Fejezet
1 1 | Csoltó környékén nagy jégeső volt vagy talán felhőszakadás. ~
2 1 | mondja őkigyelme, hogy ott volt ugyan, de színét se látta
3 1 | tömérdek régi ezüsttallér volt a ládában. ~Ami igaz, igaz,
4 1 | az ezüsttallérokról. ~Nem volt abban a ládában egy veszett
5 1 | hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes
6 1 | újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes,
7 1 | Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene! ~
8 1 | nagy úr is a törvény! Maga volt ott a bíró meg a tizedes,
9 1 | hatalomhoz fordult. ~De nem volt foganatja: semmit sem találtak
10 1 | Bodokra. ~Hát lám, hiába volt az Ágnes útja is. Nem segített
11 1 | mondani a reményről is. Kár volt akár egy szalmaszálat is
12 1 | Nyolcéves innen-onnan, s még nem volt ki soha a faluból, nagyon
13 1 | anyja szegénynek! ~Nagyobb volt az ijedelem, mint a betegség,
14 1 | kibírná. Bizony Isten, kár volt a kocsiért! ~Hát amint a
15 1 | tisztára mosott báránybőrből volt az egész bélés, hanem az
16 2 | teremben nehéz, fojtott levegő volt, ködmön- és pálinkaszag,
17 2 | eltakarja, mert ha fehér liliom volt előbb, olyan most a szégyentől,
18 2 | ide, te bolond? ~- Hát úgy volt az, kérem, hogy mialatt "
19 2 | hogy Anna nénéd ártatlan volt. ~- Gondoltuk mi azt! -
20 3 | úszó haja is éppen olyan volt káprázó szemében, mintha
21 3 | keblébe rejté. Beh édes kendő volt. Égette, csiklandozta. Rajta
22 3 | Égette, csiklandozta. Rajta volt még a kis madárfiak melege
23 3 | ott elég kendő, ahol ez volt. ~- De jó dolga is van a
24 3 | Kata megtapogatta: olló volt. "No ez bizonyosan babonát
25 3 | Kata, de csak hűlt helye volt Juditnak, Csatónénak. Elrémülve
26 3 | haja csillogott rajta. Le volt vágva tövestől. Bosszúálló
27 3 | fölösleges ruhadarabok is, nem volt már egyéb gazdaságuk, csak
28 3 | lehetett abból, ami gyönyörűség volt, hátha lehetne belőle még
29 3 | hajat. Egy beteg testvéremé volt. Orvosságra van szükség,
30 3 | nemsokára, de a beteg nem volt már egyedül. Az öreg Péri
31 3 | igen irigylendő állapot volt rá nézve, mert nemcsak a
32 3 | rossz ember. ~- Fösvény volt kelmed, szívtelen, gőgös.
33 3 | kapujára két sarkantyús csizma volt kifestve, aranyos rojtokkal
34 3 | előhozták, csakugyan jó volt: mintha a lábára öntötték
35 4 | fájót. ~A boldogságával nem volt terhére senkinek, a fájdalmával
36 4 | Pedig derék fiatalember volt, a legdolgosabb, legügyesebb
37 4 | ember. A szíve mindig jó volt, nem lehet végképp elromolva;
38 4 | mégis a szegény Zsófinak volt igaza. Az ő szíve többet
39 4 | Elég csinos vászoncseléd volt. Igaz-e, Samu? ~- Megutáltam
40 4 | már fent leszel. ~Fent is volt Péter nemsokára; olyan ügyesen
41 4 | mikor már egészen helyén volt, legelőször is odanézett
42 4 | Teheted már akármelyikre! ~Nem volt ott több gomb egynél. Azt
43 4 | olyan szelíd, olyan nyugodt volt az a bánatos arc, mint egyébkor.
44 4 | arc, mint egyébkor. Nem volt még sem szava, sem könnye. ~
45 5 | bundája, s talán nem is volt soha. ~Márpedig volt. A
46 5 | is volt soha. ~Márpedig volt. A gózoniak (mert a Bágyon
47 5 | Hosszú, sárga alkotás volt az, széles fekete báránybőr
48 5 | idő vasfoga előtt mégsem volt respektusa. Az csak olyan
49 5 | mert tulajdonképpen nem volt más kuncsaftja, csak maga
50 5 | maga az Úristen. ~Lusta volt az öreg. Ha néha megvarrta
51 5 | Mogorva, rideg ember volt; nem szeretett az a világon
52 5 | tett: a Terkával. ~Pedig mi volt a vétke? Az apja a csoltói
53 5 | szolgabíróval. ~Nagy hiba volt, de hát fiatalság, bolondság.
