Fejezet
1 1 | talán felhőszakadás. ~No, ha most ez egyszer ki nem csap az
2 1 | egy picike bárány. ~Az ám, most, hogy ím a partnak hozza
3 1 | szombaton maga a vőlegény - de most már vagy lesz valamikor
4 1 | hatalommal ment ellene, most én megyek, a gyenge - szólt
5 1 | puszta kézzel?... ~Le kellett most már mondani a reményről
6 1 | szegény Ágnesnek, hanem most már az egészsége is. ~Ahogy
7 2 | szegződtek az ajtóra, melyen most távozik az imént letárgyalt
8 2 | liliom volt előbb, olyan most a szégyentől, akár a bíbor. ~-
9 2 | szelíden -, hanem megállj csak, most jut eszembe... ~Széles tenyerét
10 3 | bizonyosan babonát csinált most." ~Kakasszó után ismét fölébredt
11 3 | jobbikat. Bezzeg kellemeztetné most már magát ő szent felsége
12 3 | kóstolást is engedte. ~Hogy most már ott kell hagyni a vén
13 4 | Azelőtt a boldog mosolyát, most a fájót. ~A boldogságával
14 4 | szőke asszonynak, akinek most az a neve, hogy "szalmaözvegy".
15 4 | Ejnye, kópé, kópé! No, most már csakugyan te teszed
16 4 | deszkapárkányzatról, akár az evet. ~- Ide most azt a keresztet! - kiáltá
17 4 | mellette ügető léptekkel, éppen most fordul be a faluba. ~Szíve
18 4 | ezentúl várni? ~S könnye csak most eredt meg, mint a kiengedett
19 5 | igazsága bezzeg lenyomja most a többi faluét. Meg azután
20 5 | Mindnyájan boldogok lehetnének most. De visszautasította a szolgabíró
21 5 | az öregért. ~- No, öreg, most én magát viszem, ha akar,
22 5 | csizmadiától kitelik minden. ~Most már szép szóra, ígéretre
23 5 | cselédek. ~Milyen más lenne most, ha otthon feküdhetnék a
24 5 | kézre kerültek, s a bunda most ott van az igaz hivatalban.
25 5 | járatlan utakon. Nem akart most emberekkel találkozni. Talán
26 5 | különösen a gyereké, már most is kék a hidegtől, s parányi
27 5 | a millió szem az égen? ~Most már sietni, majdnem futni
28 6 | de csókot mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok. ~
29 6 | csendesen visszafordult. ~A hold most bukkan ki, s végighúzza
30 7 | meg lábait, fejét. Hátha most is csúfság éri? Mert már
31 7 | falu határán... ~De hiszen most már vissza nem fordul a
32 7 | fuvarosok megint arra mentek, de most már hazafelé, kőszénnel
33 8 | csinálná a szegény Palyus. ~Most aztán egyszerre mindenki
34 8 | szobában is aludni fog valaki. Most már a boszorkányok csak
35 9 | beszélő felé. A gyermek éppen most nyitotta ki szemecskéit
36 10| akartam észrevenni. No, de most már ne búsulj, nem ellenzem
37 10| dolog, hogy otthagyta! ~Most már a parthoz értek a juhászok.
38 11| az asszony, s hogy íme, most a szemét ő is behunyta,
39 11| Fölemelte öklét. "Hej, ha most itt volna, aki koldussá
40 11| évenként ötszáz forintot. ~Most már Mudrik Mihály sápadt
41 11| vagytok?! ~A lányka, aki csak most lett figyelmes az idegenre,
42 12| kiscsikó-korukban meg is csókolgatta. ~Most már nem csókolja, mióta
43 12| kétszer lett édessé... ~Most már nem csókolja, de azért
44 12| csókolja, de azért él-hal értük most is, és nem adná négy lovát
45 12| ilyen ló. ~...Bezzeg van már most, elleste a tudományukat
46 12| dagaszt őkigyelme?... No de most már siess felkészülni, Klári!
47 12| híres lova jön. ~De mit most a lovak!... A felesége arcát
48 13| illenének valamikor, de most még - uram én Istenem! -
49 14| állapotában, minélfogva most ezen kártétel egy kerek
50 14| költségén emeltetvén, ámbátor most kápolnástól, mindenestől
51 14| le magáról a ruhákat. ~- Most pedig takarodj a szemem
52 14| otthon! ~A derék férfiú éppen most végezte el a harangozást,
53 14| el soha többé róla. Fedi most is. Eltűnt nyomtalanul,
|