Fejezet

 1 3|          veszi föl a szót Böngér Panna -, legalább már ti ne bántsátok.
 2 3|        még a fa is jobban égett, Panna. Hanem ez a Bizi dolga!
 3 3|         Ó, ó! - hüledezék Böngér Panna. - Akkor bizonyosan odamennek.
 4 3|           hanem a jószívű Böngér Panna a kóstolást is engedte. ~
 5 9|      legény, hogy nála még Gughi Panna sem buzgóbb búcsújáró. Mert
 6 9|       viszony van köztük... hej, Panna, Gughi Panna! - már Uram
 7 9|      köztük... hej, Panna, Gughi Panna! - már Uram bocsáss meg,
 8 9|        mondjad csak tovább, édes Panna lányom! - ösztökéli Filcsikné. -
 9 9|           hajtja a ragyás Böngér Panna éneklő hangon - de boldog
10 9|      átszellemülve szívja magába Panna minden szavát; hogy jön,
11 9|  álmomban szokott híni - felelte Panna, aztán Gáborhoz hajolt,
12 9|      Lihegve ért a Mária-fákhoz. Panna már várta. Ott ült a kút
13 9|          Szűz Mária! - sikoltott Panna rémülten. ~Gábor némán fedte
14 9| könyörülj rajtam! - verte mellét Panna kétségbeesetten, s leborult