Fejezet

 1 2 | szoknyája suhogásában varázs. ~- Mi járatban vagy, gyermek? -
 2 2 |      ártatlan volt. ~- Gondoltuk mi azt! - suttogá, s kis kezét
 3 3 |       megkétszerezve. ~Hanem így mi történt? Szegény öreg Péri!...
 4 3 |     talált; a hír megsúgta neki, mi történt, s a keserűség útra
 5 3 |        ez a Bizi dolga! Tudod-e, mi történt megint az éjjel? ~-
 6 3 |       Istók. ~- Hát a kereszttel mi történjék? - kérdé Bizi
 7 4 |       kettőnek, háromnak. Tudta, mi következik. ~Eszeveszetten
 8 5 |         tett: a Terkával. ~Pedig mi volt a vétke? Az apja a
 9 6 |  megmozgassa, egy-két óráig - de mi az ennyi életnek? Kieszi
10 7 |     szépen mentél el Gózonba. ~- Mi nekem Gózon! Bort ide még!
11 8 |        az udvaron játszogattunk, mi, gyerekek, egyszerre kétségbeesett,
12 8 |          az ajtót megzörgetve. - Mi baja van? Szóljon kend! ~
13 8 |        hörgé. - Már késő van! ~- Mi van későn, te medve, te? ~-
14 8 |      boszorkányok hatása ellen - mi, gyerekek, pedig remegve
15 8 |  alakjában az ördögök. ~Minthogy mi is erősítettük a tényállást,
16 8 |         baj ne volna... ~- Ugyan mi legyen az, nemzetes bíró
17 8 |        nem a miénk afölött, hogy mi a cselekedni való. Így azonban
18 10|       itt vagy! ~- Adod a lányt? Mi? ~- Gyere be előbb, hadd
19 11|           De 'iszen okos ember a mi nótáriusunk, habár nem fogant
20 11|       aranyat, ezüstöt, csakhogy mi nem becsüljük meg, mert
21 12|          aztán... nem tudom még, mi lesz..." ~Ez a Klári szava
22 13|         tudott föltápászkodni, s mi tűrés-tagadás... megütötte
23 13|         még - uram én Istenem! - mi lesz ezekből, ha majd a
24 13|   nemegyszer. ~- Hát akkor ugyan mi lenne? ~- Útilaput kötne
25 13|      Istennek, hogy itt van. ~De mi ilyenkor a harag, ha nem
26 14|          faluban. ~Nem is tudom, mi lett volna a vége, ha észre
27 14|       senki sem tudja. Ott élünk mi ketten. ~- Ne kísértsen
28 14|     Riska! Riska! Hazahí engem a mi Riskánk! ~S a lány erőszakosan