Fejezet

  1 1 |          istállóban, a juhok pedig egy csomóba verődve riadoztak
  2 1 |     fönségesen rezgett a viharban, egy kis eső híján, s az is inkább
  3 1 |     kirepedt az olvadékony földből egy darab, s elmállott a vízben.
  4 1 |          víz valahol!) Azután jött egy petrence, utána pedig valami
  5 1 |            szépen ül ott a tetején egy picike bárány. ~Az ám, most,
  6 1 |          utána, öreg láda! ~Nézték egy darabig, hogy majd csak
  7 1 |           Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (
  8 1 |            s azonfelül a mente meg egy rámás csizma, újdonatúj,
  9 1 |            úszó ládának, amelyiken egy bárány ült, makacsul, mintha
 10 1 |          ott állt: a leggyengébb. ~Egy hétig járt oda Ágnes, kutatott,
 11 1 |        Gózonban is megfordult, hol egy lánya van férjnél Sós Pálnak,
 12 1 |        reményről is. Kár volt akár egy szalmaszálat is keresztültenni
 13 1 |         vitte az öreg, hadd lásson egy kis világot ő is. Nyolcéves
 14 1 |         süvített a levegőben, mint egy parittyakő. ~Sós Pál odanézett
 15 1 |          itt a szabad ég alatt, az egy élő Istenre... ~A gallérzsinór
 16 1 |          földre. ~Boriska sikoltva egy szökkenéssel termett a leesett
 17 2 |       hideg hangon a szolgától. ~- Egy leány - mondja a szolga. ~-
 18 2 |           a vastag ködön át mintha egy sugár is lopózott volna
 19 2 |            és bútorzatán. ~Takaros egy teremtés. Délceg, arányos
 20 2 |         kinyújtva az írás felé. ~- Egy végzés! - dünnyögi, amint
 21 2 |  gyászkendő, s a gazdag fekete haj egy vastag fonata kioldózva
 22 2 |    szégyentől, akár a bíbor. ~- Ma egy hete kaptuk az írást - rebegi
 23 2 |       testvérnéném, az az Anna. Ma egy hete temettük szegényt. ~-
 24 3 |        Judit haragosan. ~- Od'adom egy csókért! - lihegte Csató
 25 3 |          el nem bocsátá addig, míg egy parázs csókkal ki nem váltotta
 26 3 |          még elég csók, ahol ez az egy termett. ~Pista pedig nevetett
 27 3 |          szellő felkapta, s mintha egy széthasogatott üstökös csillag
 28 3 |             Vegye meg ezt a hajat. Egy beteg testvéremé volt. Orvosságra
 29 3 |            a tűznél (csípős az idő egy kicsit), hanem a jószívű
 30 3 |          egyszerre lepattanhat még egy villám, de csak akkor, ha
 31 3 |              Ott aztán benyitottak egy házba, amelynek kapujára
 32 3 |           Mérjen ennek a gyereknek egy pár csizmát, Filcsik uram,
 33 3 |            így szólt: ~- Éppen van egy ilyen kis csizma készen.
 34 3 |       készen. Fölteszem a bundámat egy ócska lajbi ellen, hogy
 35 3 |          és mégis milyen közel... ~Egy pár csizmával meg lehet
 36 3 |          csizmával meg lehet járni egy óra alatt...  ~~
 37 4 |          beszélnek. ~Csak legalább egy szót mondott volna, mikor
 38 4 |         nem jött vissza. Pedig már egy éve, egészen egy éve. ~Visszajön.
 39 4 |         Pedig már egy éve, egészen egy éve. ~Visszajön. Ó, bizonyosan
 40 4 |   bölcsessége megmondhatna. ~Amint egy délelőtt a dohánypalántát
 41 4 |           is ehhez a szép naphoz. ~Egy aranyozott keresztet kellett
 42 4 |            Samu. Te már nehéz vagy egy kicsit. ~- Sohasem éreztem
 43 4 |         felmegyek a toronyra, hogy egy pillantást vethessek Bágy
 44 4 |            könnye. ~Visszafordult, egy utolsó tekintetet vetett
 45 5 |         jellegéből körömnyit sem. ~Egy nagy, fényesre csiszolt
 46 5 |        molnárhoz akarta erőltetni. Egy cserépbe ültetni a rezedavirágot
 47 5 |       vadabb lett az öreg, s mikor egy idő múlva, bűnbánó arccal
 48 5 |         Mert hiába, olyan a világ, egy szépasszony arca szebb formát
 49 5 |       Pedig ugyancsak ráfért volna egy kis jólét. Az Isten csizmadiája
 50 5 |   becsületes ember van a világon. ~Egy ideig hitte, hogy ez bizony
 51 5 |            kastélyba. Nem habozott egy percig sem. Hiszen csak
 52 5 |          tipegett utána, míg végre egy félig sötét szobába értek. ~-
 53 5 |             szólt reszkető hangon, egy szögletbe mutatva. - Vigye
 54 5 |            volt így haldokolva is. Egy a földtől búcsúzó angyal.
