Fejezet

 1 1 |        folyóba az esővizet. Csak aztán vissza ne térjen többedmagával! ~
 2 1 |          Pál odanézett fanyarul, aztán megigazította hátul palócosan
 3 1 |   Takarodj innen, azt mondom... ~Aztán odafordult a tanácsbeliekhez: ~-
 4 3 |      szedte össze kévébe, amiket aztán a hetyke Csató Pista kötögetett
 5 3 |      Pista a csókot, hanem mikor aztán harmadnapon hazaindultak,
 6 3 |       szeme, megérett egészen." ~Aztán így szólt hangosan: ~- Mikor
 7 3 |        alól. ~Sóhajtott az öreg, aztán sokáig nézte, nézte a két
 8 3 |         elejének képzelte magát. Aztán, valljuk meg az igazat,
 9 3 |    egészen a templom mellé. ~Ott aztán benyitottak egy házba, amelynek
10 4 |         Péter kedvenc színe, meg aztán illőbb is ehhez a szép naphoz. ~
11 5 |        nagy alázattal a süvegét, aztán odább ment szó nélkül. Bizony
12 5 |           veressen láncra. Akkor aztán megyek, ha visznek, akárhová. ~
13 5 |          melege van különben is. Aztán sohasem nyomta még így,
14 6 |   szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn...
15 6 |           majd a partokat, hanem aztán meggondolta magát, s szép
16 7 |          a szára mind a négynek. Aztán milyen szépek, duzzadtak
17 7 |   elugrasztotta onnan a macskát, aztán mintha haragjával nem bírva
18 8 |  buggyantotta a vért a sátán. ~- Aztán mit írtál alá? - kérdé apám
19 8 |          a szegény Palyus. ~Most aztán egyszerre mindenki visszaemlékezett
20 9 |        nem győzi mondogatni: "Ez aztán hang, a kántoré otthon,
21 9 |     gózoni Szűz Máriáról. ~- Hát aztán, aztán... mondjad csak tovább,
22 9 |          Máriáról. ~- Hát aztán, aztán... mondjad csak tovább,
23 9 |    szokott híni - felelte Panna, aztán Gáborhoz hajolt, és a fülébe
24 9 |       úgy volt neki meghagyva, s aztán ő is ellopózkodott. ~Sietve
25 10|    egymás elől a fű javát, ebből aztán bosszúság lesz, bosszúságból
26 10|          meg arcát, de csakhamar aztán kékes ónszín váltja föl. ~...
27 11|          se vehetné a vagyonnak, aztán, ha a házból is kitudják
28 11|              Oly kicsike, vézna; aztán istenem, hiszen csak gyerek
29 11|    mégiscsak van valamije benne. Aztán nem is olyan rossz az, ha
30 11|     miért ne beszélgetnének?... ~Aztán olyan furcsa az, ha valami
31 11|       azontúl is a húga mellett. Aztán Eszter arca is sokkal szebb,
32 11|   Bogátot. No, felelj hát neki. ~Aztán nevetve csapta össze a tenyereit.
33 11|           Látod, mim van nekem!" Aztán ő is visszaült az asztalhoz,
34 12|       lagziba én is elmegyek, de aztán... nem tudom még, mi lesz..." ~
35 12|          volt, tisztán hallotta. Aztán egy cserepes, nyöszörgő,
36 12|     nyelvek nem teltek be velem, aztán meg... ~Megvárta Vér Klári,
37 12|           nyitott koporsókat. ~- Aztán meg azt gondoltam, hogy
38 12| hallatott: ~- Gyi Tündér! Ráró! ~Aztán odahajította két kibontott
39 13|  gyerekek érzékenyen ríttak, ami aztán lassanként csendes, pihegő
40 14| összeszaladt a csodájára. ~Hanem aztán volt emiatt a kút miatt "
41 14|     előbb gyerekes kedvteléssel, aztán, mint szokás, nagy óvatossággal
42 14|     odaengedték neki a színüket, aztán az alakjukat. ~Lehet, nem