Fejezet
1 1 | előbukkan a kanyarodónál, de meg nem láthatták. Elnyelte
2 1 | ilyeneket az ujjából?) ennyi meg annyi tömérdek régi ezüsttallér
3 1 | ingváll s azonfelül a mente meg egy rámás csizma, újdonatúj,
4 1 | egyenkint. Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta
5 1 | is a lába. ~S így esett meg a csúfság Bodokon, hogy
6 1 | törvény! Maga volt ott a bíró meg a tizedes, mert Baló Mihály
7 1 | semmire, sőt még tetejébe meg is betegedett, kocsin kellett
8 1 | jön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós
9 1 | Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas
10 1 | Borcsa félénken nézte meg azt az embert, nagy, kék
11 1 | odamegy egész közel, s még meg is szólítja azt a hatalmas
12 2 | mogorva többé, a király képe meg az országbíróé is odább,
13 2 | csakhogy azt még előbb meg kell keresni a keblében,
14 2 | Maga bíró uram hozta, meg is magyarázta az értelmét,
15 2 | törvény törvény." ~Majd újra meg újra végigolvassa az idéző
16 2 | pedig a csengettyűt rázza meg a törvényszolgának: ~- Kísérje
17 2 | iratot, a lány némán fordul meg, de pici, piros ajka, amint
18 2 | gyermekem? ~- Azt, hogy legyen meg a teljes nyugodalma a haló
19 2 | édesanyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenvedem
20 2 | tisztelem édesanyádat, mondd meg neki, hogy Anna nénéd ártatlan
21 3 | szép hajadon. Ott esett meg a nagy szégyen. ~Kati, a
22 3 | lett búzakéve lenne. Azután meg a búzakévék lettek olyanok,
23 3 | Pista... Judit nem kérdezte meg, miért van jó dolga. Hallgatott. ~-
24 3 | megunta. ~Judit nem kérdezte meg, mire érti; lesütötte a
25 3 | messze a falujuktól. Kati meg ápolta, gondoskodott róla. ~
26 3 | zsidó boltoshoz. ~- Vegye meg ezt a hajat. Egy beteg testvéremé
27 3 | nincs pénzünk. - De vegye meg tüstént. Sietnem kell. Egyedül
28 3 | mégis a rózsát sajnálta meg elébb. Hozzáment, megsimogatta
29 3 | szeme a gyermeken akadt meg, mintha annak a boglyas
30 3 | képzelte magát. Aztán, valljuk meg az igazat, uzsorával szerezte
31 3 | Isten, mivel engeszteljelek meg? - Elhagyták a temetőt. ~-
32 3 | Ez a közönyös szó fogta meg Bizi apót. Hogy nevelkedik
33 3 | közel... ~Egy pár csizmával meg lehet járni egy óra alatt... ~~
34 4 | suttogó lombok nem mondják meg értelmesen, pedig arról
35 4 | Zsófi. Arra kér, bocsáss meg neki, megbánta, amit tett.
36 4 | útra. Péter kedvenc színe, meg aztán illőbb is ehhez a
37 4 | Megutáltam benne magamat. De meg az igazat megvallva, ami
38 4 | S könnye csak most eredt meg, mint a kiengedett patak. ~~~
39 5 | lenyomja most a többi faluét. Meg azután azt is elmondták
40 5 | izent súgva: látogassa őt meg az ő édesapja, kocsit küldenek
41 5 | meggazdagodott adósa küldte meg tartozását, nagy hálálkodások
42 5 | akar, ha nem. Ne tagadja meg beteg lányától... ~- Nekem
43 5 | van. Nem lehet! ~- Tegye meg az én kedvemért! - szólt
44 5 | szemek lassanként szokták meg a homályt. De azért önkéntelenül
45 5 | haldokló angyal még csak meg sem mozdult. Filcsiknek
46 5 | gondviselés. ~Azóta nincs meg a bundája. De ő azért mindig
47 5 | a lésza alatt - úgy hal meg, mint egy kivert kutya,
48 6 | nagy az árenda is - de meg, csak asszony az asszony,
49 6 | megfogyott az őrölni való meg az őrlő. Harmadnap estefelé
50 6 | János melléből: ~- Verje meg hát az Isten azt a csillogó
51 6 | szava, mosolygása. Csak meg ne őrölnék hamar azt a búzát! ~
52 6 | ha megáll a malomkő, és meg nem mozdul reggelig. ~-
53 6 | zsilipeket. ~A pörgettyű meg a pitle zaja elnyelte fojtott
54 7 | Nyomasztó sejtelem nehezíti meg lábait, fejét. Hátha most
55 7 | a felhő sötétre festett meg árnyékával, mind arra biztatták,
56 7 | négylevelű lóherét pillantott meg köztük; lehajolt utána...
