königgrätz apó, ki a köszvényes lába dacára úgy irgett-forgott,
2113 22| lelke a hetedik égben, a lábacskája mégiscsak itt tipeg-topog
2114 16| mozgatni a nyakukat és a lábaikat, a Domoróczy paripája pedig
2115 23| egyszerûen átugrottam a hosszú lábaimmal és eszembe se jutott a többiekért
2116 8 | A feje se szép; fûzött lábszára van, a bokája nem elég széles,
2117 36| ugrottak félre. Szép vékony lábú, nyúlánk, nemes fejû állat
2118 79| úgy húzta õket az ördög a lábuknál fogva a kövezeten - már
2119 38| kapitány alakján s lelkét lágyítja, rezegteti sok elõbuggyanó
2120 22| mentek ki, összekészülõdni a lagzihoz, de voltaképpen egyszersmind
2121 22| Egyébiránt mind a jegyzõi lak, mind a templom csak néhány
2122 78| ki a hajdúk, huszárok és lakájok; az én képzeletembe pedig
2123 21| udvaron keresztül vezette a lakásba.~
2124 85| mintha egy kocsis jól nem lakik.~
2125 30| csak a földszint egy részét lakják. Az öreg méltóságos úr (
2126 29| A kivasalt cilinder és a lakkos topán elviszi az embert
2127 12| falun, melyet tót parasztok laknak, csinos leánykák állottak
2128 67| Hagyjatok meg valamit miss Mary lakodalmára is - kacagott az öreg, de
2129 17| volt idõm elmélkedni. A lakodalmi marsall, Szlimóczkyné, a
2130 27| hiszen mindenki volt már lakodalomban és még senki sem halt meg
2131 27| mint a bolygó zsidó, és lakodalomról lakodalomra vándorolnak;
2132 79| tudod-e, mikor egy nagy lakomáról hazaszállíttatta a vendégeit,
2133 56| mutatta Csapiczky az erdei lakot, Eperjes legnagyobb nevezetességét,
2134 8 | felé, ahol a Csapiczky apja lakott, útközben azonban nem bírtam
2135 47| Hadd lám, melyitek fél a sötéttõl,
2136 33| farkára volna kötendõ a lámpa.~
2137 77| csak festve van és csak a lámpáknál látszik. De te még „zöld”
2138 33| azt fejtegette, hogy a lámpánál, amit a lovas visz, csak
2139 37| hogy a ló farkán van a lámpásnak a helye.~
2140 57| Futkostak a homályban a lámpások, mint a bolygó tüzek. Egy-egy
2141 38| farkával, mi lesz akkor a lámpással?~
2142 33| sötétséget, egy lovas ember lámpával a hintó elõtt lovagoljon,
2143 2 | legszegényebbnek is ezer lánc földje van. Hiszen talán
2144 1 | egy szeretõ após, de mint Lancelot lovag.~
2145 70| nagy sora a phaetonoknak, landauknak, bricskáknak, tilburyknak.
2146 13| No, az derék. A fekete lány még szép, de a fekete asszonyban
2147 93| Ha még a tulajdon lánya lenne - vélekedének mások -,
2148 23| olvasni kell tudni. Én minden lapból kiveszem az igazat, mert
2149 3 | tény, mely a telekkönyv lapjain terpeszkedik el, egymás
2150 98| iktatót és a lovak hátulsó lapockáját.~
2151 33| Hát mit érnek nekem a lapok igazságai? Semmit. Éppen
2152 66| legfrissebb - mondá -, a szegény Larisch-Moenich grófné. Istenem, istenem,
2153 68| 79 éves korában. Szegény Larisch-Moennich!~
2154 85| hal meg éhen, nincs akkora lárma, mintha egy kocsis jól nem
2155 14| fiatalság, a jelesebb ivók, lármásan követelték, hogy õk itt
2156 35| isten, milyen ezredhez, s lassan-lassan csúszott fölfelé a ranglétrán
2157 53| is csak egy szimptóma, a lassú érverés is. Egy násznagy
2158 26| száz kilóra becsült Csathó Lászlóné.) Végül egy szolga hazavitte
2159 58| kisasszony esküszik holnap Lásztován.~
2160 3 | mint a csikóét a vásáron. A látásukat megtoldják a sejtéssel.
