1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1846
Fejezet
501 4 | karika, gurul az. ~- Gurult a te kezedből is, ugye? Hallod-e,
502 4 | valakit valahonnan. Úgy dobog a szívem, ha vajon eljön-e?
503 4 | csak azért is felmegyek a toronyra, hogy egy pillantást
504 4 | bánom. Eredj hát szaporán, a felső ablakból magam adom
505 4 | ablakból magam adom ki majd a keresztet, ha már fent leszel. ~
506 4 | nemsokára; olyan ügyesen kúszott a deszkapárkányzatról, akár
507 4 | az evet. ~- Ide most azt a keresztet! - kiáltá aláhajolva -
508 4 | legelőször is odanézett a bágyi országútra. ~Amott
509 4 | országútra. ~Amott jön! Zsófi az! A vénasszony mellette ügető
510 4 | léptekkel, éppen most fordul be a faluba. ~Szíve nagyot dobbant,
511 4 | Melyik gombra tegyem föl? ~A vén ács elsápadt, a toronyablakban
512 4 | föl? ~A vén ács elsápadt, a toronyablakban keresztet
513 4 | ott több gomb egynél. Azt a szédülő ember láthatja csak
514 4 | Eszeveszetten rohant le a grádicsokon; tudta, mire
515 4 | lesz... még messzebb lesz - a túlvilágon. ~Egyszerre értek
516 4 | túlvilágon. ~Egyszerre értek a torony alá férj, feleség.
517 4 | feleség. Csakhogy az egyik a magasból, halva. ~Mégiscsak
518 4 | magasból, halva. ~Mégiscsak a fekete kendőt kellett volna
519 4 | kellett volna elhozni ehhez a találkozáshoz! ~Zsófi némán
520 4 | találkozáshoz! ~Zsófi némán borult a holttest fölé, s csókokkal
521 4 | szelíd, olyan nyugodt volt az a bánatos arc, mint egyébkor.
522 4 | utolsó tekintetet vetett a halottra, s összeroskadt. ~
523 4 | csak most eredt meg, mint a kiengedett patak. ~~~
524 5 | Az a pogány Filcsik~Olyan bolond
525 5 | volt soha. ~Márpedig volt. A gózoniak (mert a Bágyon
526 5 | Márpedig volt. A gózoniak (mert a Bágyon túlról költözött
527 5 | két végén in natura lóg le a bárányláb körmöstül, bojtnak,
528 5 | ezüstcsat tartja össze. A bunda két alsó csücskén
529 5 | valamennyi templomával: még a kálvinista kakas is ott
530 5 | fáradságot, sem anyagot a szűcs. ~De nem is a gózoni
531 5 | anyagot a szűcs. ~De nem is a gózoni Mócsik csinálta azt,
532 5 | Mócsik csinálta azt, hanem a leghíresebb szűcs egész
533 5 | gombokra szedve alul, akkor is a földet söpri a világ e kilencedik
534 5 | akkor is a földet söpri a világ e kilencedik csodája.
535 5 | csodája. Egyszóval ehhez a bundához képest még a muszka
536 5 | ehhez a bundához képest még a muszka császáré is csak
537 5 | gorombán bánt azzal is, mintha a nótáriusék jurista fiának
538 5 | téli bekecse lett volna. A hímzés színtelen, foszladozott,
539 5 | színtelen, foszladozott, a sárga alapbőr pedig piszkos,
540 5 | alapbőr pedig piszkos, zsíros. A molyok is megtették a magukét,
541 5 | zsíros. A molyok is megtették a magukét, kivált a bélésben
542 5 | megtették a magukét, kivált a bélésben és gallérban okozva
543 5 | kárt. ~De Filcsik, mint a szerelmes férj, ki észre
544 5 | nem veszi, felesége arcán a rózsák hogy fogynak, pedig
545 5 | átalakulásról; ő mindig a régi bundát látta az ócskában,
546 5 | rendes szójárása: "Fölteszem a bundámat", sohasem veszített
547 5 | függött télen-nyáron, hogy ha a kaptafa mellett ült a gazda,
548 5 | ha a kaptafa mellett ült a gazda, szemben legyen vele,
549 5 | nem valami sokat ült annál a kaptafánál. Hiszen azért
550 5 | néha megvarrta is valakinek a kívánt csizmát, szinte kegyelemképpen
551 5 | Nemigen háborgatták hát a megrendelések, mert még
552 5 | az emberekkel: "Mire való a parasztnak a csizma? Járjanak
553 5 | Mire való a parasztnak a csizma? Járjanak kendtek
554 5 | ember volt; nem szeretett az a világon senkit, semmit,
555 5 | világon senkit, semmit, azon a bundán kívül. ~Hát 'iszen
556 5 | kegyetlenség, mint amit a saját egyetlen gyermekével
557 5 | egyetlen gyermekével tett: a Terkával. ~Pedig mi volt
558 5 | Terkával. ~Pedig mi volt a vétke? Az apja a csoltói
559 5 | mi volt a vétke? Az apja a csoltói sánta molnárhoz
560 5 | erőltetni. Egy cserépbe ültetni a rezedavirágot a csalánnal. ~
561 5 | ültetni a rezedavirágot a csalánnal. ~Nem csoda, ha
562 5 | magát, ha elfacsarodott a szíve, elszédült a feje,
563 5 | elfacsarodott a szíve, elszédült a feje, félrelépett a lába.