57 7 | Pali öcsém? - szólította meg Mák Gergely. ~- Gózonba. ~-
58 7 | Mindenszentektől" kezdve. S ha meg a te sorsod is így fordul,
59 7 | amelyet csak az imént ütött meg csínyjéért, fölvette az
60 7 | Gyere, hadd veregessem meg a pofácskádat. ~A macska
61 7 | mert megjavult a legény, de meg az a Mák Gergely dolog is
62 7 | Örömtől volt piros az arca, meg tán a jó bortól, mert ebben
63 7 | előtte: azok az örömtől, ezek meg a bortól. ~Mikor a bodoki
64 7 | festett arcot pillantott meg éppen kapóra: ~- Gyere be,
65 8 | magamat egy rámás csizmáért meg egy piros selyemviganóért,
66 8 | község teheneit ő rontotta meg, ha nem tejeltek; ha pedig
67 8 | támadt, és nem tarthatta meg az ünnepi prédikációt, vagy
68 8 | kísértetiesen világította meg a temetőt. A hóval borított
69 8 | csaholással csörtettek soha meg nem fogyó falkában a Palyus
70 8 | Galandáné asszonyomé. ~- Meg kell égetni! Nyársra kell
71 8 | szétszaggattak. ~- Nem ég az meg a tűzön sem! - hallatszottak
72 8 | öregbíró uram. - Ha Szegeden meg bírták őket égetni, hát
73 8 | nagy kevélységgel indult meg a menet élén, egyenesen
74 9 | hisznek benne, ő jelenik meg a legtöbbször. Kutak fenekéről
75 9 | titokzatos homályában mutatja meg magát azoknak, akik jók,
76 9 | Sánta-Nagy Mihálynak az apja, de meg azelőtt is kell, hogy megjelent
77 9 | csupán Gughi Pannának adatott meg, hogy Mária megjelenik előtte,
78 9 | bámulója a menyecske hangjának, meg... ki tudja... talán a két
79 9 | szégyenével együtt. ~Vigyázzátok meg jól ezt a Csúz Gábort, van
80 9 | fordítja őket az ég felé. Ha meg a Kovács Marist emlegetik
81 9 | Panna! - már Uram bocsáss meg, ha vétkeztem - de nem egészen
82 9 | zsebében, a hóbortos ura meg a falu is úgy becsüli, mint
83 9 | melyet ő küldött a Máriának. Meg is kérdezte Pannától, hogy
84 9 | közé jönni a gyalázatos!), meg ki győzné elszámlálni a
85 9 | pedig, Csúz Gábris, piszkáld meg egy kicsit a tüzet, hadd
86 9 | fahasábot, s úgy világítja meg a tömött fekete hajat s
87 9 | imádságoskönyvemben... ~- Meg a bodoki templomban! - teszi
88 9 | fény övezi néha, máskor meg egyszerű kartonruha van
89 9 | s a levegőben rebbenté meg szárnyát egy-egy éji madár.