2161 10| észjárás mégis elnyomná benne a lateinert, egyszerre felém fordult
2162 64| szalonjában libbennének láthatatlanul a fenséges és nagyméltóságú
2163 7 | adom, hogy most elevenen is láthatlak.~
2164 37| erejét, hatását, s mindjárt láthatnák, hogy a ló farkán van a
2165 58| igaza van - szólt szemmel láthatólag lecsillapodva. - Valóban
2166 45| szavakat németekkel vagy latinokkal fölcserélni, de a rossz
2167 48| tapsolunk magunknak, s ha látjuk, hogy valóságnak tartja
2168 12| Majd akkor látnád, Königgrätz, ha még megvolnának
2169 56| Itt is, ott is van valami látnivaló. Általában szép megye, valóságos
2170 93| engem figyelmeztetett: - Hát látod-e, miképp kezdõdik a vedlés?
2171 22| Az öregem négyesét nem látom - mondta Endre bosszankodva.~
2172 35| arc a sorból, egy sokszor látott tekintet; megrántja a lova
2173 68| méltóknak és elõkelõknek látszani, és nincs egyéb törekvésük,
2174 26| vonatkozólag), hogy jónak látta így vezetni a mondatot: „
2175 92| sírva fakadtak a vérzõ madár láttán, maga a mama is összeszidta
2176 11| lelkendezéssel: „Most már el vagytok látva derekasan - saperlott, derekasan”,
2177 53| Egy orvos elõtt a nagy láz is csak egy szimptóma, a
2178 33| Miért? - ellenkezének a lázadók. - Egy hét múlva is csak
2179 74| ételeket. A vendégek már lázadozni kezdtek.~
2180 97| elkésünk. Mit gondolnak felõlem Lazsányiék és Katica? Apuska, szólj,
2181 8 | Egy szép leánnyal ösmerkedtem meg Bártfán
2182 83| megérkezett az öreg Csapiczky, leányával, Mari kisasszonnyal, úgyszintén
2183 68| nem is szeret bele sárosi leányba, legföllebb sárosi leányokon
2184 12| parasztok laknak, csinos leánykák állottak ki kíváncsian a
2185 52| beszélsz többé, bruder, leánykorában. A komornyik majd megmutatja
2186 68| leányba, legföllebb sárosi leányokon tanulja meg az udvarlást,
2187 15| a zsöllyékbe és pikáns lében tárgyalják a mai nap élményeit.
2188 45| hatalmas strucctollakkal lebzseltek, nevetgéltek, az urakat
2189 54| minden szögletben, mint a lecsapásra készülõ vércse.~
2190 98| azért a tollat mégse kell ám lecsapni. Jó szerszám az.~
2191 58| szólt szemmel láthatólag lecsillapodva. - Valóban kedvteléssel
2192 27| szoktak Sárosban, az életet leélik egyebütt és igen bajos lesz
2193 55| Átvette, lefejtette róla a papírt; egy ékszertok
2194 73| asztal körül -, hogy már lefelé nem sokáig tréfálhatok így.
2195 3 | sóvári korcsma, melyet egy lefityegõ borókaág ékesített, még
2196 60| Szlimóczkyné, a lorgnette lefordult róla és szerencsétlenül
2197 43| De így lefõzni szegény új házasokat! -
2198 35| Sok tarkabarka évtized lefutott: öreg kapitány lett az egykori
2199 42| Teringette, legalábbis úton kellene lennünk Lazsány
2200 18| kalapok közül szintén a legalkalmasabbat válogatja. „Add ide, mamám,
2201 18| úti ruhát, a mákszínût, a legasszonyosabbat: ne ösmerjék meg a vasúton,
2202 33| mint a Bud. Corr. jelenti, légbõl kapott koholmány. Az Egyetértés,
2203 19| kellemetlen perceket szerez neki a legboldogabb napján. Aminõt csak egyet
2204 27| megyébe mennek háztûznézni, ha legények. Egymást a kannibálok se
2205 35| legjobb lovasok egyike a legénység közt. A fõherceg hálás volt
2206 28| mikor csak elõtoppant a legérzékenyebb szcéna ideje. A nagy kakukk-óra
2207 42| A tornác legfelsõ garádicsán a kis Mari kisasszony
2208 68| szeret bele sárosi leányba, legföllebb sárosi leányokon tanulja
2209 66| Ez a legfrissebb - mondá -, a szegény Larisch-Moenich
2210 67| dámákkal gyûlt meg a baja legjobban, azok erõsen vonakodtak.