564 5 | elszédült a feje, félrelépett a lába. Elment, megszökött
565 5 | lába. Elment, megszökött a fiatal szolgabíróval. ~Nagy
566 5 | bűnbánó arccal hazajött a Terka látogatóba, hogy szüleit
567 5 | Filcsik elfordult: "nem ismeri a kisasszonyt", leakasztotta
568 5 | kisasszonyt", leakasztotta a bundáját a szögről, s úgy
569 5 | leakasztotta a bundáját a szögről, s úgy elment hazulról,
570 5 | jött addig, míg el nem ment a lánya. ~Azután már nem mert
571 5 | mert hazajönni soha többé a szegény Terka. Mindössze
572 5 | látta még az apját, mikor a falun keresztülkocsizott
573 5 | falun keresztülkocsizott a szolgabíróval. Filcsik éppen
574 5 | szolgabíróval. Filcsik éppen a Patyolat-inghez ballagott,
575 5 | Patyolat-inghez ballagott, ahogy a kocsiról utána kiáltott: "
576 5 | lekapta nagy alázattal a süvegét, aztán odább ment
577 5 | Bizony kő van az öregembernek a szíve helyén. ~Ahány majornoki
578 5 | Ahány majornoki ember a szolgabírónál megfordult,
579 5 | Filcsik Terkának: akár ő lenne a nagyságos asszony. Biz'
580 5 | nagyságos asszony. Biz' az a lelkem egészen eltanulta
581 5 | micsoda becsülete van azóta a falunak! A majornokiak igazsága
582 5 | becsülete van azóta a falunak! A majornokiak igazsága bezzeg
583 5 | igazsága bezzeg lenyomja most a többi faluét. Meg azután
584 5 | el minél előbb, mert már a Terka nem mer elmenni többé. ~
585 5 | esze lett volna, nemcsak a saját sorsán segíthet, de
586 5 | saját sorsán segíthet, de a nemes helység szerencséjét
587 5 | de köztünk maradjon, ez a Majornok a leghitványabb
588 5 | maradjon, ez a Majornok a leghitványabb falu az egész
589 5 | Egyrészt, hogy legszegényebb a népe, de kivált mert nincs
590 5 | Ami nem is csoda, mert a megyei uraknak még sohasem
591 5 | jártak. ~Ott van, teszem azt, a csoltói országút: olyan,
592 5 | csoltói országút: olyan, mint a palló; a szép Bitró Erzsébetnek
593 5 | országút: olyan, mint a palló; a szép Bitró Erzsébetnek köszönheti
594 5 | Bitró Erzsébetnek köszönheti a Bágy-mellék, míg a Karancsalja
595 5 | köszönheti a Bágy-mellék, míg a Karancsalja a deli Vér Jánosné
596 5 | Bágy-mellék, míg a Karancsalja a deli Vér Jánosné tejszín
597 5 | áldhatja. ~Mert hiába, olyan a világ, egy szépasszony arca
598 5 | egész határnak. ~No, ennek a Majornoknak ugyan nem adott. ~
599 5 | Majornoknak ugyan nem adott. ~A megyei vicemérnök, ki mappát
600 5 | vicemérnök, ki mappát csinált a vármegye ábrázatáról, úgy
601 5 | ábrázatáról, úgy beszélik a környéken, kihagyta belőle.
602 5 | környéken, kihagyta belőle. Sőt a tekintetes megyei karok
603 5 | váltóforintot ígértek volna a szomszéd Hont vármegyének,
604 5 | vármegyének, ha elvállalja a magáénak; de annak bizony
605 5 | Majd bizony, őt érje mindaz a csúfság és szidalom, ami
606 5 | ami Majornok után háramlik a nemes vármegyére! ~Hanem
607 5 | most. De visszautasította a szolgabíró úr nemes indulatját.
608 5 | csizmadiája nagyon vékonyan állt a földi javak dolgában. A
609 5 | a földi javak dolgában. A múlt hetekben már az ezüstcsat
610 5 | ezüstcsat is lekívánkozott a bundáról a Patyolat-inghez.
