Fejezet
1 1 | ide-oda billegő jószágon, mintha jószántából hajókáznék,
2 1 | szemeivel nyájasan bámulta, mintha érezné, hogy utoljára látja! ~
3 1 | egy bárány ült, makacsul, mintha őrizné. Látták Csoltón,
4 1 | csak megrezzentem... Mintha a Cukrit láttam volna felém
5 2 | szempillákat: a vastag ködön át mintha egy sugár is lopózott volna
6 2 | ködmönke olyan módosan simult, mintha szoborra lenne öntve; fekete
7 2 | mely mikor már elhal is, mintha még mindig zendülne a levegőben
8 2 | már az ablaktáblákat, s mintha valakinek a hazajáró lelke
9 2 | amint görcsösen megmozdul, mintha szavakat keresne. ~- Talán
10 2 | lány!" Az elnök arca is, mintha nem volna már olyan szertartásosan
11 2 | homlokára tapasztja, s úgy tesz, mintha gondolatokba mélyedne. ~-
12 3 | olyan volt káprázó szemében, mintha aranyfelhővé lett búzakéve
13 3 | búzakévék lettek olyanok, mintha mindenik a Péri Judit szőke
14 3 | kendőt. ~Elfordult, durcásan, mintha neheztelné a vakmerő szót.
15 3 | fel, hova lehetett a húga? Mintha zűrzavaros hangokat is hallana
16 3 | összerogyva. ~Körös-körül a fű mintha arany hímmel lenne kivarrva,
17 3 | levegőbe, szellő felkapta, s mintha egy széthasogatott üstökös
18 3 | dacosan, az ágyhoz lépve, mintha el volna készülve megvédeni
19 3 | ketté nyilával az Isten, mintha mondaná: "Nem kell a dicséreted,
20 3 | szeme a gyermeken akadt meg, mintha annak a boglyas feje lenne
21 3 | Valami rossz előérzetem van. Mintha marokkal fogná össze valaki
22 3 | előhozták, csakugyan jó volt: mintha a lábára öntötték volna. ~
23 3 | a meggyűlt esővizek is. Mintha új levegőt szívott volna
24 5 | gorombán bánt azzal is, mintha a nótáriusék jurista fiának
25 5 | mozdulatlanul állott egy percig, mintha gondolkoznék; azután szilárdan
26 5 | Némán, szótlanul ment ki, mintha nem fájna neki semmi. ~Még
27 5 | mindig csak úgy emlegeti, mintha megvolna. Fogad rá, henceg
28 6 | feketébb lesz. ~De nini, mintha ők beszélték volna hirtelen
29 6 | És a nagy némaságban csak mintha messze, nagyon messze csikordult
30 6 | megrázta, úgy néztek ki, mintha valami fehér lepke vergődnék
31 7 | is néha kilépni a hámból, mintha erős gyeplő rántotta volna
32 7 | gózoni pléhfedeles torony mintha arany szalagokat nyújtogatna
33 7 | elugrasztotta onnan a macskát, aztán mintha haragjával nem bírva üldözné,
34 7 | Szétgurultak a forintok, mintha a sátán szekerének kerekei
35 8 | kiáltásokat hallottunk a kamrából, mintha egy bölömbika bődült volna
36 8 | pedig dobogott a padló, mintha két ember viaskodnék egymással;
37 8 | erőtlenül támolygott ki, mintha kilenc esztendeig szagolta
38 8 | sarka össze-összeütődött, mintha a bokázót csinálná a szegény
39 8 | ismét visszaforduljanak. ~S mintha ezalatt sírok nyílnának
40 8 | ki színről színre láttam, mintha e percben is szemem előtt
41 9 | mely azon a piros arcon mintha feneketlen verem volna,
42 9 | gyakran megmozdult közöttük, mintha errefelé kémlelne. Gábor
43 9 | kivenni lábaiból, s ilyenkor mintha lépteket hallana a háta
44 9 | pillanatban a hold tányérja mintha a földre vágódva összetört
45 10| az karcolva barázdákkal, mintha lerajzolnák láthatónak azt
46 10| egyenesen feléjük, s azután, mintha az útjukat szelné keresztül,
47 10| juhászok. Az ereszkedőnél mintha két óriási tulipán nyílt
48 11| A királyné szoknyájának" mintha ránca volna, egymás fölé
49 11| azért megint csak felkelnek, mintha sohasem lett volna semmi
50 11| azoknak annyi bajuk van, itt, mintha kedvezni akarna, apró, tetszetős
51 11| Erzsi figyelmét odavonja, mintha azt mondaná: "Látod, mim
52 12| hányják-vetik a nyakukat, mintha a vicispán hátaslova volna
53 12| kalapjával, s úgy tett, mintha csak véletlenül fordulna
54 14| ültetlek. ~A szenvedély hangja, mintha viharos szél volna, a Gál
|