2211 19| érdemli meg az életet, mikor a legkedvesebb barátját megbántja és kellemetlen
2212 35| tudja, hogy lehet az! A legkisebbik Szlimóczky kisasszony is
2213 78| szakadatlanul hordták volna be a legpompásabb ételeket, ha a végtelen
2214 53| Minden a fejlõdéstõl függ. A legrészegebb ember is kizárólag tejjel
2215 2 | az ember felõlük, hogy a legszegényebbnek is ezer lánc földje van.
2216 15| erhaltet (mivelhogy ez volna a legszomorúbb nóta.)~
2217 14| valami szomorú nótát! A legszomorúbbat.~
2218 9 | utolsó kocsiban ültek a legtöbben. Jézus Mária, kik lehetnek?
2219 15| görbületben nyújtván azt oda a legújabb dzsentriszokás szerint.~
2220 21| võlegény érjen oda legelõbb; legutoljára maradt az öreg Csapiczky
2221 42| ám ezek, mitõl döglik a légy.~
2222 58| mindnyájáról tudta, kik legyenek.~
2223 38| hátha a ló elkezdi magát legyezgetni a farkával, mi lesz akkor
2224 28| természetes. Ámor okos kis isten, legyûri az étvágyat, ezt a gonosz,
2225 29| lép. A mi Csapiczkynk a léha dzsentribeli uracsokkal
2226 98| jelentékeny hibát. Feje lehanyatlott mellére, õ se volt vasból,
2227 25| Lehetetlen! - És Domoróczy?~
2228 99| sírva (pedig szép kék szemei lehettek még tegnap), az arca is
2229 40| nyújtani, mint egy lakodalom leírását. De miután az új házasok
2230 53| Bohó kis dolgok, mi leírni való van rajtok? Engem hidegen
2231 45| inkább, mert a jelen is elég leírnivalót nyújt. Mikor a kapuhoz értünk,
2232 18| egy hosszú élet alatt), lekapcsolja nyakáról a smaragdos ékszert,
2233 16| idehozták és elfelejtették róla lekefélni a föliratot. Lassankint
2234 9 | valamit, de aztán mégis leküzdi és csak annyit kérd: - Miért
2235 95| zafírok! (Amilyen prózai lélek vagyok, mindjárt azon kezdtem
2236 11| kifogyhatatlan kedéllyel, csillogó lélekkel, de az orcáik, ruháik gyûröttek
2237 27| gondviselés denique ilyen leleményesen változtatja át a legnagyobb
2238 34| olyan kedves. Mi rosszat lelhetsz ebben?~
2239 2 | pompaszeretet életszükségük, mely lelkeiket betölti és szellemüket frissen
2240 11| gyerekekhez rohant nagy lelkendezéssel: „Most már el vagytok látva
2241 47| És mégis ujjongtak, lelkesedtek.~
2242 89| társaság tagjai fölálltak és lelkesedve éljeneztek, tapsoltak. Sokan
2243 65| bizonyítani - tette hozzá lelkesen.~
2244 77| kotyvalékot behozni, mert lelövöm. Hagyjátok kinn a többit.~
2245 17| Mi lelte ezeket? - kérdém csodálkozva.~
2246 14| brüsszeli csipkéim - szólt egy lemondó sóhajjal Lazsányiné, a szolga
2247 84| gróf Kozsebrovszky, szegény lengyel fõnemes, aki így szokott
2248 20| idegeneknek, az elvész, mint Lengyelország. Abcug Dugovics Titusz!
2249 12| kertecskékbe, karcsúk, magasak, lenhajúak, kékszemûek.~
2250 65| Eperjesre megyek: bent kell lennem kilencre a hivatalban.~
2251 73| száz éven felüli vendégeim lennének... Teringette, visszafiatalítanám
2252 48| csinálnánk, ha gazdagok lennénk. És ha sikerül az elõadás,
2253 42| legalábbis úton kellene lennünk Lazsány felé; fogadni mernék,
2254 3 | Azok a törékeny, finom okos lények érzik e bántó szemeket,
2255 24| Egy lepecsételt csomagot teszek le a szobájába.