611 5 | lekívánkozott a bundáról a Patyolat-inghez. Ott is
612 5 | Patyolat-inghez. Ott is van azóta a Száli szekrényében. ~No
613 5 | Isten csizmadiája, hogy ez a "kuncsaft"-ja legnagyobb
614 5 | kezdtek névtelen levelek a postán, tíz, húsz, ötven
615 5 | sok becsületes ember van a világon. ~Egy ideig hitte,
616 5 | szintén István volt. Csak az a csodálatos, honnan adta
617 5 | honnan adta kölcsön apja azt a sok pénzt. ~S amint gyanúja
618 5 | fölébredt, mindjárt kitalálta a dolog nyitját is. Egyenként
619 5 | az érkező pénzesleveleket a szolgabírónak. Hogy mer
620 5 | Tudja-e, hogy az ő nagyanyja a híres Becsky famíliából
621 5 | famíliából való asszony s a többi. ~Nem is jöttek hát
622 5 | híreknek akadt elég hozója. ~A szép Filcsik Terka halálosan
623 5 | lelte eddig, megvetette a fényt, a pompát, eltolta
624 5 | eddig, megvetette a fényt, a pompát, eltolta magától
625 5 | pompát, eltolta magától a drága ételeket és a medicinásüveget,
626 5 | magától a drága ételeket és a medicinásüveget, hanem az
627 5 | hát olyan rossz lány az a szegény Terka! ~S annyira
628 5 | Terka! ~S annyira ment ez a forró kívánsága, hogy végre
629 5 | kívánsága, hogy végre is maga a szolgabíró volt kénytelen
630 5 | az én kedvemért! - szólt a főszolgabíró úr nyájasan. ~
631 5 | Igenis, kérem alássan. ~- Ön a társadalom söpredéke! ~-
632 5 | szép szóra, ígéretre fogta a fiatalúr, de bizony minden
633 5 | minden visszapattant arról a márványszívről, még a fenyegetés
634 5 | arról a márványszívről, még a fenyegetés is. ~- Fogasson
635 5 | akárhová. ~Bizony végre is a csizmadia nélkül kellett
636 5 | kellett hazamennie annak a hatalmas úrnak, ki az egész
637 5 | Hanem hát nem azért volt a hajdúja Suska Mihály, hogy
638 5 | útközben. ~- Ösmerem én azt a Filcsiket, tekintetes uram!
639 5 | Úgy jönne utánunk, mint a malac a kukoricás szakajtó
640 5 | jönne utánunk, mint a malac a kukoricás szakajtó után,
641 5 | kend. ~- Ha ellopatnánk a bundáját. Mert él-hal ezért
642 5 | bundáját. Mert él-hal ezért a bundáért. Nagyon különös
643 5 | obsitosnak, csakhogy őrá bízzák. A revolúció óta úgyse volt
644 5 | revolúció óta úgyse volt már a kezében ilyen nagy dolog.
645 5 | mert még el sem hinnék. ~A beteg nő nyugtalanul hánykolódott
646 5 | mélyesztve, mely körültakarta a fehér hálóköntösét. ~Mindennel
647 5 | szeme-szája kíván, s mégis a legszegényebb a világon,
648 5 | s mégis a legszegényebb a világon, mert az egészség
649 5 | egészség hiányzik s még valami: a szeretet. ~A szerelem éget
650 5 | még valami: a szeretet. ~A szerelem éget csak, őt már
651 5 | éget csak, őt már elégette, a szeretet melegít, s ő sohasem
652 5 | nagyon. ~Semmi sem jó neki; a férfi hangja, kit szeretett,
653 5 | hiába igazgatják minduntalan a cselédek. ~Milyen más lenne
654 5 | most, ha otthon feküdhetnék a szegényes atyai kunyhó fedele
655 5 | atyai kunyhó fedele alatt, a búbos kemencénél, a nyitott
656 5 | alatt, a búbos kemencénél, a nyitott ablakon ha hallaná,
657 5 | hogy szólnak vecsernyére a majornoki harangok, s be
658 5 | éjjel, s íme - reggelre a sors meghallgatta, amikor
659 5 | meghallgatta, amikor fölébredt, a szép piros paplan fölébe
660 5 | terítve kedves, régi ismerőse, a bunda. ~És azok a rózsák,
661 5 | ismerőse, a bunda. ~És azok a rózsák, piros tulipánok,
662 5 | rózsák, piros tulipánok, amik a gallérját olyan széppé teszik,
663 5 | Mikor Filcsik éjjel hazajött a "Patyolat-ing"-ből, lakását
664 5 | ből, lakását feltörve, s a bundának hűlt helyét találta.
665 5 | bundának hűlt helyét találta. A nagy szög üresen, árván
666 5 | Pedig október végét mutatta a kalendárium. A tél küszöbön
667 5 | végét mutatta a kalendárium. A tél küszöbön várakozott. ~
668 5 | húzott kalappal járt-kelt a faluban. Nem evett, nem
669 5 | ivott, és nem beszélt. Ez a csapás végképp megtörte.
670 5 | ajkán ott látta lebegni azt a gúnyos kérdést: "Hát a kegyelmed
671 5 | azt a gúnyos kérdést: "Hát a kegyelmed híres bundája
672 5 | bundája ugyan hova lett?" ~De a remény nem hagyta el. Érezte,
673 5 | hagyta el. Érezte, hogy a drága jószág előbb-utóbb
674 5 | övé. ~Nem is csalatkozott. A hír meghozta, hogy a tettesek
675 5 | csalatkozott. A hír meghozta, hogy a tettesek csakugyan kézre
676 5 | csakugyan kézre kerültek, s a bunda most ott van az igaz
677 5 | Négy nap alatt átveheti a tulajdonosa, ellenkező esetben
678 5 | mint gazdátlan tárgyat, a kórház javára. ~Nyomban
679 5 | javára. ~Nyomban útra kelt a kastélyba. Nem habozott
680 5 | igaz jussát megy keresni. ~A szolgabíró nem tett semmi
681 5 | ellenvetést, beismerte, hogy a bunda itt van, s némán intett
682 5 | benyílón keresztül vezette a sáros csizmájú Filcsiket,
683 5 | szobába értek. ~- Ott van a bundája! - szólt reszkető
684 5 | szemek lassanként szokták meg a homályt. De azért önkéntelenül
685 5 | önkéntelenül is odatalált, ahonnan a halk nyöszörgés hallatszott. ~
686 5 | nyöszörgés hallatszott. ~A szolgabíró odalépett, s
687 5 | feküdt Terka haloványan, mint a letört liliom, hosszú fekete
688 5 | szempillái lecsukva, lábai a híres tulipános bundával
689 5 | volt így haldokolva is. Egy a földtől búcsúzó angyal.
