Fejezet

 1 1 |              Tóth-Pernye Jánoséktól egészen jól látszik, amint két hátulsó
 2 2 |             nyúl. A kegyetlen ember egészen el van érzékenyülve. Odalép
 3 3 |            a kalász szeme, megérett egészen." ~Aztán így szólt hangosan: ~-
 4 3 |      magával végig a nagy utcán, le egészen a templom mellé. ~Ott aztán
 5 4 |       Legalább ez a Tímár Zsófi, ez egészen olyan. ~Mióta férjhez ment,
 6 4 |          vissza. Pedig már egy éve, egészen egy éve. ~Visszajön. Ó,
 7 4 | messze-messze a kígyózó országúton, egészen odáig, hol már a felhők
 8 4 |           kapaszkodott, s mikor már egészen helyén volt, legelőször
 9 5 |           asszony. Biz' az a lelkem egészen eltanulta az úri módot.
10 7 |              a fehér babos kendőjét egészen letolta égő arcára, mikor
11 8 |     szörnyetegei. ~Félelmem azonban egészen eloszlott, midőn este vendégünk
12 8 |            karjairól az ing letépve egészen, s délceg testéről is cafrangokban
13 9 |           Ezek a becsületes emberek egészen fel vannak háborodva a magaviseletén;
14 9 |          meg, ha vétkeztem - de nem egészen tiszta dolog az ő szent
15 11|           folytatta útját hazafelé. Egészen megbiztatta a hegy meg az
16 11|       hegyhát? ~Imre elmosolyodott. Egészen egyenesen mégsem veszi magára,
17 11|      Bogátot. ~- Maradhatós biz az, egészen maradhatós. ~- Hát az út
18 14|         ijedten kapott a hátához, s egészen elhalványodik, megesett