2256 25| bájos menyasszony mosolyogva lépegetett rajta. Ez volt talán az
2257 87| hangzott föl erre vagy ezer lépés távolról. Nem is egy kutya
2258 22| mind a templom csak néhány lépésnyire volt az ódon, romladozó
2259 42| Mellette állott a nevelõnõ, egy lépéssel hátrább, egészen szertartásosan,
2260 53| Szolgák egész raja lépett be tálakkal, valamennyi
2261 63| Mintha egy síri árny lépne be mindennap a szobámba.~
2262 22| kikerülni; biz abba bele kell lépnie fehér atlasztopánkáival
2263 54| látni, hogy a próza már leskelõdik rátok valahol egy szögletben,
2264 24| Szlimóczkyné lesütötte a szemeit.~
2265 53| gyönge, törékeny liliomokat a leszakítás elõtt - és mikor másodszor
2266 63| keresztutaknál. Csapiczky leszállott és összeölelkezett az atyafiakkal,
2267 86| varázzsal bírt. Még a hölgyek is leszálltak a hintókból s valóságos
2268 27| emberek valakirõl tartanak, leszámítom abból, amit õ tart magáról,
2269 4 | le egy vidéket, mikor a leszólott vidéken is lehet még valamikor
2270 46| Csathók, a Balánszkyak, a létai Létássyak, de tudná az ördög
2271 46| a Balánszkyak, a létai Létássyak, de tudná az ördög elszámolni
2272 98| jelezte, hogy egy boldogabb létben kóborog, nyála végigcsurgott
2273 50| Hová parancsolod, hogy letegyelek?~
2274 52| kedvtelve nézett végig a letelepedõ vendégseregen.~
2275 56| Katona létemre szeretem az egyszerûséget. (
2276 31| krumplibokrokra, egy perc alatt letépdelték, fölbokrétázták a gomblyukakat,
2277 29| Szlimóczky kisasszony, lehajolt, letépett egyet és a hajába tûzte.~
2278 15| dolmányán ugyanis félig letörölve, de azért még olvashatóan
2279 51| Méltóztassanak leülni, méltóztassanak. - Egy kis
2280 11| reggelt! - A gavallérok leugráltak, üde mosollyal, kifogyhatatlan
2281 19| Lazsányba, lehet azonban, hogy a levegõ kifújja egy kicsit a mámort
2282 10| késõbb, mintha az otthoni levegõben a gõgõs nemesi észjárás
2283 74| csábították be (a sárosi levegõn lassankint õ is hasonló
2284 60| szerencsétlenül beesett a leveses tányérjába.~
2285 18| utoljára, szûzi kamrácskáját, leveszi a koszorút fejérõl, a hófehér
2286 95| mert az inasi gúnyáját levetette, itt hagyta; nem az övé.
2287 12| Willen, most csak nem kezdtek levetkõzni és újra felöltözni. Daj,
2288 5 | Megpillantván az úrias phaetont, levett sapkával közeledett és bemutatta
2289 24| úrnak, és visszakéri a nála lévõ térítményemet. Megteszi?~
2290 27| dolgokat, amik csak a jelen levõket érdekelték, zavaró incidenseket,
2291 68| elnyomja, ami finom, ami lezsér és ami pikáns az emberben.
2292 4 | Nevettek, kiabáltak, lezúgták.~
2293 64| mintha itt az õ szalonjában libbennének láthatatlanul a fenséges
2294 13| Chlapci do liberiji!” (libériába, gyerekek) s egy szempillanat
2295 13| kastély népének „Chlapci do liberiji!” (libériába, gyerekek)
2296 65| ben a váci püspök borait licitálták, persze a halála után, a
2297 79| hogy az apja mint katonai liferáns kapta a báróságot, késõbb
2298 41| hordták a feketekávékat, likõröket, quaterkákat, éjfél után
2299 53| menyasszonyokat, gyönge, törékeny liliomokat a leszakítás elõtt - és
2300 89| öltözködnek. Teringette, az a sok limlom, az a sok másli, toldalék...
2301 41| korhelylevest, pirítós kenyeret, limonádét s mindenféle csillapító
2302 53| be tálakkal, valamennyi livrée-ben. De milyen különbözõ ruháik
2303 16| ördögbe is, ezek a vándorló livrèe-k különösek egy kicsit!~
2304 45| kocsisokkal, kik különbözõ livrèe-kben, hatalmas strucctollakkal
2305 6 | akartunk indulni, mikor egy livrèe-s szolga szembe nyitja a külsõ
2306 8 | közbe kenetteljesen a váltig locsogó Sipeky.~
2307 90| Bogozy vidáman lökött meg oldalba:~
2308 3 | melyek egy menyasszonyra lövellnek ilyenkor a csúf férfiszemkarikákból.
