Fejezet
1 1 | s az is inkább használt, mint ártott, elfordította a veszedelmet.
2 1 | ki nem önti a bodokiakat, mint az ürgét, akkor mégis jó
3 1 | megvolt, pedig beh keservesen mint cseléd szerezte, minden
4 1 | igaz, nem lehetett más, mint a Baló lányok kincse! ~El
5 1 | Nagyobb volt az ijedelem, mint a betegség, amint, nehogy
6 1 | úgy süvített a levegőben, mint egy parittyakő. ~Sós Pál
7 2 | szomorú, a szívekig hat, mint a zene, mely mikor már elhal
8 3 | és lehajtotta szép fejét, mint a búzakalász a sarló alá. ~
9 3 | aki ott áll, olyan piros, mint a rózsa, a másik, aki ott
10 3 | aki ott nyög, olyan fehér, mint a liliom. ~És mégis a rózsát
11 3 | fölött, átlátszó és fehéres, mint a muszlinruha, a falusi
12 4 | olyan szelídek, olyan jók, mint a bárányok. Legalább ez
13 4 | szívébe: hanem olyan az csak, mint a hamis festék, az idő kiszívja,
14 4 | titkos lapra, amelyről, mint egyes betűk bontakoznak
15 4 | tudott, többet sejtett, mint amennyit az egész világ
16 4 | nyugodt volt az a bánatos arc, mint egyébkor. Nem volt még sem
17 4 | könnye csak most eredt meg, mint a kiengedett patak. ~~~
18 5 | botrányos kárt. ~De Filcsik, mint a szerelmes férj, ki észre
19 5 | égbekiáltóbb kegyetlenség, mint amit a saját egyetlen gyermekével
20 5 | csoltói országút: olyan, mint a palló; a szép Bitró Erzsébetnek
21 5 | uram! Úgy jönne utánunk, mint a malac a kukoricás szakajtó
22 5 | utolsó öröm éppen olyan édes, mint valaha régen az első lehetett. ~
23 5 | ellenkező esetben elárverezik, mint gazdátlan tárgyat, a kórház
24 5 | feküdt Terka haloványan, mint a letört liliom, hosszú
25 5 | hegyszakadéknál (ott, ahol éjente, mint mondják, a Gélyiné lelke
26 5 | parányi tagjai reszketnek, mint a kocsonya. ~Filcsik előkereste
27 5 | lésza alatt - úgy hal meg, mint egy kivert kutya, a kerítés
28 7 | estél. Inkább neked adom, mint másnak. Gyere át vasárnap,
29 7 | babos kendővel gomblyukában, mint a legboldogabb vőlegény
30 8 | lepedővel volt a föld borítva, mint a poéták szokták mondani,
31 8 | gallyai ropogtak, zörögtek, mint a csontok. ~Aki valamikor
32 8 | néztük: hogyan esteledik, mint veszik át az éjt hatalmukba
33 8 | hóval borított sírdombok, mint legelésző bárányok, fehéredtek;
34 8 | Olyan volt a Palyus sírja, mint egy újdonat új, hímes szűr. (
35 8 | hímzésről, hogy az senki másé, mint - dicsértessék a Jézus Krisztus -
36 8 | Kidudorodó csontok kék mezőben - mint valami heraldikus mondaná. ~-
37 9 | meg a falu is úgy becsüli, mint egy szentet; azt sem lehet
38 9 | aki olyan istennek tetsző, mint te! Ne adjam alád ezt a
39 9 | aranyos szőke hajjal... mint amilyen nyugtalanul álmodozék
40 9 | nagy semmit bámulja talán, mint ő. Hosszú, hosszú idő telt
41 10| táján... valamivel előbb, mint egyébkor. ~- Nehéz lesz
42 11| széles rét az a rétek között, mint amilyen széles a királyné
43 11| nyomorék Imréé, ő fizetné ki mint legöregebb és férfi két
44 11| volt, nekik is úgy anyjuk, mint az Erzsikéé. Teljes lehetetlen,
45 11| Éppen olyan púpos a jószága, mint a háta. Nyomorult egy irtvány,
46 11| szépen fonódnak közéjük, mint egyebütt. ~Istenem, Istenem,
47 11| nagy ugar a mezsgyén túl, mint egy odacsapott csúf folt
48 11| bokrot. De puha, de kedves, mint a selyembársony! Ugyan beszélgetnek-e
49 11| szívvel adja ezeket is, mint az aranyat, ezüstöt, csakhogy
50 11| Mudrik arca olyan vörös lett, mint a skarlátposztó, de annál
51 12| kantárhoz kapcsolják... éppen mint tavaly ilyenkor, mikor a
52 12| lehetne olyan jó dolguk, mint a Gélyi János keze alatt. ~
53 12| csillogtak zöldes vizükkel, mint valami gúnyos szemek, s
54 12| mindig jobban, jobban... mint a siető szél, ha felhőket
55 13| legényke is nyúlánk, jó növésű, mint a rozmaringszál, össze is
56 13| fiatalokon. ~Féltek tőle, mint a tűztől. Pletykának, háborúnak
57 13| elutazott az anyjáért, s másnap, mint mondva volt, estefelé be
58 14| galibájuk volt már vele, mint amennyi gyönyörűségük. ~
59 14| lányból sose lehet egyéb, mint legfeljebb bodoki menyecske.
60 14| itt a fehérnép erkölcse, mint a suhogó nád, koronája hajló,
61 14| szemükben úgy húzódnak át, mint a pávák. Az ördögé már az,
62 14| Úgy, mezítláb ment el, mint a zsellérlányok. Gondolkozott,
63 14| gyerekes kedvteléssel, aztán, mint szokás, nagy óvatossággal
|