Fejezet

 1 1 |          ember házát kikutatták. Istenem, de csak nagy úr is a törvény!
 2 2 |        vagy elítélve? ~- Ó, édes Istenem! Hát miért ítélnének el
 3 11|        Oly kicsike, vézna; aztán istenem, hiszen csak gyerek még. ~
 4 11|         közéjük, mint egyebütt. ~Istenem, Istenem, de csak szép is
 5 11|         mint egyebütt. ~Istenem, Istenem, de csak szép is ez a csoltói
 6 13| valamikor, de most még - uram én Istenem! - mi lesz ezekből, ha majd
 7 13|      hallod-e - suttogta Anna. - Istenem, Istenem, csak szerencsésen
 8 13|        suttogta Anna. - Istenem, Istenem, csak szerencsésen végződnék
 9 14|         fehér korsót... Uram, én Istenem, ez már harmadik korsó húsvét
10 14|              Ne kísértsen engem! Istenem, ne hagyj el! ~- Láttam,
11 14|      amint hirtelen megfordult - Istenem, Istenem! - odaütötte a
12 14|   hirtelen megfordult - Istenem, Istenem! - odaütötte a csűrből kiálló