2309 58| híres generálisok arcképei lógtak. Azokról mind sokat tudott
2310 83| Koltay Miska Szalkányból, lóháton; csupa tajték volt a paripa.
2311 94| hebegtem fölrezzenve és a lóléptek irányába tekintve -, de
2312 13| gránátosok. A parkok sûrû lombozata közül, ha az ember figyelmesebben
2313 88| Nem akarsz rájuk lõni, amicenko?~
2314 21| bakfisektõl egy-egy csókot lopott az öregurak pajzánságával,
2315 86| kezével, mint egy rest angol lord.~
2316 60| gúnyosan Szlimóczkyné, a lorgnette lefordult róla és szerencsétlenül
2317 59| Szlimóczkyné, mialatt a lorgnette-jén nézegette a cselédeket.~
2318 69| hintóban a leányaival és lorgnetten át nézte koronkint a vidéket.
2319 2 | Bastrancia! Jól mennek ezek a lovacskák. Hanem itt jó lesz megállni,
2320 33| ember lámpával a hintó elõtt lovagoljon, Krivday (eperjesi professzor,
2321 35| királyunkat, õ tanította lovagolni, mint a legjobb lovasok
2322 8 | mellett Domoróczy Pista lovagolt, hanyagul eleresztve a Blackston
2323 8 | nyelte el a prüszkölõ, tüzes lovaikat, tarsolyos, cifra huszárjaikat
2324 16| szinte a hasukat fogták, de a lovaikra nagy hatással volt; egyszerre
2325 41| nem tudva, nem ösmeri a lovait!~
2326 33| nézete szerint tehát a lovas lovának a farkára volna kötendõ
2327 35| lovagolni, mint a legjobb lovasok egyike a legénység közt.
2328 65| komornyikot és cotelettes angol lovászt.~
2329 92| lekapcsolta az elsõ két lovat és nyugodalmas jó éjszakát
2330 70| pecsenyék, torták, nyalánkságok. Lucullus asztala se lehetett különb.~
2331 63| azt a kravicskát arra a lúkára” (Hajtsd ki azt a tehénkét
2332 95| itt magunkban vagyunk. Egy lumpoló társaság, melyet nem köt
2333 63| összeölelkezett az atyafiakkal, a lutheránus vallásúakkal pláne csókolódzott
2334 80| örökre, hogy új fészket építs magadnak; fogadd az útra, szívecském,
2335 22| Itt a menyecske; a magáé, átadom.~
2336 16| Jó napot magának - szólt kedélyesen -, mi
2337 27| leszámítom abból, amit õ tart magáról, kijön az illetõnek az igazi
2338 95| De szép is volt. Magas növésû, sugár alak, szinte
2339 12| elõtti kertecskékbe, karcsúk, magasak, lenhajúak, kékszemûek.~
2340 30| krumplivirág egyszerre a divat magaslatára emelkedett.~
2341 29| atmoszférájából más világba, magasra vagy mélyre. Hej, sokat
2342 92| Mindenki magasztalta az õrnagyot: De iszen, derék
2343 75| mopszlija, akit mindenütt magával hordott, felelgetett neki.~
2344 92| is pompásan érezték hát magokat, sõt a mamák se unatkozának,
2345 9 | bejött többi nemesek mind magtalanok maradtak és csak a vezérek
2346 2 | mégis elõjönnek, részint maguktól, részint hajuknál fogva
2347 95| ünnepély lesz, de most itt magunkban vagyunk. Egy lumpoló társaság,
2348 55| apó mondotta is egypárszor magyarázatul:~
2349 7 | Éppen most hozzák. (Aztán magyarázólag fordult a hölgyek felé.)
2350 68| Özvegy Szlimóczkyné - magyarázta nekem a kollega -, nagy
2351 98| vigyázott, igen rosszul beszélt magyarul, de ha összeszedte az eszét,
2352 15| pikáns lében tárgyalják a mai nap élményeit. Hallani a
2353 55| társalgószobában egyszerûek, majdnem szegényesek voltak a bútorok.
