Fejezet
1 1 | Majornok, Csoltó környékén nagy jégeső volt vagy talán felhőszakadás. ~
2 1 | kikutatták. Istenem, de csak nagy úr is a törvény! Maga volt
3 1 | mind a hárman a kövezett nagy utcán keresztül, hogy a
4 1 | nézte meg azt az embert, nagy, kék szemei telelettek könnyel. ~-
5 2 | mély sóhajjal feleli: ~- Nagy az én bajom, nagyon nagy. ~
6 2 | Nagy az én bajom, nagyon nagy. ~Hangja lágy és szomorú,
7 2 | hogy csak beszélje el azt a nagy bajt. ~Ott az írás, elmondja
8 2 | elnöké, elfordul, csak a nagy, kövér kéz van kinyújtva
9 2 | az ablakot, a padlót, a nagy vaskályhát, melynek likacsos
10 2 | bólint a túlvilági hangnak, a nagy kövér kéz pedig a csengettyűt
11 2 | mélyedne. ~- Igen, igen, nagy tévedés van a dologban.
12 2 | írást küldtünk hozzátok... ~Nagy, mélázó szemeit élénken
13 3 | hajadon. Ott esett meg a nagy szégyen. ~Kati, a nagyobbik,
14 3 | úsznak a környék fölött. Nagy égiháború lehetett az éjjel,
15 3 | csillognak, a templomsoron a nagy garádban zuhog a víz. Vőneki
16 3 | csak tegnap állították föl nagy költséggel. ~- Ó, ó! - hüledezék
17 3 | hagyni a vén Bizi miatt ezt a nagy boldogságot! Kelletlenül
18 3 | s vitte magával végig a nagy utcán, le egészen a templom
19 4 | kezéből, és úgy bámult arra a nagy, titkos lapra, amelyről,
20 4 | a dohánypalántát öntözé nagy gonddal (ha megjön a gazda,
21 5 | jellegéből körömnyit sem. ~Egy nagy, fényesre csiszolt szögön
22 5 | a fiatal szolgabíróval. ~Nagy hiba volt, de hát fiatalság,
23 5 | öreg fölnézett, lekapta nagy alázattal a süvegét, aztán
24 5 | adósa küldte meg tartozását, nagy hálálkodások és köszönet
25 5 | volt már a kezében ilyen nagy dolog. Bezzeg akkor... de
26 5 | bundának hűlt helyét találta. A nagy szög üresen, árván volt,
27 5 | már, s ha nem félnének a nagy szájától, csak nevetnének,
28 6 | katonaságnál, mert hiába, nagy az árenda is - de meg, csak
29 6 | legény eléje állott, s szép nagy szemei mámoros fényben égtek. ~-
30 6 | elaludt bent a szobában. És a nagy némaságban csak mintha messze,
31 6 | Gyuri vigyorogva húzta szét nagy száját, kivicsorított apró
32 7 | szerencséje~Ahogy az öreg Biziék nagy rétjéhez ért Szűcs Pali,
33 7 | Nem is esett benne később nagy nehézség. Erzsi is akarta,
34 8 | föl magát a felső pántra: nagy bagariabőr csizmáinak izmos
35 8 | ágyunkhoz vonszolt. ~Reggelre nagy híre ment a faluban, hogy
36 8 | Bugó Istók uram poroszkált, nagy somfabotjával döfködve az
37 8 | öregbíró -, csak egy nagyon nagy baj ne volna... ~- Ugyan
38 8 | micsoda? ~S mellére ütve, nagy kevélységgel indult meg
39 9 | Pannát és Csúz Gábort. ~Nagy sokadalom, vagy harminc
40 9 | éjjelre megtelepedtek, a nagy részét nyomban elnyomta
41 9 | sem tud aludni, az is a nagy semmit bámulja talán, mint
42 10| ha meghal... Hanem valami nagy öröm még tán segíthetne. ~
43 11| között. ~Hanem a ház, a nagy rét is Erzsié lett. Gonosz
44 11| Olyan innen az a széles nagy ugar a mezsgyén túl, mint
45 11| Pedig már az is milyen nagy jóság a földtől, hogy míg
46 11| míg odafönn a tótok között nagy szürke kövekkel béleli meg
47 11| A szakadékban alant egy nagy fekete kőnek látszott a
48 11| érte az úr? ~Imre maga is nagy szemeket meresztett, s zavarodottan
49 11| akié az üveghuta meg a nagy majorság? ~- Éppen az üveghuta
50 11| Gondolkozott, micsoda nagy dolgot mondjon: ~- ...Még
51 11| A kishúgom földjén egy nagy darab kőből törtem. Tele
52 12| ménesért. ~Pedig ha van valami nagy dolog a világon, mind morzsa
53 12| gyönyörű nyakukat. ~Ahol egy nagy úr van, Csoltóra, Bodokra
54 12| szügybe vágódik, hol fölhajlik nagy kényesen, a rézkarikák a
55 13| gyám, s magukra maradnak a nagy Csillom portán? ~Hát bizony
56 13| Jaj, minek is vettél el! ~Nagy ijedelemben voltak a kicsinyek,
57 13| gondolsz? Egynapi út, ebben a nagy hidegben. ~- Nem lesz semmi
58 13| alig, hogy kikászálódott a nagy bundából, már fenn a kocsin
59 14| mikor csépelni mentek erre nagy rajokban a brezinai tótok,
60 14| belőle, s úgy ivott egy nagy kortyot. ~- Emberek! - mondá
61 14| támasztott követelés miatt nagy rémület volt a faluban. ~
62 14| kedvteléssel, aztán, mint szokás, nagy óvatossággal lebocsátotta. ~
63 14| őmellettük ment el a Riska, s nagy szelíd szemeivel olyan csodálatosan
64 14| anyádat, mert ösmerem, hogy nagy sárkány őkigyelme. Maradj
|