Fejezet
1 1 | elkergette a határból Istennek fekete haragját, melyet a villámok
2 1 | Szép patyolatgyapjas, két fekete folt van a hátgerincén,
3 1 | Cukri bárányomat, a két fekete folttal a hátán, piros pántlikával
4 2 | mintha szoborra lenne öntve; fekete szemei szendén lesütve,
5 2 | iránt.) ~A lány megigazítja fekete kendőjét a fején, és mély
6 2 | a gyászkendő, s a gazdag fekete haj egy vastag fonata kioldózva
7 4 | szelíd, szőke asszony. ~A fekete kendőt leoldotta, s piros
8 4 | magasból, halva. ~Mégiscsak a fekete kendőt kellett volna elhozni
9 5 | alkotás volt az, széles fekete báránybőr gallérral, melynek
10 5 | hallgatózva, megsoványodott kezeit fekete, hosszú hajába mélyesztve,
11 5 | a letört liliom, hosszú fekete szempillái lecsukva, lábai
12 6 | szép is. ~- Látod is te a fekete kendőd alul! ~- Itt voltam,
13 6 | fehér lepke vergődnék a fekete éjben. ~Nagyon meggyűlt
14 8 | világossága csak megszürkítette a fekete háttért, de nem oszlatta
15 8 | csodaszép leány állt, lebontott, fekete hajjal, csillogó, fényes
16 8 | fehér rögökből. Először csak fekete, apró pontok voltak, villámgyorsan
17 9 | Bágyról: Tímár Zsófi talpig fekete gyolcsruhában, az öreg Bizi
18 9 | úgy világítja meg a tömött fekete hajat s a szemvesztő két
19 9 | Ott ült a kút párkányán, fekete lebontott hajával játszadozott,
20 10| megteszem. Megalázom magam a Fekete major juhásza előtt. Tudhattam-e,
21 10| bojtárra, míg én elszaladok a Fekete majorba. ~A beteg hálás
22 10| Délben zörgetett be a Fekete major ablakán. ~- Hallod-e,
23 10| pitvar kilincsét, bement. ~A Fekete major juhásza mereven az
24 10| Hát jól van no! - mondá a Fekete major juhásza. - Odaadom
25 10| oda, ahova ment... ~A Fekete major juhásza lehajtotta
26 11| szakadékban alant egy nagy fekete kőnek látszott a csücske:
27 11| valamennyit. ~Hát az egyik, a fekete kő éppen odagurult a hutás
28 11| megnézte. ~- Ejnye, de finom fekete kőszén ez! Honnan hoztátok? ~-
29 12| annak az árnyékát lássa? Fekete gyanúnak fehér ágyat bontson? ~
30 12| sebesség összegyúrja őket egy fekete szárnnyá, amely röpül...
31 14| azt a csizmát is! ~Hosszú, fekete hajából a selyempántlikát
|