2354 9 | de a méltóságos asszony makacsul rázta a fejét, mialatt fejdíszén
2355 86| elgondolkozva. - Adjon nekik, lelkem Makaláné, mindent, amit csak megkívánnak.~
2356 98| csak a kukoricaszárak és a mákok meredeztek hellyel-hellyel,
2357 18| toilette-jeibõl az úti ruhát, a mákszínût, a legasszonyosabbat: ne
2358 15| kezet, mint az idegenekkel, malacfarkszerû görbületben nyújtván azt
2359 18| még sok a baj. Az összes málhákat össze kell csomagolni és
2360 19| csak mint tiszteletbeli málhát szállítják Lazsányba, lehet
2361 39| menyasszony búcsúzott érzékenyen a mamájától, görcsösen átfogván a nyakát;
2362 92| érezték hát magokat, sõt a mamák se unatkozának, mert a jó
2363 4 | kívánni a menyasszonynak, a mamának. Én is túlestem a szükséges
2364 19| levegõ kifújja egy kicsit a mámort a fejébõl.~
2365 56| hitvány bútorokhoz, mintha a mannschaftom volna... Az asszony persze
2366 96| Endre barátunk talán nem marad meg pályáján, ahol immár
2367 79| s a fiú ide menekült a maradékkal.~
2368 19| házát, ha tudja, de õk itt maradnak és nem engedik a kényelmes
2369 9 | nemesek mind magtalanok maradtak és csak a vezérek nejei
2370 21| az öreg Csapiczky a kis Marival, s mikor átkelve a Polyovka-patakon,
2371 6 | Nekem a markomba nyomták a bokrétás nászbotot
2372 17| elmélkedni. A lakodalmi marsall, Szlimóczkyné, a rendezkezéshez
2373 80| Úgy, úgy. Pravdu mas pan brat. (Igazad van, testvér.)
2374 65| Csak az bizonyos, hogy mása nincs most. A története
2375 11| feküdt az országúttól vagy másfél kilométernyire, sûrû fák
2376 77| elsõ halál nehéz neki, a másikat már jól kiállja (Zajos derültség.)
2377 50| illeti, hát ha nem is egyiké, másiké, vagy azé, akinél látod,
2378 34| Hiszen mindenki tudja a másikról, hogy nincs négy lova. E
2379 89| az a sok limlom, az a sok másli, toldalék... Oh, az a sok
2380 48| elkéstél. Odaadtuk már a leányt másnak.~
2381 2 | hatosért hajba kapnak, és csak másnap hallja az ember felõlük,
2382 35| esküvõ kitûzve a múlt õszön. Másodikán tehát megindultunk s minden
2383 93| lánya lenne - vélekedének mások -, de egy mostohaleány!
2384 44| születésû ember nem kérhetett mást.~
2385 3 | e bántó szemeket, miként mászkálnak a ruhán keresztül szûzies
2386 68| nem megy igazi vérbe, csak maszkírozza az igazi ostromokat. A színpadi
2387 57| hogy szinte egy lassan mászó szarvasbogárnak látszott;
2388 7 | ha ebbe bele nem haltam, matuzsálemi kort fogok érni. Stefi,
2389 6 | pohárszéken, odaintette a Matykó inast és fölírta a kékposztó
2390 7 | Aztán megparancsolta Matykónak, hogy járja körül az asztalt,
2391 75| hoznak valamit! Istenem, meddig fog ez tartani? Itt öregszünk
2392 0 | forgatta ujjaival nyakán a medve-rendet, mert õ is, mint általában
2393 0 | ilyenkor mindig elpotyogtat medve-rendjébõl egypár példányt.) Egyszer
2394 2 | balzsam lesz most. Hé, Pali, megállasz a korcsmánál!~
2395 98| de eszem ágában sem volt megállítani a kocsit. Hajnalodott. Mindjobban
2396 53| Königgrätz apó minden órát megállítatott, hogy ne konfundálják a
2397 70| Elõzködtek, átkiabáltak egymásra, megállították egymást. Mindenkinél volt
2398 49| Megállj csak - kiáltám, a kezét
2399 2 | lovacskák. Hanem itt jó lesz megállni, várjuk be a korcsmánál
2400 92| ötablakos cserepes ház elõtt megállott a kocsi. János inas leugrott
2401 54| kocsi tele lett, azonfölül megálltunk még néhány bolt elõtt, ahonnan
2402 16| ki, hogy egy generális is megbámulhatta volna.~
2403 67| évszámot tessék mondani, mert megbánják.”~
2404 19| a legkedvesebb barátját megbántja és kellemetlen perceket
2405 13| csillapítgatták. - Hát megbolondultál? Ej, ej, cimbus, cimborka (
2406 0 | fejét rázta és rámordult megbotránkozva:~
2407 99| bolondos útbahajló gally megcsapta a Bogozy arcát; fölserkent.~
2408 0 | elõtte, megfogja a kezét és megcsókolja; a kis kéz remegni látszik
2409 98| járja a férfivendégeket megelégedett, vigyorgó arcával és mindenki
2410 56| egyszerûséget. (Önmagával megelégedve dörzsölgette a kezeit.)