690 5 | sem nyitja többé azokat a bűbájos szemeket, melyek
691 5 | lépett az ágyhoz, és levette a haldoklóról azt a takarót,
692 5 | levette a haldoklóról azt a takarót, mely után az olyan
693 5 | lesz rá szüksége többé. A haldokló angyal még csak
694 5 | mozdult. Filcsiknek még csak a keze sem reszketett. Még
695 5 | utolsó pillantást sem vetett a szegény leányra. Némán,
696 5 | sem fordult vissza, mikor a szolgabíró borzalommal sziszegett
697 5 | megelégedés is van rajta, a bunda megkerülése miatt.
698 5 | kő van ennek az embernek a szíve helyén. ~Egy cserjéhez
699 5 | helyén. ~Egy cserjéhez érve, a majornoki hegyszakadéknál (
700 5 | ahol éjente, mint mondják, a Gélyiné lelke nyargal megriadt
701 5 | lovakon) megbotlott valamiben a gyalogúton. ~Egy koldustarisznya
702 5 | megrakva. Jól imádkozhatott a gazdája, holnapra is maradt
703 5 | holnapra is maradt neki a mindennapi kenyérből. ~De
704 5 | nini, hiszen ott fekszik a tulajdonosa is a fa alatt:
705 5 | fekszik a tulajdonosa is a fa alatt: egy rongyos koldusasszony,
706 5 | gyermekével. ~Melléjük tette a tarisznyát, és gyufát gyújtott,
707 5 | nincsenek-e meghalva? ~A mély lélegzet elárulta,
708 5 | altathatta el így. Mert a csípős idő, hideg szél és
709 5 | csípős idő, hideg szél és a rongyos ruha nem alkalmasak
710 5 | csigázva. Arcuk, különösen a gyereké, már most is kék
711 5 | gyereké, már most is kék a hidegtől, s parányi tagjai
712 5 | tagjai reszketnek, mint a kocsonya. ~Filcsik előkereste
713 5 | kocsonya. ~Filcsik előkereste a pipáját a dolmányzsebéből,
714 5 | Filcsik előkereste a pipáját a dolmányzsebéből, megtömte,
715 5 | megtömte, rágyújtott, és leült a földre - az alvók mellé. ~
716 5 | tele volt csillagokkal. A csillagok őt nézték, és
717 5 | csurgott, feje lehanyatlott, a híres bunda lecsúszott válláról.
718 5 | volt még ilyen nehéz az a bunda. ~Amint lecsúszott,
719 5 | lassan, gondolkodva megindult a gyalogúton. Egyszer megállt,
720 5 | nem! Mit szólna hozzá az a millió szem az égen? ~Most
721 5 | melegítette ott belül, azon a helyen, hol szíve szokott
722 5 | ahelyett csak egy követ tett - a közvélemény szerint - a
723 5 | a közvélemény szerint - a gondviselés. ~Azóta nincs
724 5 | gondviselés. ~Azóta nincs meg a bundája. De ő azért mindig
725 5 | tudják már, s ha nem félnének a nagy szájától, csak nevetnének,
726 5 | keresztény. Ha maholnap meghal a lésza alatt [*], holló,
727 5 | varjú lesz megsiratója, a temető árka lesz pihenő
728 5 | pihenő ágya. ~[*] Meghal a lésza alatt - úgy hal meg,
729 5 | mint egy kivert kutya, a kerítés alján. ~~~
730 6 | A bágyi csoda~Kicsi a bágyi
731 6 | A bágyi csoda~Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé
732 6 | csoda~Kicsi a bágyi patak. A keskenyebbé vált ezüstszalag
733 6 | széles homokrámát kapott, és a csillogó homoknak is, melyet
734 6 | csillogó homoknak is, melyet a népregék tündéreinek pici
735 6 | sehol véget nem érő füzesek a kerete. ~A bágyi malomban
736 6 | nem érő füzesek a kerete. ~A bágyi malomban nem tudnak
737 6 | Gózonból, Csoltóról, ülik a Bágy partját a malom környékén,
738 6 | Csoltóról, ülik a Bágy partját a malom környékén, és a vizet
739 6 | partját a malom környékén, és a vizet várják. ~Ha nem jön,
740 6 | tesznek róla. Kocsipál Gyuri, a molnárlegény már Szent Mihály
741 6 | Mihály lovát is ellopta a majornoki temetőből, lévén
742 6 | elégetése csalhatatlan módja a záporeső kierőszakolásának
743 6 | Legyen is foganatja, mert a zsilipek le vannak ugyan
744 6 | éjszakára gyűjt is annyi vizet a gát, hogy a kereket megmozgassa,
745 6 | annyi vizet a gát, hogy a kereket megmozgassa, egy-két
746 6 | az ennyi életnek? Kieszi a penész az utolsó zsákot,
747 6 | Mindenki bosszankodik, csak a molnárné, a gyönyörű Vér
748 6 | bosszankodik, csak a molnárné, a gyönyörű Vér Klára jár-kel
749 6 | őrlők között, pedig neki van a legnagyobb kárára az idei
750 6 | Ha így megy, elpusztul a bágyi molnár, kivált, ha
751 6 | kivált, ha sokáig odamarad a katonaságnál, mert hiába,
752 6 | övezi is derekát. ~Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó
753 6 | Igaz-e, Tímár Zsófi. Ámbátor a molnárnéért magam sem teszem
754 6 | magam sem teszem kezemet a tűzbe, mert a veres haj...
