Fejezet

 1 1 |           rezgett a viharban, egy kis eső híján, s az is inkább
 2 1 |       Súgtak, búgtak, hogy (ugyan kis szopja az ilyeneket az ujjából?)
 3 1 |          az öreg, hadd lásson egy kis világot ő is. Nyolcéves
 4 1 |         hajú magas embert - súgja kis húgának Ágnes -, az vitte
 5 1 |         hogy ott akadt. ~- Cukri! Kis báránykám! - kiáltott fel
 6 1 |      közepe mégis a legkülönb. ~A kis Baló Borcsa könnyhullatásával
 7 2 |          arányos termet, melyre a kis virágos ködmönke olyan módosan
 8 2 |    Gondoltuk mi azt! - suttogá, s kis kezét szívéhez szorította. ~~~
 9 3 |         sarlóval dolgozott, míg a kis Judit csak a markot szedte
10 3 |    csiklandozta. Rajta volt még a kis madárfiak melege s annak
11 3 |        hajad kinő még! ~~~     ~A kis csizmák~Keskeny, szürke
12 3 | bizonyosan odamennek. Eredj csak, kis Andris, nézz utánuk, fiam,
13 3 |              Szótlanul megfogta a kis András kezét, s vitte magával
14 3 |               Éppen van egy ilyen kis csizma készen. Fölteszem
15 3 |           ellen, hogy jó lesz. ~A kis csizmát előhozták, csakugyan
16 4 |          özvegysége~Ezek a kedves kis portékák, ezek a szőke asszonyok
17 4 |           arc fölé ernyőt csinált kis kezéből, és úgy bámult arra
18 5 |        ugyancsak ráfért volna egy kis jólét. Az Isten csizmadiája
19 6 |          fog itt a garat estére. ~Kis uzsonna táján olyan záporeső
20 7 |         rajta levélről levélre, a kis tömzsi levelek mosolyogva
21 7 |          így fordul, kivehetnéd a kis jószágomat haszonbérbe. ~-
22 7 |           neki. ~- Ne haragudjál, kis cirmosom... neked adom a
23 8 |    felgyűrve durva ingeujját, egy kis léket mutatott a bal karján,
24 8 |           bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül
25 8 |          lakóhelyét mutatva - egy kis dolgom volt az éjjel. ~S
26 9 |           alszik... ~- Az ám... a kis Jézus! Szakasztott így van
27 11|     szakadékok partján. A szegény kis Eszterkéé is épp ilyen fehéres... ~
28 11|      többi mellé tette. Jó lesz a kis Eszternek otthon játszani. ~
29 12|           az a boszorkány? ~- Egy kis élesztőt kért szegény. ~-
30 13|    elkezdett keservesen sírni. ~A kis menyasszony csak nézte,
31 13|           a férj aggodalmasan. ~A kis Anna elgondolkozott; fehér
32 13|    menyecske, s azzal sózta meg a kis gyámoltalan a ciberelevest. ~
33 13|        Anna anyja. ~- Eredj érte, kis pehelykém... Ő majd elküldi
34 14|   némelykor pedig útban találta a kis Magdát. ~Csinos fiatalember
35 14|       tudni, hé? ~Lángba borult a kis Magda fehér arca. Egy szót
36 14|   selyempántlikát kifonta, a szép kis csizmát is levetette. Úgy,
37 14|       Bodokon. ~- Hova igyekszel, kis Magda? ~- Vízért, Jóska