2411 72| Vidámak, gondtalanok és megennivaló kedvesek voltak ezek az
2412 92| Nagysokára mégis megérkeztünk Vándokra; egy ötablakos
2413 0 | éppen ott áll már elõtte, megfogja a kezét és megcsókolja;
2414 1 | ismerõs vagyok. Gyakran megfordulok ott, rokonaim is vannak,
2415 82| az õrnagyot pedig majd megfullasztotta az asztma, nyakába esvén
2416 0 | állt szólásra, de mintha meggondolná, egy kukkot se mondott,
2417 25| Domoróczy lekapcsolta a meggyszín bársonymentéjét és végigterítette
2418 7 | Persze, te szeretnéd, hogy meghaljak. Tegnapelõtt kellett volna
2419 33| riporterek kiszagolták, meghallották. Egy nap ezt, más nap azt,
2420 36| Eperjesre, s úgy volt, hogy meghálunk a vendéglõben s reggel kocsin
2421 96| Magamat is meghatott az érdekes incidens és még
2422 80| bosszankodva ugrott föl, megijedve, hogy mit akar a szakácsné.
2423 8 | Végre megindulhattunk Gortva felé, ahol a Csapiczky
2424 35| múlt õszön. Másodikán tehát megindultunk s minden viszontagság nélkül
2425 33| duzzog. Az Egyetértés ma meginterjúvolta Tomoryt. Az egész interjú,
2426 54| mellett, szegény gyerekek, megittasodva az elmúlt percek eseményeitõl,
2427 49| használ mindenkinek. Érdekes megjegyezni való, pszichológiai szempontból,
2428 74| eszmetársítás útján egy kevély megjegyzésbe csábították be (a sárosi
2429 7 | Tegnapelõtt kellett volna megjönnie a ruháknak, melyek mint
2430 38| királytól, mint a kamarásságot; megkapta volna. De hát a szegény
2431 26| hazavitte megszárítani és megkefélni.~
2432 53| bemutattam magamat. Hogy megkínáljon, kivette szivartárcáját
2433 40| illetõ, amit a szeme, szíve megkíván, még egy uradalmat is.~
2434 86| Makaláné, mindent, amit csak megkívánnak.~
2435 58| jelentések; minden kamarásnak megküldi az udvarmester.~
2436 42| Majd meglássa, milyen kellemes ízt ad
2437 32| betódultak a társalgóba, hogy meglássák még egyszer és elbúcsúzzanak.~
2438 55| meleg még és nyájas. De majd meglássátok, hogy elhagyogatja apránkint
2439 18| minden, minden. (Hangját meglassította.) Ilyen rokonság! Tessék
2440 6 | viszonozza a tréfát, miután meglátott egy krétát a pohárszéken,
2441 15| érzelgett, mikor a fiát meglátta, éppen csak úgy fogott vele
2442 92| tengermormogás-féle zaj zavart, mely a meglepetést jelzi.~
2443 5 | emberek sorába lép? - kiáltám meglepetve. - Nincs még korán?~
2444 70| egyre váltakoztak: újak, meglepõk, mindenik egy-egy furfanggal
2445 59| partékkal, de az új vendégeket meglepte a sok fekete szegélyes nyomtatvány,
2446 35| csodálkozott és gyöngén meglökte idõsebb nõvérét, Idát: „
2447 2 | No, hát akkor majd megmondom én.~
2448 2 | vagyok gyõzõdve, minden csont megmozdulna, ha egy Csapiczky nem azt
2449 52| leánykorában. A komornyik majd megmutatja a szobátokat.~
2450 13| az ember figyelmesebben megnézte, két fénylõ szem villogott
2451 60| volt emberi hajjal; jobban megnézve láttam, hogy különbözõ parókák,
2452 65| iszunk, ha valaki születik, megnõsül, vagy férjhez megy a Csapiczkyak
2453 89| kezet csókolt neki, mire õ megölelte Endrét és sokáig tartotta
2454 77| ellenben kétszer. Amikor megöregszik és amikor tényleg kileheli