 55 5 |        némán, mozdulatlanul állott egy percig, mintha gondolkoznék;
 56 5 |           sem reszketett. Még csak egy utolsó pillantást sem vetett
 57 5 |          embernek a szíve helyén. ~Egy cserjéhez érve, a majornoki
 58 5 |           valamiben a gyalogúton. ~Egy koldustarisznya volt, száraz
 59 5 |         tulajdonosa is a fa alatt: egy rongyos koldusasszony, ölében
 60 5 |         nélkül, és mégsem fázott. ~Egy gondolat melegítette ott
 61 5 |           ahova neki ahelyett csak egy követ tett - a közvélemény
 62 5 |          alatt - úgy hal meg, mint egy kivert kutya, a kerítés
 63 6 |       homok, s megissza az egészet egy kortyra. ~Mindenik jól mulatott
 64 6 |  takarmányom, éhesek a lovaim. Adj egy köteg sarjút a padlásról. ~-
 65 6 |         már két éve vagyok szomjas egy csókodra - suttogá, s szemei
 66 6 |         megtörni látszott ettől az egy szótól. - Adj egy csókot,
 67 6 |         ettől az egy szótól. - Adj egy csókot, Klára! ~- Egy felet
 68 6 |          Adj egy csókot, Klára! ~- Egy felet se, Gélyi János. A
 69 6 |      messze csikordult volna egyet egy kulcs a zárban. ~Gyuri vigyorogva
 70 6 |     áradhatott ki, zúgva csapkodta egy darabig a gátat, majd a
 71 7 |          forduljon vissza... ~Csak egy picike lóherebokrocska a
 72 7 |       harmatcsöppeket. ~Szűcs Pali egy négylevelű lóherét pillantott
 73 7 |          az... letépte. ~Csakugyan egy a szára mind a négynek.
 74 7 |          megcirógatta szelíden, és egy tányér ételt adott neki. ~-
 75 7 |           Szűcs Pali. - Úgyis csak egy ilyen nap van a napok között. ~
 76 7 |         Gilagó Marci! ~Az ablaknál egy hamiskodó, festett arcot
 77 7 |            gondolkozva hajtotta le egy szuszékre... Hátha nem is
 78 8 |       ördögben és rémlátomásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte:
 79 8 |        bezáratta huszonnégy órára. Egy sötét kamra volt a börtöne,
 80 8 |    rázártuk. ~Alig múlt el azonban egy óra, amint az udvaron játszogattunk,
 81 8 |      hallottunk a kamrából, mintha egy bölömbika bődült volna el. ~-
 82 8 |         felgyűrve durva ingeujját, egy kis léket mutatott a bal
 83 8 |        melyen akkor is domborodott egy sötétpiros vércsöpp. - Innen
 84 8 |        nevetve. ~- Eladtam magamat egy rámás csizmáért meg egy
 85 8 |            egy rámás csizmáért meg egy piros selyemviganóért, amit
 86 8 |    foganatja! Esztendő fordulóján, egy viharos reggel, mikor fölébredtünk,
 87 8 |          semmit, de a köznépnél az egy viszony. Aki az agglegényre
 88 8 |             megsiratja, ha meghal. Egy házasság az, melyet nem
 89 8 |          melyet nem az eskü, hanem egy csomó gúnya köt össze. ~
 90 8 |         napja. ~Elevenen emlékszem egy ilyenre, arra, mely Palyus
 91 8 |           hol a Palyus sírja volt, egy csodaszép leány állt, lebontott,
 92 8 |      csillogó, fényes szemekkel, s egy csomó óriási szelindek tépte,
 93 8 |            az éjjel, Luca-éjjelén, egy boszorkányt téptek szét
 94 8 |          volt a Palyus sírja, mint egy újdonat új, hímes szűr. (
 95 8 |     Szegény Palyus, egész életében egy ilyen szűrre vágyott.) Csakhogy
 96 8 |         tele volt ruhafoszlánnyal. Egy darab kék gyolcs: ez a kendő -
 97 8 |           kék gyolcs: ez a kendő - egy piros selyemdarab: ez a
 98 8 |         mondja az öregbíró -, csak egy nagyon nagy baj ne volna... ~-
 99 8 |        szemem előtt volna, hogy az egy gyönyörű fiatal leány volt,
100 8 |           evett bolondgombát, hogy egy vén boszorkányt magára haragítson. ~-
101 8 |       hajdani lakóhelyét mutatva - egy kis dolgom volt az éjjel. ~
102 8 |         maradok, hogy a boszorkány egy szép lány volt. Színről
103 9 |         keresztény vallás is, mert egy szép szőke asszony van az
