Fejezet

 1 7|                           Szűcs Pali szerencséje~Ahogy az öreg
 2 7|         nagy rétjéhez ért Szűcs Pali, leült egyet pihenni a határkőre.
 3 7|         harmatcsöppeket. ~Szűcs Pali egy négylevelű lóherét pillantott
 4 7|      jöttek rá szembe. ~- Hova, Pali öcsém? - szólította meg
 5 7|          Valami jut eszembe, te Pali! Talán hallottad is már,
 6 7|    előtt. ~- Kerüljünk beljebb, Pali öcsém! Éppen jókor jöttél:
 7 7|        volna vele eredni, mikor Pali valahogy nesztelenül csak
 8 7|     kendőt akarta elvinni Szűcs Pali cserébe. ~Nem is esett benne
 9 7|   Gergely dolog is kapóra jött. Pali úgy indult vissza babos
10 7|      magam is? - gondolta Szűcs Pali. - Úgyis csak egy ilyen
11 7| kőszénnel megrakodva. ~- Ejnye, Pali, Pali! - kiáltott be Mák
12 7|     megrakodva. ~- Ejnye, Pali, Pali! - kiáltott be Mák Gergely
13 7|   lovainak: ~- No 'iszen, Szűcs Pali, jöhetsz már te hozzám kontraktust
14 9|        édesanyád szívét a Szűcs Pali iránt. Átvette a tallért