2455 64| találkozásoknál engem is megösmertetett az egyes famíliákkal.~
2456 7 | semmi, semmi. Azt hittem, megõrülök. Végre is, mit tehettem
2457 7 | Aztán megparancsolta Matykónak, hogy járja körül
2458 5 | egy nagyszakállú zsidó. Megpillantván az úrias phaetont, levett
2459 56| lett; hajnal elõtt végre megpuhult az õrnagy s nagy rimánkodásunkra
2460 49| csak - kiáltám, a kezét megragadva -, eszerint a Párizsból
2461 70| címeres, havanna-szivarokkal megrakva.~
2462 35| sokszor látott tekintet; megrántja a lova kantárját s megáll
2463 57| szertelen mértéke szinte megrészegítette egy percre Königgrätz apót
2464 36| éppen elõttünk, ugyancsak megriasztva a hölgyeket, akik sikoltozva
2465 19| De azért a mulatság már megromlott. Pruszkay elkezdett érzékenykedni
2466 1 | észrevette, hogy várják, megsarkantyúzta a tüzes pejt (anyja, azt
2467 98| A cigány vigyorgott, megszagolta és mert frissnek találta,
2468 76| Csapiczky végre is megszánta õket és így szólt a szolgákhoz
2469 26| Végül egy szolga hazavitte megszárítani és megkefélni.~
2470 16| hangokra az exercírozásnak, megszegte a nyakát a szügyibe és olyan
2471 65| véletlenül rábukkant és megszerezte a családnak. De persze ebbõl
2472 50| az ivás egész a kakasok megszólalásáig. Akkor kezdtünk aztán egyszerre
2473 13| A megszólított Péter fölkapta a székre
2474 15| Végigtekintett a hintók során s megtelt a szíve csordultig kevélységgel.)
2475 20| le a szememrõl. Egyszerre megteltem mindenféle gyanúval, s amint
2476 11| ki. Némelyek nem akarták megtenni a kerülõt, de végre kitalálta
2477 43| harminc forinttal volt megterhelve a kasszában, melyet Keviczky
2478 87| A jó borok megtették a hatást, az urak ott felejtették
2479 15| méltóztattok szállni és megtisztelni a szegény házamat? Istenem,
2480 74| Majd visszaült helyére, megtölté poharát az 1825-iki termésbõl (
2481 3 | csikóét a vásáron. A látásukat megtoldják a sejtéssel. Azok a törékeny,
2482 31| opera-áriával: „Oh, éj, te megtudod...”~
2483 23| ipamtól, napamtól elõbb megtudták.~
2484 7 | azt hiszem, hogy menten megüt a guta.~
2485 8 | Ezen a „szamár ötleten” megütközött Pruszkay Stefi és fölfortyant. (
2486 1 | hercegi grandezzával tudnak megválni az utolsó ötforintosuktól.~
2487 7 | a võlegénynek. Magam is megváltoztattan nézetemet a jövõjérõl.~
2488 75| a szeretet édes kapcsa, megvan köztetek, édes gyermekeim.
2489 86| Tehát megvártuk Domoróczyt, akinek a neve
2490 55| csak még a keszkenõket kell megvenni a lovak kantárjaira és a
2491 39| Krivday megvetõleg morgott valamit a tudományok
2492 65| Hát igen, egy kocsmáros megvette potom áron a szirupékát,
2493 81| nézz meg minket reggel, ha megvirrad. Én különben már a szomszéd
2494 13| öt-hat domínium most is megvolna.~
2495 62| Ejnye, hiszen te nem mégy Eperjesig.~
2496 56| látnivaló. Általában szép megye, valóságos kert, park park
2497 0 | van, minden évben idõzik a megyében egypár hetet s ilyenkor
2498 26| Õ írnok a megyénél.~
2499 50| öltözködjetek hamar, hogy mehessünk.~
2500 55| Most már mehetünk, csak még a keszkenõket
|