Fejezet

 1 1 |        habok... ~A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó biz
 2 1 |      leggyengébb. ~Egy hétig járt oda Ágnes, kutatott, fürkészett,
 3 1 |           Nemcsak a hozománya van oda a szegény Ágnesnek, hanem
 4 5 |          szép piros paplan fölébe oda volt terítve kedves, régi
 5 8 |       néznek. Anyám építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez
 6 8 |          Így azonban nem adhatjuk oda a határt, mert nekünk semmi
 7 8 |  mivelhogy addig keresztény ember oda sem közel nem léphet, sem,
 8 9 |      Pannától, hogy od'adta-e? ~- Oda bizony, húgom. A Boldogasszony
 9 9 |          Csúz Gábor szürke szeme, oda is ült mellé, de nem merte
10 10|          nem akarta magával vinni oda... oda, ahova ment... ~A
11 10|       akarta magával vinni oda... oda, ahova ment... ~A Fekete
12 11|           tündöklő arccal szökött oda, s kezeivel összefogta a
13 12|         örömében. ~De jó is, hogy oda nem adta a négy lovat senkinek,
14 12|  Csillomék lakodalmáról egyenesen oda indulsz. ~Még erre sem felelt
15 14|        Víz, víz! Hiába állították oda a határőrző Szent Vendelint
16 14| bolondozik, Jóska bácsi! - kiáltá oda a lány, s a legrövidebb