Fejezet
1 1 | vagy hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával... ~
2 1 | főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve,
3 1 | minthogy Sánta-Radó Ferenc uram azt találta megjegyezni
4 1 | faluházához. Baló Mihály uram dicsértesséket mondott,
5 1 | ez már régi fedél, bíró uram, becsurog biz ezen... ~-
6 1 | lyukas az valahol, Sós Pál uram. ~Fülig vörösödött őkigyelme
7 1 | vádjára. ~- Esküszöm, bíró uram, ebben a báránydologban... ~
8 2 | rebegi töredezve. - Maga bíró uram hozta, meg is magyarázta
9 3 | zuhog a víz. Vőneki János uram portáján egész tócsák állnak,
10 3 | lakik. ~- Tűrni kell, Bizi uram! ~- Pedig hidd el, Istók,
11 3 | csizmát, fiú? - kérdi Bizi uram szelíden. ~- Nincsen csizmám -
12 3 | egy pár csizmát, Filcsik uram, az én kontómra! - mondá
13 4 | az ácsmester, Rögi Mihály uram. ~- Én! - mondá Péter. -
14 4 | Péter. - Én megyek, majszter uram. ~- Inkább talán Belindek
15 4 | Samura. ~- Hagyja Samut, Rögi uram! Majd fölteszem én. Várok
16 5 | Fogasson el, tekintetes uram, veressen láncra. Akkor
17 5 | a Filcsiket, tekintetes uram! Úgy jönne utánunk, mint
18 7 | összetaposta... ~Mák Gergely uram fejét csóválta, s közibe
19 8 | ballagott, utána Bugó Istók uram poroszkált, nagy somfabotjával
20 8 | bizonyosan az ingváll. ~Öregbíró uram csurgóra vágta a fején a
21 8 | legyen az, nemzetes bíró uram? ~- Az itten a baj, hogy
22 8 | hé! - mondja az öregbíró uram. - Ha Szegeden meg bírták
23 8 | szobaajtóhoz, főtisztelendő uram meghúzta az ajtómadzagot,
24 8 | súgá felém Buga Istók uram. ~- Nem ő!... Dehogy ő! -
25 8 | maga előtt... ~Öregbíró uram megdöfte törvénybíró uramat,
26 8 | törvénybíró uramat, törvénybíró uram megdöfte a kisbíró uramat,
27 8 | kisbíró uramat, kisbíró uram pedig megdöfte tisztelendő
28 9 | Panna, Gughi Panna! - már Uram bocsáss meg, ha vétkeztem -
29 11| tudott beszélni Mudrik Mihály uram annak az igazságnak a nyelvén. ~
30 11| akármit mondjon is Filcsik uram, aki istentelen pogány ember. ~
31 11| rozsda otthon Mudrik Mihály uram kaszapengéjét. ~~~
32 12| tartsd azt a gyeplőt, édes uram, férjem! ~Tartotta is, de
33 13| valamikor, de most még - uram én Istenem! - mi lesz ezekből,
34 13| Majorné asszonyom meg Seregély uram, a gyám, s magukra maradnak
35 14| újdonatúj fehér korsót... Uram, én Istenem, ez már harmadik
36 14| várta már, míg a tiszteletes uram tehenei beérnek a csordával,
|