755 6 | teszem kezemet a tűzbe, mert a veres haj... hej, az a veres
756 6 | mert a veres haj... hej, az a veres haj... Igaz-e, Zsófi
757 6 | szép is. ~- Látod is te a fekete kendőd alul! ~- Itt
758 6 | okos asszony úgy viseli a viganóját, húgom, hogy a
759 6 | a viganóját, húgom, hogy a színes oldala van kívül.
760 6 | érzékenyen búcsúztak? ~- A molnár azt kérdezte Klára
761 6 | szólott: "Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az
762 6 | szívem tőled elfordul." ~- A Bágy fölfelé? - kacagott
763 6 | tartsd magadat, Gélyi János! ~A többiek is nevettek. No '
764 6 | az kellene még, hogy az a kevés víz is visszaforduljon...
765 6 | Maholnap nekigyürkőzik a homok, s megissza az egészet
766 6 | Mindenik jól mulatott a patakon és a molnárné fogadásán,
767 6 | jól mulatott a patakon és a molnárné fogadásán, csak
768 6 | Gélyi János nem. Elpirult a Pillérné szavára, mélyen
769 6 | Pillérné szavára, mélyen a szemére húzta a kalapot,
770 6 | mélyen a szemére húzta a kalapot, de mégsem olyan
771 6 | hogy el ne láthasson alóla a sövényig, ahol a molnárné
772 6 | láthasson alóla a sövényig, ahol a molnárné ruhákat terítget
773 6 | molnárné ruhákat terítget a karóra száradni. ~A napfény
774 6 | terítget a karóra száradni. ~A napfény kiöltött nyelvecskéi
775 6 | nyelvecskéi végigtáncoltak a sövényen, s ahol megnyalják
776 6 | sövényen, s ahol megnyalják a nedves vásznat, fehérebbé
777 6 | vásznat, fehérebbé válik. ~A Gélyi János szeme is arra
778 6 | is arra vet sugarakat, s a Vér Klára arca pirosodik
779 6 | asszonyok az odanézést is, a visszanézést is. Szóba rakják...
780 6 | volna hirtelen össze azt a sötét felhőt, egyszerre
781 6 | majornokiak, mozogni fog itt a garat estére. ~Kis uzsonna
782 6 | záporeső kerekedett, hogy még a barázdák is patakká dagadtak.
783 6 | Három nap, három éjjel járt a malom, megfogyott az őrölni
784 6 | szándékosan hagyta utolsónak a menyecske, hogy ő maradjon
785 6 | menyecske, hogy ő maradjon a legtovább? De hátha csak
786 6 | Hátha az akácfa virága a kacsintása... Mindenkire
787 6 | Alig várta, hogy kijöjjön a szép molnárné. ~- Hallod-e,
788 6 | hagytalak. Öregeké az elsőség a malomban - felelte Vér Klári
789 6 | hátat fordított Jánosnak. ~A köpcös, zömök legény eléje
790 6 | már szekérrel, elfogyott a takarmányom, éhesek a lovaim.
791 6 | elfogyott a takarmányom, éhesek a lovaim. Adj egy köteg sarjút
792 6 | lovaim. Adj egy köteg sarjút a padlásról. ~- Akár kettőt. ~-
793 6 | szemei bámészan tapadtak arra a liliomderékra, mely megtörni
794 6 | Egy felet se, Gélyi János. A te szeretőd voltam valaha,
795 6 | mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok. ~Fölszakadt
796 6 | felesége vagyok. ~Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János melléből: ~-
797 6 | Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János melléből: ~-
798 6 | Verje meg hát az Isten azt a csillogó veres hajadat,
799 6 | csillogó veres hajadat, mely a nyugalmamat megint elsöpörte. ~
800 6 | vissza csintalan mosollyal a molnárné. - Vagy igaz, hisz
801 6 | molnárné. - Vagy igaz, hisz te a zsákjaidat érted! Éppen
802 6 | érted! Éppen mostan őrlik, a fele már megvan. ~Ajkaiba
803 6 | zavartan hebegte: ~- Hát a másik fele? ~- Egy-két óra
804 6 | legalább eressz be magadhoz a melegre. Otthon felejtettem
805 6 | melegre. Otthon felejtettem a ködmönömet; fázom. ~Klári
806 6 | meg ne őrölnék hamar azt a búzát! ~Gondolt valamit,
807 6 | Gondolt valamit, s kiosont a molnárlegényhez. Rátalált
808 6 | molnárlegényhez. Rátalált a sötétben a füttyéről. A
809 6 | molnárlegényhez. Rátalált a sötétben a füttyéről. A gádorhoz volt
810 6 | a sötétben a füttyéről. A gádorhoz volt támaszkodva. ~-
811 6 | Kocsipál Gyuri! Tied lesz a furulyám, ha megáll a malomkő,
812 6 | lesz a furulyám, ha megáll a malomkő, és meg nem mozdul
