Fejezet

 1 3 |        meghallották? ~- Mezítláb gyere el - suttogta -, át ne ázzon
 2 3 |       hogy itt látom mellettünk. Gyere idébb, kisfiam! ~Az öreg
 3 3 |      gyerek itt nem lesz. ~- No, gyere hát közelebb! ~- De csak
 4 6 |         mikor azt feleli: ~- No, gyere be hát, ha szépen viseled
 5 7 |         neked adom, mint másnak. Gyere át vasárnap, megcsináljuk
 6 7 |          kiscica, ki van itt?... Gyere, hadd veregessem meg a pofácskádat. ~
 7 7 |  pillantott meg éppen kapóra: ~- Gyere be, Réki Maris, régi szeretőm!
 8 9 |        súgta: - De te azért csak gyere el, amikorra mondtam! ~A
 9 9 |     vizében. ~- Sokáig maradtál! Gyere no, ülj mellém! - suttogá
10 10|       virágért jöttem. ~- No hát gyere be, ha már itt vagy! ~-
11 10|             Adod a lányt? Mi? ~- Gyere be előbb, hadd lássam az
12 10| ábrázatodat, te kevély kutya! ~- Gyere te ki! ~- Nem megyek. Én
13 10|         a fiam meggyógyuljon. ~- Gyere be csak! Hallotta az már
14 11|        Eszterke! No, nevess hát! Gyere ide, lelkem! ~De az Eszterke
15 14|          Ne is menj, azt mondom. Gyere velem, Magda!... ~- Ne beszéljen
16 14|        szeretsz, hiába tagadnád. Gyere no, ne reszkess, ülj fel