Fejezet

 1 3 |           de minek is eresztette el őket hazulról, felügyelet nélkül
 2 3 |    tisztáson, hol a füzes eltakarta őket a hátul jövő aratók elől,
 3 3 |       kincseit. ~- Nem becsülöm már őket semmire... - hörgé. - Fázom,
 4 5 |         mellé. ~Nézte, sokáig nézte őket. Jól láthatott. Az ég tele
 5 8 |              Ha Szegeden meg bírták őket égetni, hát én is csak bírom...
 6 9 |  alattomosság, akárhogy is fordítja őket az ég felé. Ha meg a Kovács
 7 11|             ha a házból is kitudják őket maholnap, ő még beállhat
 8 11|          valami durva láb letapossa őket, meggyűri, összegázolja,
 9 11|            elpityeredve. - Egye meg őket. ~S durcásan vágta földhöz
10 12| gyönyörűségnek, ő gondozta, fésülte őket éber szeretettel, megmosta
11 12|          ami nem jó ízű, takargatta őket télen meleg pokróccal, nyáron
12 12|        szörnyű sebesség összegyúrja őket egy fekete szárnnyá, amely
13 14|     odajárnak a lányok, arra várják őket a legények. Az a savanyú