813 6 | gyűjteni kell, s ereszd le a zsilipeket. ~A pörgettyű
814 6 | ereszd le a zsilipeket. ~A pörgettyű meg a pitle zaja
815 6 | zsilipeket. ~A pörgettyű meg a pitle zaja elnyelte fojtott
816 6 | Ühüm! Csakhogy akkor átcsap a gáton... ~- Ne törődj te
817 6 | te azzal, neked adom még a selyemvarratú dohányzacskómat
818 6 | Mindenestül. ~Mikor leeresztette a zsilipeket Gyuri, megállt,
819 6 | Hátha figyelmessé teszi a molnárnét a kerék megállítása,
820 6 | figyelmessé teszi a molnárnét a kerék megállítása, s kijön,
821 6 | sem jött sokáig. Egyszerre a gyertyavilág is elaludt
822 6 | gyertyavilág is elaludt bent a szobában. És a nagy némaságban
823 6 | elaludt bent a szobában. És a nagy némaságban csak mintha
824 6 | csikordult volna egyet egy kulcs a zárban. ~Gyuri vigyorogva
825 6 | valami fehér lepke vergődnék a fekete éjben. ~Nagyon meggyűlt
826 6 | éjben. ~Nagyon meggyűlt a víz éjjel táján a malomgátnál,
827 6 | meggyűlt a víz éjjel táján a malomgátnál, s amint a két
828 6 | táján a malomgátnál, s amint a két sziklás hegyoldal között
829 6 | zúgva csapkodta egy darabig a gátat, majd a partokat,
830 6 | egy darabig a gátat, majd a partokat, hanem aztán meggondolta
831 6 | csendesen visszafordult. ~A hold most bukkan ki, s végighúzza
832 6 | végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. ~A szél
833 6 | haját a bágyi patak tükrén. ~A szél fölsivít bámulatában,
834 6 | felülről fúj, simogatni akarta a vizet - s íme, fölborzolta.
835 6 | vizet - s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok
836 6 | fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve
837 6 | fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve
838 6 | suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!... ~~~
839 7 | Pali, leült egyet pihenni a határkőre. Különös gondolatai
840 7 | megkérni. Látták végigmenni a falun ünneplő ruhában, a
841 7 | a falun ünneplő ruhában, a gomblyukába tűzött piros
842 7 | Erzsi körül legyeskedett, de a jómódú Bedéné kereken kimondta:
843 7 | kereken kimondta: nem adja a lányát korhelynek. ~Igaz,
844 7 | kedve jött is néha kilépni a hámból, mintha erős gyeplő
845 7 | vissza mindig: szíve volt a gyeplő. Csakhogy mióta az
846 7 | mióta az ősszel meghalt a szegény Bede Anna, Erzsi
847 7 | Haragoszöld füvek, amint a reggeli szélben remegve
848 7 | szélben remegve összesúgtak, a piros kökörcsin, mely búsan
849 7 | mely búsan hajtotta le a fejét, a zúgó nádas, melyet
850 7 | búsan hajtotta le a fejét, a zúgó nádas, melyet a felhő
851 7 | fejét, a zúgó nádas, melyet a felhő sötétre festett meg
852 7 | egy picike lóherebokrocska a lábainál, amint a felhő
853 7 | lóherebokrocska a lábainál, amint a felhő alul kibukkanó nap
854 7 | sugara ráesett, nevette ezt a rossz tanácsot. A napsugarak
855 7 | nevette ezt a rossz tanácsot. A napsugarak pajkosan szaladgáltak
856 7 | rajta levélről levélre, a kis tömzsi levelek mosolyogva
857 7 | mosolyogva nyújtózkodtak ki a melegítő fénytől, s ragyogásukban
858 7 | nyertek, de elvesztették a csillogó harmatcsöppeket. ~
859 7 | letépte. ~Csakugyan egy a szára mind a négynek. Aztán
860 7 | Csakugyan egy a szára mind a négynek. Aztán milyen szépek,
861 7 | milyen szépek, duzzadtak a levelek, mind kifejlett,
862 7 | csak sárguló sincs köztük, a fehéres, eres foltocskák
863 7 | az ezüstforintosok közé a szerencsét, s mire újra
864 7 | teljes pompájában tündöklött a nap, s az egész Bágy völgye
865 7 | völgye mosolygott. Távol a gózoni pléhfedeles torony
866 7 | most már vissza nem fordul a szerencsével. ~Fütyörészve
867 7 | folytatta útját Bodokig, ahol a kocsma mellett gózoni fuvarosok
868 7 | Mindenszentektől" kezdve. S ha meg a te sorsod is így fordul,
869 7 | is így fordul, kivehetnéd a kis jószágomat haszonbérbe. ~-
870 7 | elkomolyodva. ~- Fizeted majd a haszonból. Embernek ismerlek.
