Fejezet
1 1 | gurítottak a habok... ~A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó
2 1 | ha a ház megvolna, ha nem éppen amiatt venné fel, mert a
3 1 | az vitte el a Cukrit. ~Éppen a községházához értek őkegyelmeik,
4 3 | kibontott úszó haja is éppen olyan volt káprázó szemében,
5 3 | Mihályék kertjében pedig - éppen az imént mesélte Mihók Magda -
6 3 | emeltette Bizi József." Éppen a betűknél, derékon törte
7 3 | gyereket, s így szólt: ~- Éppen van egy ilyen kis csizma
8 4 | mellette ügető léptekkel, éppen most fordul be a faluba. ~
9 5 | dobhatott volna rá, csak éppen az apja nem. ~Azóta még
10 5 | a szolgabíróval. Filcsik éppen a Patyolat-inghez ballagott,
11 5 | vetették. Az utolsó öröm éppen olyan édes, mint valaha
12 6 | hisz te a zsákjaidat érted! Éppen mostan őrlik, a fele már
13 7 | ment, de futott Gózon felé. Éppen delet harangoztak, mikor
14 7 | Kerüljünk beljebb, Pali öcsém! Éppen jókor jöttél: Erzsi főzi
15 7 | macska okos ábrázatot vágott, éppen szóba lehetett volna vele
16 7 | mikor szólongatták. ~Pedig éppen azt a kendőt akarta elvinni
17 7 | festett arcot pillantott meg éppen kapóra: ~- Gyere be, Réki
18 8 | selyemdarab: ez a viganó (talán éppen az, melyért Palyus a kontraktust
19 9 | derekának is Csúz Gábor, éppen azért, mert olyan kihíresztelt
20 9 | buzgóbb búcsújáró. Mert éppen abban van valami különös,
21 9 | beszélő felé. A gyermek éppen most nyitotta ki szemecskéit
22 10| volna ki a buja fű közül, éppen úgy piroslott messziről
23 11| Imre a Bogát-hegyet kapta. Éppen olyan púpos a jószága, mint
24 11| csíkokban a sugár s az árnyék. ~Éppen a nap nyugszik, s még a
25 11| megnőttek. A kék búzavirágok is éppen olyan szépen fonódnak közéjük,
26 11| dünnyögött erre valamit, s mert éppen a faluba értek, elválóban
27 11| meg a nagy majorság? ~- Éppen az üveghuta hozott ide.
28 11| Hát az egyik, a fekete kő éppen odagurult a hutás lábaihoz. ~
29 12| kantárhoz kapcsolják... éppen mint tavaly ilyenkor, mikor
30 12| lovakat megitatni. Klári éppen akkor kísért ki a kapun
31 13| voltak a kicsinyek, amikor éppen benyitott özvegy Tél Gáborné,
32 13| selypíté Anna húzódozva. ~- Éppen, hogy te. Az asszonyok dolga
33 14| Csuri Jóska, a bakter, éppen ott guggolt a falu végén
34 14| rögtön, s a kúthoz sietett. Éppen jókor jött arra, hogy feladja
35 14| édesen, ismerősen a kolomp. Éppen arra, őmellettük ment el
36 14| otthon! ~A derék férfiú éppen most végezte el a harangozást,
37 14| de az se lehetetlen, hogy éppen csak őt nézte, őt várta. ~
|