54 5 | megyei uraknak még sohasem volt szeretőjük Majornokon, minélfogva
55 5 | szekrényében. ~No de nem azért volt az Isten csizmadiája, hogy
56 5 | apjával, ki szintén István volt. Csak az a csodálatos, honnan
57 5 | édesapját kívánta látni. Mégse volt hát olyan rossz lány az
58 5 | végre is maga a szolgabíró volt kénytelen eljönni az öregért. ~-
59 5 | Filcsik sóhajtott. Talán ez volt az első sóhajtása, mióta
60 5 | parancsol. ~Hanem hát nem azért volt a hajdúja Suska Mihály,
61 5 | bízzák. A revolúció óta úgyse volt már a kezében ilyen nagy
62 5 | piros paplan fölébe oda volt terítve kedves, régi ismerőse,
63 5 | nagy szög üresen, árván volt, megfosztva minden ékességétől.
64 5 | bundával letakarva. ~Szép volt így haldokolva is. Egy a
65 5 | melyeket olyan gyönyör volt csókolni. ~Filcsik némán,
66 5 | gyalogúton. ~Egy koldustarisznya volt, száraz kenyérdarabokkal
67 5 | Jól láthatott. Az ég tele volt csillagokkal. A csillagok
68 5 | lecsúszott válláról. Jó volt az így; olyan melege van
69 5 | nyomta még így, sohasem volt még ilyen nehéz az a bunda. ~
70 5 | hazafelé. ~Az éj csendes volt, de hideg; az öregember
71 6 | a füttyéről. A gádorhoz volt támaszkodva. ~- Te, Kocsipál
72 7 | volna vissza mindig: szíve volt a gyeplő. Csakhogy mióta
73 7 | Ugyancsak várhatták! Nehéz volt visszacsalogatni. Elbújt
74 7 | vőlegény a világon. ~Örömtől volt piros az arca, meg tán a
75 7 | jó bortól, mert ebben sem volt híja az ebédnek, pajkos
76 7 | és kiszórta, ami benne volt. Szétgurultak a forintok,
77 7 | tudott volna. Már akkor ott volt az ágyon kiterítve a piros
78 7 | szuszékre... Hátha nem is volt ő Gózonban, hanem csak úgy
79 8 | szegény Palyus. ~A kocsisunk volt, s apám egyszer valami apró
80 8 | huszonnégy órára. Egy sötét kamra volt a börtöne, hol nyugodtan
81 8 | neki ételt a szolgáló. Víg volt, és fütyörészett, midőn
82 8 | Szegény Palyus! Hiába volt az imádság, nem lett semmi
83 8 | temetőárokba. ~Ez úgy ősz elején volt. Kemény, makacs tél következett.
84 8 | következett. Fehér lepedővel volt a föld borítva, mint a poéták
85 8 | építtette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett
86 8 | szomorú, olyan kísérteties volt minden. ~Hát még egy-egy
87 8 | legszélén, hol a Palyus sírja volt, egy csodaszép leány állt,
88 8 | döfködve az anyaföldet. Ott volt Suska Mihály is, ki váltig
89 8 | dulakodás nyomait. Olyan volt a Palyus sírja, mint egy
90 8 | havon! ~A végzetes hely tele volt ruhafoszlánnyal. Egy darab
91 8 | egy gyönyörű fiatal leány volt, akit a múlt éjjel a kutyák
92 8 | banya. Fején jégborogatás volt, utálatos ráncai nem árultak
93 8 | mutatva - egy kis dolgom volt az éjjel. ~S vöröses szemeivel
94 8 | boszorkány egy szép lány volt. Színről színre láttam. ~
95 9 | hímez-hámoz, hogy így, hogy úgy, volt ugyan köztük valami, de
96 9 | köszöni alássan. ~No, már hogy volt, hogy nem volt, senki sem
97 9 | már hogy volt, hogy nem volt, senki sem tudhatja, hanem
98 9 | fordul már a világ!), ott volt a hetyke-petyke Vér Klári (
99 9 | stációról stációra, idejük sem volt szétnézni a mézeskalácsosok
100 9 | beszél... ~Gábornak nem volt kifogása: megcsóvált egy
101 9 | erdő alján elterült. Csend volt, csak a gózoni erdő zúgott
102 9 | várt előbb egy félórát, úgy volt neki meghagyva, s aztán
103 10| az ócska bundán. Az is új volt valaha és virágos... ~-
104 10| nézett. Bizony össze-vissza volt az karcolva barázdákkal,
105 10| szomorú képet odahaza. Nem volt már azon az arcon semmi
106 10| Veres major juhásza meg volt törve. ~- Hát jól van no! -
107 10| kertbe mentek, de Boriska nem volt ott. Apja a nevét kiáltotta,
108 10| tövében. ~De Borcsa nem volt ott, csak a kendője; az
109 10| piros karmazsin csizmája volt... ~Az atya megdöbbenve
110 10| szomorú szép leány. Mert nem volt rá semmi szüksége: az angyalok
111 11| bírói székbe... ~Mert úgy volt az... mindenki emlékszik.