871 7 | Embernek ismerlek. Megkóstoltad a rosszat is, s vissza nem
872 7 | át vasárnap, megcsináljuk a kontraktust. ~Pál szíve
873 7 | kontraktust. ~Pál szíve megdagadt a reménységtől. Mégsem bolondság
874 7 | reménységtől. Mégsem bolondság a szerencsefű!... Bízott már
875 7 | szerencsefű!... Bízott már a jövőben, s nem is ment,
876 7 | mikor Bedééknél benyitott a kapuajtón. ~Bedéné kendert
877 7 | udvaron, nyájasan fogadta a legény köszöntését, s lerázta
878 7 | köszöntését, s lerázta kötényéről a pozdorját, amint illik érdemes
879 7 | Csakugyan ott szorgoskodék a konyhában, amint beléptek,
880 7 | s nem ejtette ugyan le a főzőkanalat zavarában, hanem
881 7 | mikor anyja bement Palival a szobába, a macskát, amelyet
882 7 | bement Palival a szobába, a macskát, amelyet csak az
883 7 | kis cirmosom... neked adom a részemet. Jaj, ha te tudnád,
884 7 | Gyere, hadd veregessem meg a pofácskádat. ~A macska okos
885 7 | veregessem meg a pofácskádat. ~A macska okos ábrázatot vágott,
886 7 | nélkül elugrasztotta onnan a macskát, aztán mintha haragjával
887 7 | visszacsalogatni. Elbújt a virágos kertbe, az orgonabokrok
888 7 | kertbe, az orgonabokrok mögé, a fehér babos kendőjét egészen
889 7 | szólongatták. ~Pedig éppen azt a kendőt akarta elvinni Szűcs
890 7 | sem bánta, mert megjavult a legény, de meg az a Mák
891 7 | megjavult a legény, de meg az a Mák Gergely dolog is kapóra
892 7 | kendővel gomblyukában, mint a legboldogabb vőlegény a
893 7 | a legboldogabb vőlegény a világon. ~Örömtől volt piros
894 7 | volt piros az arca, meg tán a jó bortól, mert ebben sem
895 7 | pajkos szikrák ugráltak a szemeiben, és csintalan
896 7 | azok az örömtől, ezek meg a bortól. ~Mikor a bodoki
897 7 | ezek meg a bortól. ~Mikor a bodoki kocsmához ért, az
898 7 | ördögök mind beszaladtak előre a kocsmaajtón. ~- Eh, miért
899 7 | Úgyis csak egy ilyen nap van a napok között. ~Bement, ivott.
900 7 | iccétől még boldogabb lett, a többitől szilajjá vált,
901 7 | utoljától veszetté. ~- Húzd el a nótámat, öreg Gilagó Marci! ~
902 7 | még egyet! Neked adom ezt a babos kendőt. ~A gózoni
903 7 | adom ezt a babos kendőt. ~A gózoni fuvarosok megint
904 7 | Bort ide még! Hogy is van a nótám? Megfizetem, itt az
905 7 | benne volt. Szétgurultak a forintok, mintha a sátán
906 7 | Szétgurultak a forintok, mintha a sátán szekerének kerekei
907 7 | volnának. Gilagó fölszedte. A lóhere is kiesett. Réki
908 7 | csóválta, s közibe vágott a lovainak: ~- No 'iszen,
909 7 | hozzám kontraktust csinálni! ~A hajnali hűs szél kékre marta
910 7 | haza, nem tudta. Zúgott a feje, forgott vele a világ
911 7 | Zúgott a feje, forgott vele a világ még akkor is: alig
912 7 | még akkor is: alig tudott a szobába menni. ~Bár ne tudott
913 7 | volt az ágyon kiterítve a piros jegykendő, amit Erzsinél
914 7 | Lehetetlen, lehetetlen... mert a babos kendő még akkor is
915 7 | lenne, amit tőle hozott! Hát a négylevelű lóhere? Jaj,
916 8 | Galandáné asszonyom~A palóc nép babonás, szereti
917 8 | palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az
918 8 | sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását
919 8 | körül, s hova el nem lát a szem, benépesíti a helyeket
920 8 | nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, borzalmas,
921 8 | dajkamesékkel szíttam be a babonát, s hiszek benne.