90 10| apák haragja átokká nőtt meg a gyerekeken. Szerelem lesz
91 10| legény arcán mosoly jelent meg, gyönge, bágyadt. Fejét
92 10| fiamnak. ~- Hát nem halt meg? ~- Hiszen nem is beteg,
93 10| Nem megyek. Én nem alázom meg magam. ~- No hát akkor itt
94 10| No hát akkor itt várlak meg. ~Leült egy kőre az udvaron,
95 10| gőg, a Veres major juhásza meg volt törve. ~- Hát jól van
96 10| Menjünk a kertbe, nézd meg te is, Koppantyú! ~A kertbe
97 10| az a gallyba akadhatott meg... Mégis különös dolog,
98 10| az idő! Menjenek, nézzék meg, porzik-e már az út, érkezik-e
99 10| Édes mosoly pirosítja meg arcát, de csakhamar aztán
100 10| már a szavukat délben, s meg is gyógyult tőle! ~~~
101 11| Teljes lehetetlen, hogy meg ne forduljon a sírjában! ~
102 11| irtvány, az bizony nem hozza meg a száraz esztendőben a vetőmagot
103 11| milyen ember? ~A nótárius meg is komponálta, olyan érzékenyen,
104 11| nótáriusunk, habár nem fogant is meg sehol a magasban ez a nehéz
105 11| tartomány! Nem terem itt meg semmi, csak az árvaleányhaj
106 11| csakhogy mi nem becsüljük meg, mert nem tudjuk kitalálni
107 11| nagy szürke kövekkel béleli meg magát, amikkel azoknak annyi
108 11| Egészen megbiztatta a hegy meg az ugar. Hiszen csak rájuk
109 11| lesz a selyemrét. Maholnap meg talál halni az apja, nem
110 11| Akkor veled alkuszom meg. ~Imre nem bírta elgondolni:
111 11| Megbolondult az úr? Hallod-e, Imre, meg akarja tőled venni a Bogátot.
112 11| Mihály -, akié az üveghuta meg a nagy majorság? ~- Éppen
113 11| sóhajtá elpityeredve. - Egye meg őket. ~S durcásan vágta
114 11| történt, hogy nyitották meg a csoltói kőszénbányát.
115 11| osztálydolgot. ~A Bogát meg a "Csipke" még szelídek
116 12| szeretettel, megmosta a zabot, de meg is rostálta, mielőtt od'
117 12| megúsztatta, kiscsikó-korukban meg is csókolgatta. ~Most már
118 12| pirospozsgás menyecske jelent meg benne - de nem vette észre
119 12| kivel beszélget? ~"Mondja meg neki, a lagziba én is elmegyek,
120 12| csördült a dobogón a sok karika meg a zabla, de nem hallotta...
121 12| és az acélpatkó, amint meg akarja lábuk alatt gyújtani
122 12| nem teltek be velem, aztán meg... ~Megvárta Vér Klári,
123 12| nyitott koporsókat. ~- Aztán meg azt gondoltam, hogy mivel
124 12| csak véletlenül fordulna meg a kocsirobogásra - pedig
125 12| egy örvény!... ~- Verjen meg az isten; de meg is fog
126 12| Verjen meg az isten; de meg is fog verni! ~- Ó, tartsd
127 13| tulipántos ládákat hozták meg az ágyat. A legelső kocsin
128 13| lova: pedig nem vak, de meg lámpás is van a homlokán.
129 13| feleség... Vagy ha mégis meg akarta házasítani a gyámja,
130 13| hazamegy Majorné asszonyom meg Seregély uram, a gyám, s
131 13| menyecske, s azzal sózta meg a kis gyámoltalan a ciberelevest. ~
132 13| következése, hogy Télnét meg kellett fogadni főzőasszonynak:
133 13| fejelés gyertyaszentelőkor. ~Meg is érte volna a summát,
134 13| érte volna a summát, mert meg tudta adni a savát-borsát
135 13| szíveiket is csordultig töltötte meg keserűséggel Télné iránt. ~-
136 13| De ha késett, nem múlt. Meg mered-e tenni? ~- Én. Már
137 13| tehetem. Te vagy a férfi... ~- Meg is mutatom! - vágott közbe
138 14| hüledezve. - Bor, vesszek meg, ha ez nem bor. ~Megízlelték
139 14| hogy bor, csakhogy nagyon meg van keresztelve. ~Mohón
140 14| majornokiaknak. ~No, ha ezt így ítéli meg a tekintetes vármegye, nemcsak
141 14| Gálné, az édesanyja hiszi meg beszéli... Az ilyen öregasszonynak
142 14| szóbeszédbe álltak, tegnap már meg is csipkedte. Igaz, hogy
143 14| az én lovamat nem vették meg... pedig olcsón adtam volna. ~-
144 14| ha megösmeri! De jaj, ha meg nem ösmeri! ~Bizony megösmerte.
145 14| közül is, messziről ne lássa meg ezt az egyet. ~Az utolsó
146 14| kocsira, senki sem látja meg. ~De nini... Micsoda bosszúság
147 14| csűrhöz, túl a veszedelmen, meg nem állhatta, hogy vissza
148 14| fiam, a korsót - szólalt meg egyszerre a háta mögött
|