104 9 |          falu is úgy becsüli, mint egy szentet; azt sem lehet tagadni,
105 9 |          emberek a Máriának, abból egy lyukas tallért múltkor fölismert
106 9 |          sem tudhatja, hanem az az egy áll, hogy maga a Szűz Mária
107 9 | félig-meddig minden kiviláglott rá egy hétre, a gózoni őszi búcsún. ~
108 9 |          Csúz Gábris, piszkáld meg egy kicsit a tüzet, hadd lássuk
109 9 |          volt kifogása: megcsóvált egy végén zsarátnok fahasábot,
110 9 |      karján, mely tövistől vérzik, egy kicsike gyermek édesdeden
111 9 |            fehéredtek körös-körül. Egy alak gyakran megmozdult
112 9 |       eltűnni az éjben: várt előbb egy félórát, úgy volt neki meghagyva,
113 9 |          eléjök lépett a fák közül egy mennyei látomány, egy nő:
114 9 |        közül egy mennyei látomány, egy nő: vakító fehér arc, aranyos
115 9 |      karján, mely tövistől vérzik, egy kicsike gyermek édesdeden
116 10|             én, Koppantyú Demeter. Egy virágért jöttem. ~- No hát
117 10|       akkor itt várlak meg. ~Leült egy kőre az udvaron, hallgatta,
118 10|         kezdődik benne. Csak az az egy sorvad. ~Fölugrott indulatosan,
119 11|            között. Többet ér az az egy rét a Gyócsi család minden
120 11|             mint a háta. Nyomorult egy irtvány, az bizony nem hozza
121 11|            még magához a királyhoz egy instancia?... De az is,
122 11|          ugar a mezsgyén túl, mint egy odacsapott csúf folt valami
123 11|             szomorú: szakadékaival egy mindig terjedő seb az anyaföld
124 11|          jobban. ~Bizony csenevész egy tartomány! Nem terem itt
125 11|    aranyszínű. A szakadékban alant egy nagy fekete kőnek látszott
126 11|         ráhágott, lehámlott belőle egy darab, azt is a többi mellé
127 11|    hoztátok? ~- A kishúgom földjén egy nagy darab kőből törtem.
128 12|           gyönyörű nyakukat. ~Ahol egy nagy úr van, Csoltóra, Bodokra
129 12|            tisztán hallotta. Aztán egy cserepes, nyöszörgő, köhécseléstől
130 12|            akkor kísért ki a kapun egy töpörödött öregasszonyt. ~-
131 12|          nálad az a boszorkány? ~- Egy kis élesztőt kért szegény. ~-
132 12|          megkenve állt az udvaron, egy perc alatt be volt fogva.
133 12|          sebesség összegyúrja őket egy fekete szárnnyá, amely röpül...
134 12|          hegyszakadék, jaj, ott is egy örvény!... ~- Verjen meg
135 12|          Csettentett a szájával, s egy lóriasztó szisszentést hallatott: ~-
136 13|      menyasszony csak nézte, nézte egy darabig, és mert mindenki
137 13|       arccal osont ki a konyhába. ~Egy félóra múlva már bent volt
138 13|             tizenkét rőf vászon és egy pár fejelés gyertyaszentelőkor. ~
139 13|         hatott. ~Tűrték a gyerekek egy ideig, s lopva sompolyogtak
140 13|     gyerekek összebújtak a kertben egy dértől csillogó ribiszkebokor
141 14|       merített belőle, s úgy ivott egy nagy kortyot. ~- Emberek! -
142 14|     huszonhét esztendő óta naponta egy váltó forintnyi hasznot
143 14|      minélfogva most ezen kártétel egy kerek summában lészen visszatérítendő
144 14|       térnek, s nem fogadnak ők is egy ügyvédet, aki megint visszaperelte
145 14|            még az ördögnek is erre egy gyalogösvénye. ~Mert tisztesség
146 14|         hogy annyi savanyúvíz fogy egy idő óta a háznál, az mégiscsak
147 14|           az mégiscsak gyanús volt egy kicsit. Azon a bizonyos
148 14|            a kis Magda fehér arca. Egy szót sem tudott volna kiejteni
149 14|           kút"-hoz. ~Mikor odaért, egy lélek sem volt ott. Kivette
150 14|       sárkány őkigyelme. Maradj el egy kicsit. ~Magda megállt,
151 14|      szívére veszi a fenyegetését. Egy hitvány korsó miatt nem