922 8 | babonát, s hiszek benne. A tapasztalatok világossága
923 8 | világossága csak megszürkítette a fekete háttért, de nem oszlatta
924 8 | emlékszem még, sohasem megy ki a fejemből a szegény Palyus. ~
925 8 | sohasem megy ki a fejemből a szegény Palyus. ~A kocsisunk
926 8 | fejemből a szegény Palyus. ~A kocsisunk volt, s apám egyszer
927 8 | órára. Egy sötét kamra volt a börtöne, hol nyugodtan töltötte
928 8 | jelenlétemben vitt neki ételt a szolgáló. Víg volt, és fütyörészett,
929 8 | fájdalmas kiáltásokat hallottunk a kamrából, mintha egy bölömbika
930 8 | sem válaszolt. ~Benéztem a kulcslyukon. Metsző szél
931 8 | kulcslyukon. Metsző szél vágott a szemem közé, s kénkőgőz
932 8 | odabent pedig dobogott a padló, mintha két ember
933 8 | szusszanás vegyült olykor a zsivajba. ~Ösztönszerű félelem
934 8 | futottam, elmondtam neki, hogy a Palyussal történik valami. ~-
935 8 | baja. Benneteket ijesztget a vén imposztor. ~S hogy ezt
936 8 | is bizonyítsa, felnyitá a kamraajtót, s visszaadta
937 8 | kamraajtót, s visszaadta a Palyus szabadságát. ~Az
938 8 | esztendeig szagolta volna a börtön penészvirágát. ~-
939 8 | medve, te? ~- Már aláírtam a kontraktust az ördögnek -
940 8 | az ördögnek - lihegé, és a fogai vacogtak. ~- Bolondokat
941 8 | Kezem keresztvonását adtam a véremmel - mondá keserűen,
942 8 | egy kis léket mutatott a bal karján, melyen akkor
943 8 | vércsöpp. - Innen buggyantotta a vért a sátán. ~- Aztán mit
944 8 | Innen buggyantotta a vért a sátán. ~- Aztán mit írtál
945 8 | piros selyemviganóért, amit a Galandáné számára hoz az
946 8 | Galandáné számára hoz az ördög a putnoki vásárról. Csak egyetlen
947 8 | mert mindenki elfelejtette a háznál, csupán én vigyáztam
948 8 | vasárnaponként pontosan eljárt a templomba, s napközben is
949 8 | fölébredtünk, ott himbálta a szél a kamraajtón, mert
950 8 | fölébredtünk, ott himbálta a szél a kamraajtón, mert ott akasztotta
951 8 | ott akasztotta föl magát a felső pántra: nagy bagariabőr
952 8 | össze-összeütődött, mintha a bokázót csinálná a szegény
953 8 | mintha a bokázót csinálná a szegény Palyus. ~Most aztán
954 8 | akkor mondott, különösen a Galandánéra való megjegyzését. ~
955 8 | Galandánéra való megjegyzését. ~Ez a Galandáné már rég boszorkány
956 8 | boszorkány hírében állt Bodokon: a község teheneit ő rontotta
957 8 | valaki, az is bizonyosan a Galandáné bűbájos főztét
958 8 | főztét lépte keresztül. Ha a tisztelendő úrnak gyomorgörcse
959 8 | ünnepi prédikációt, vagy a határt a jég elverte, azt
960 8 | prédikációt, vagy a határt a jég elverte, azt is mind
961 8 | jég elverte, azt is mind a Galandáné okozta. ~Ez a
962 8 | a Galandáné okozta. ~Ez a Galandáné mosott a szegény
963 8 | Ez a Galandáné mosott a szegény Palyusra. Ez a szó: '
964 8 | mosott a szegény Palyusra. Ez a szó: 'mosott', nem jelent
965 8 | mosott', nem jelent talán a szalonokban semmit, de a
966 8 | a szalonokban semmit, de a köznépnél az egy viszony.
967 8 | agglegénynek mindene, az a kísérő árnyéka; megbecsüli,
968 8 | csomó gúnya köt össze. ~A szegény Palyust is Galandáné
969 8 | is Galandáné kísérte ki a temetőárokba. ~Ez úgy ősz
970 8 | következett. Fehér lepedővel volt a föld borítva, mint a poéták
971 8 | volt a föld borítva, mint a poéták szokták mondani,
972 8 | poéták szokták mondani, a süvítő szélben a fák zúzmarás
973 8 | mondani, a süvítő szélben a fák zúzmarás gallyai ropogtak,
974 8 | ropogtak, zörögtek, mint a csontok. ~Aki valamikor
975 8 | annak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, mely közvetlenül
976 8 | fehér ház, mely közvetlenül a temető mellett épült, s
977 8 | s melynek összes ablakai a temetőre néznek. Anyám építtette
978 8 | mindig. Itt laktunk, ebben a házban, ahol oly szomorú,
979 8 | egy-egy Luca-nap, mely úgyis a boszorkányok napja. ~Elevenen
980 8 | temetése után következett. ~A juhászbojtárok hozzáfogtak
981 8 | juhászbojtárok hozzáfogtak a Luca-székek faragásához,
982 8 | Luca-székek faragásához, a kocsisok kereszteket pingáltak
983 8 | fokhagymával az istállóajtókra, a gonosz boszorkányok hatása
984 8 | veszik át az éjt hatalmukba a tüzes seprű szörnyetegei. ~
985 8 | vendégünk érkezett: apám nővére a kisleányával. Felbátorított
986 8 | kisleányával. Felbátorított az a tudat, hogy a szomszéd szobában
987 8 | Felbátorított az a tudat, hogy a szomszéd szobában is aludni
988 8 | aludni fog valaki. Most már a boszorkányok csak azon keresztül
989 8 | keresztül jöhetnek be. Ebben a hitben aludtam el édesdeden,
990 8 | fölrázott mindnyájunkat a Mari néni sikoltása a szomszéd
991 8 | mindnyájunkat a Mari néni sikoltása a szomszéd szobából. Odarohantunk,
992 8 | Odarohantunk, hogy tán a kisleánykának lett valami
993 8 | félájultan, összerogyva a szoba közepén, s csupán
994 8 | bírta felhívni figyelmünket a kívül történőre. ~Valóban
995 8 | Kitekintettünk az ablakon. A hold kísértetiesen világította
996 8 | kísértetiesen világította meg a temetőt. A hóval borított
997 8 | világította meg a temetőt. A hóval borított sírdombok,
998 8 | oszlopa piroslott. ~Távolabb, a temető legszélén, hol a
999 8 | a temető legszélén, hol a Palyus sírja volt, egy csodaszép
1000 8 | testéről is cafrangokban lógott a ruha. A piros vér vékony
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1846 |