112 11| megboldogult, akié a vagyon volt, nekik is úgy anyjuk, mint
113 11| koldussá tett!" Csordultig tele volt a szíve keserűséggel. Ha
114 11| teleszedte a szűre ujját. Volt azok közt kék, sárga, piros
115 11| a házba. ~Mudrik otthon volt már, mert ő kocsin jött. ~
116 11| lesz ebből a... ~Eszterke volt az első gondolatja. ~- Eszterke!
117 12| régi szerető, mert másé volt már egyszer, kétszer lett
118 12| rájuk a szerszámot. Úgy be volt csomózva az egyik hámistráng,
119 12| ide-oda. ~Az istálló ajtaja ki volt nyitva, s szép pirospozsgás
120 12| amelyeknek értelme is alig volt, mire hozzá értek. ~Vajon
121 12| lesz..." ~Ez a Klári szava volt, tisztán hallotta. Aztán
122 12| töpörödött öregasszonyt. ~- Ki volt az az ördögök nagyanyja? -
123 12| A könnyű szekér már ki volt húzva a színből, s megkenve
124 12| udvaron, egy perc alatt be volt fogva. Felültek. ~János
125 13| nászmenet, olyan hosszú volt, mivelhogy híres két mágnásfamília
126 13| alácsúszott a nyereg, hiába volt kezére csavarva a kantárszár. ~
127 13| Egy félóra múlva már bent volt a leves. Belemerítette Józsi
128 13| Pletykának, háborúnak ő volt a szítója. A faluban ő hordta
129 13| híre egy-egy éles tövis volt, vagy ha nem, ő idomította
130 13| anyjáért, s másnap, mint mondva volt, estefelé be is robogott
131 14| háta mögé, több galibájuk volt már vele, mint amennyi gyönyörűségük. ~
132 14| csodájára. ~Hanem aztán volt emiatt a kút miatt "hiba"
133 14| követelés miatt nagy rémület volt a faluban. ~Nem is tudom,
134 14| elmúlt a veszedelem ez úton, volt még az ördögnek is erre
135 14| Magda esete. Mert nem úgy volt ám az, ahogy Gálné, az édesanyja
136 14| kúthoz való járásra. ~Akkor volt az, amikor azok a lókupecek
137 14| Magdát. ~Csinos fiatalember volt. Minden esztendőben megfordult
138 14| háznál, az mégiscsak gyanús volt egy kicsit. Azon a bizonyos
139 14| bizonyos napon is háromszor volt Magda a kútnál. Nem volt
140 14| volt Magda a kútnál. Nem volt odahaza maradása, nyugta,
141 14| megfordult, mind visszájárul volt megtéve. ~Gálné asszonyom
142 14| Mikor odaért, egy lélek sem volt ott. Kivette a szép fehér
143 14| folytonosan az országúton volt; már azóta ide kellett volna
144 14| Bizony megösmerte. Nem azért volt olyan kerek, hamis szeme,
145 14| álmatlan éjszakákon: hogy ő volt az oka, tudhatta volna,
146 14| tört el... és nem is az volt a gyenge. ~...No, csak kár
|